Bérdinamika uralja a magyar gazdaságot

Való Világ
Tartja magát a két számjegyű béremelkedés. Magyarországon: ez a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelésének, valamint a versenyszférában tapasztalható munkaerőhiánynak tulajdonítható. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 3,4 százalékra zuhant.

NEMZETGAZDASÁG

Júliusban 10,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján, így a bruttó átlagkereset 362 600 forintra emelkedett. (Közfoglalkoztatottak nélkül számolva 372 600 forint volt a bruttó átlagkereset – a szerk.) A nettó átlagkereset hazánkban kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 248 600 forint volt.

Példátlan felzárkózás

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak nyilatkozva azt húzta alá, hogy 2015 óta 52,3 százalékos a béremelkedés üteme Magyarországon. Ez példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. Ugyanakkor a 2013-tól 2019 végéig terjedő periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, és mivel 2019-re 10,3 százalék körüli éves növekedés várható a bruttó bérekben, így a reálbér-emelkedés 6,5 százalék felett alakul majd.

A mostani, szóban forgó időszak kapcsán a szakember kiemelte: az év eleji KSH-módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok pontosságát növeli, hogy immár a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, a közvetlen egyéni keresetekből. Egyébként a nettó fizetések szintén 10,7 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés 7,2 százalék volt. Rámutatott: a közszféra közfoglalkoztatás nélküli fizetései 6 százalékkal növekedtek, így továbbra is ez a gyenge pontja a jelenlegi bérdinamikának. A versenyszféra felülmúlja az átlagot, de az idén nyártól már elindult és 2022-ig 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak a dinamikán, mivel közel 90 ezer embert érint ez a lépés. „A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi két évben.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai fizetéseknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérjék a hazai fizetések. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítana” – tette hozzá a közgazdász, aki szerint ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, amelyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni azt. Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy az például továbbra is látható a folyamatos építőipari csúszásokon.

Serkenti a termelékenységet

Ez a folyamat fokozatosan kikényszeríti a termelékenység növekedését is, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerőt maximális hatékonysággal foglalkoztassák, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán. Ezenfelül azt, hogy a versenyképesség területén alkalmazkodásra képes vállalkozások életben maradjanak, az is segíti, hogy a magasabb fizetéseket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő. Mindez fokozatosan tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét, versenyképességét. Beleillenek az eddigi javuló trendbe a legfrissebb munkaerőpiaci mutatók. Június és augusztus vége között a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt, ez 0,4 százalékponttal jobb az egy évvel korábbinál és megegyezik a május és július között mért értékkel. A kérdéses időszakban több mint 4,5 millió foglalkoztatottat tartott nyilván a KSH, vagyis 34 ezerrel nőtt a számuk éves összevetésben.

Megtorpanás az idősebbeknél

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci adatok nem jelentenek meglepetést, arra azonban rámutatott, hogy a különböző korosztályokat tekintve vannak eltérések. „A 15–64 éves korosztályban 70,2 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ez pedig rekordszintet jelent, az elmúlt hónapokban egyébként egytized százalékpontokkal javult ez a mutató. A 15–64 évesek körében a foglalkoztatottság 60,9 százalékos volt, ami megegyezik az előző három hónapban mért adattal. Ez pedig azt jelzi, hogy a 64 évnél idősebbek körében csökkent a foglalkoztatottság” – mondta a szakember. A 65–74 éves korosztályban 2006 elején mindössze 22 ezer foglalkoztatott volt, a számuk 2007 közepére elérte a 30 ezret, ez a válság éveiben ugyancsak ezen a szinten stagnált. 2011-től 2015 közepéig 30–35 ezer között mozgott a számuk, majd 2016-tól jött a fokozatos emelkedés, amely az idén május–júliusig tartott, amikor 77,8 ezer foglalkoztatott volt.

Ugyanakkor a legfrissebb adatokból megtorpanás látható: június és augusztus között ugyanis 74 ezren voltak, azaz közel 4 ezer fővel mérséklődött a foglalkoztatottak száma a 65–74 éves korcsoportban. Az is igaz, hogy az érintett korosztály teljes létszámához képest ma jóval többen dolgoznak: 2006-ban 2,5 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, most pedig 6,8 százalékot tesz ki, tehát hosszú távon jelentősen nőtt az aktivitás. Németh Dávid végezetül hozzátette, továbbra is feszes a munkaerőpiac és alacsony a munkanélküliségi ráta, ebben rövid távon számottevő változás nem várható.