Ázsiai óriások

Való Világ

Nem egy olyan vállalat van Ázsiában, amelynél az alkalmazottak száma már az egymilliót is túllépte. A keleti kontinensen egyre több a világelső cég: a legnagyobb tévé- és autógyártó éppúgy itt található, mint a globálisan legelöl álló olajtársaság. Most összegyűjtöttük a földrész tíz legnagyobb vállalatát.

 

 

Toyota Motor (Japán)

Forgalom: 265 milliárd dollár

Amikor a 30-as évek elején a szövőipari vállalatot autógyártóvá alakító Tojoda Kiicsiró egy európai tanulmányút után hazatért Japánba, a felkelő nap országában az autóipar már kifejezetten fejlett volt. A háború után azonban a Toyota hamar bekerült a legnagyobbak közé: miután 1955-ben beindult az amerikai export, az eladások meredeken íveltek felfelé, az ezredfordulóra pedig ez a cég volt Japán legnagyobb vállalata. Ezt a pozíciót jelenleg is őrzi. Olyannyira, hogy az autószektorban most ők az egyik legnagyobbak. Tavaly a Volkswagen-csoporttól nem sokkal lemaradva mintegy 10 millió autót adtak el világszerte.

 

State Grid (Kína)

Forgalom: 348 milliárd dollár

A világ vezető áramszolgáltatója árbevételét tekintve globálisan a második legnagyobb cégnek számít. A rangsorban csak az amerikai Walmart előzi meg őket. Az ügyfeleik száma az 1,1 milliárdot is meghaladja! A társaság az energiaszektor kínai reformja után alakult meg, 17 évvel ezelőtt. A pekingi központtal működő állami tulajdonú óriás mintegy másfél millió embert foglalkoztat. A vállalatnál már készülnek a 2022-es téli olimpiára: az eseményhez szükséges áramot részben egy olyan hálózati rendszer biztosítja majd, amely a szélfarmokból, illetve a nap- és vízerőművekből minimális veszteség mellett nagy távolságra képes elszállítani az energiát. 

 

Sinopec-csoport (Kína)

Forgalom: 326 milliárd dollár

A föld legnagyobb olajcégét a New York-i és a hongkongi tőzsdén is jegyzik. Tavaly rekordprofitot értek el: csak az első fél évben 9,9 milliárd dollár volt a nyereségük, ami a korábbi esztendőhöz képest 51 százalékos növekedést jelent. Afrikában szinte a 2000-es megalakulásuk óta folyamatosan terjeszkednek. Többek közt Gabonban és Szudánban is vannak olajmezőik. A fekete kontinensen több olajcéget is felvásároltak már. Az amerikai Chevron néhány afrikai érdekeltségét például kilencszázmillió dollárért szerezték meg.

 

 

China National Petroleum (Kína)

Forgalom: 326 milliárd dollár

A három nagy, állami kézben lévő kínai olajcég egyike (a trióból egyedül a China National Offshore Oil Corporation nem került fel a listánkra). A PetroChina anyavállalata 1988-ban alakult. A nemzetközi porondra öt évvel később léptek ki, amikor egy közös üzletről sikerült megállapodniuk a perui kormányzattal. A csoport immár mintegy harminc országban van jelen, többek közt Malajziában, Venezuelában, Iránban és Kanadában.

 

 

Samsung Electronics (Dél-Korea)

Forgalom: 211 milliárd dollár

Az ázsiai cég a kijelzők, az okostelefon- és a csipgyártás területén egyaránt a világ élvonalában szerepel, bár csupán része a még nagyobb Samsung Groupnak. Az elektronikai mamut méretét a dél-koreai gazdaság sajátos felépítésének köszönheti: itt az üzleti szálak túlnyomó része ugyanis néhány hatalmas konglomerátum, az úgynevezett csebolok kezében fut össze. A legnagyobb ezek közül is a Samsung Group (beleértve többek közt a hajóépítő, biztosítási, hirdetési és építőipari vállalatait is), melynek összbevétele a dél-koreai GDP mintegy 17 százalékát teszi ki. Bár az okostelefon-értékesítések globális csökkenése őket szintén negatívan érintette, a többi üzletáguk az utóbbi időben is kifejezetten jól teljesített. Az okostelefon-piacon egy sor új modellel pörgetnék fel az eladásokat. Az idén mutatták be például az 5G-s kapcsolattal ellátott Galaxy S10-est és a hajlítható Galaxy Foldot.

 

China State Construction Engineering (Kína)

Forgalom: 156 milliárd dollár

A világ legnagyobb építőipari vállalata. Egyiptomban például a Kairó mellett felépülő új főváros egyik fő kivitelezője. Ők építik Afrika legmagasabb épületét is Kenya központjában, Nairobiban: az új felhőkarcoló a tervek szerint 320 méter magas lesz. A többi nagy kínai óriáscéghez képest viszonylag réginek számít: a CSCEC még 1957-ben alakult, a 70-es években pedig már a Közel-Keleten is megjelentek. Azóta Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában stadionokat, reptereket, autópályákat és üzleti negyedeket is építettek. Algériában ők húzzák fel például a világ legnagyobb minaretjét.

 

Hon Hai Precision Industry/Foxconn (Tajvan)

Forgalom: 154 milliárd dollár

A tajvani, nyolcszázezer fős globális vállalatot a nemzetközi porondon Foxconnként ismerik a legtöbben. Az iPhone-októl a konzolgépeken át az e-book-olvasókig számtalan elektronikai eszközt gyártanak. A külső márkák ellátása, az úgynevezett szerződéses gyártás terén ők a legnagyobbak. Sokáig hírhedtek voltak arról, hogy a munkahelyi körülmények kifejezetten zordak: volt olyan egységük, ahol havi nyolcvan óra pluszmunkára kötelezték a munkásokat. Néhányan tizenegy napnál is többet dolgoztak egyhuzamban, a kötelező szabadnapokat pedig nem is mindig osztották ki, és öngyilkosságok is előfordultak. Az utóbbi időben viszont nagy fokú automatizálásba fogtak. 

 

Industrial & Commercial Bank of China (Kína)

Forgalom: 153 milliárd dollár

A Kínai Népi Bank 1979-es felszeletelése után három óriásbank jött létre az országban, majd 1984-ben az állam egy negyediket is létrehozott: ez volt a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank, azaz az Industrial & Commercial Bank of China. A feladata máig az, hogy a világ legnépesebb országában finanszírozza a komolyabb állami cégeket. A pénzintézet 2007-ben lépett ki a tőzsdére: rekordnak számító részvénykibocsátást, azaz IPO-t hajtottak végre. Akkor 21,9 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket. Ez jelenleg a világ legnagyobb pénzintézete.

 

Ping An Insurance (Kína)

Forgalom: 144 milliárd dollár

A sencseni központtal működő vállalat neve magyarul annyit tesz: „biztonságosan és jól”. A cég főleg biztosításokkal foglalkozik, de az utóbbi években kiszélesedett a profiljuk. Egyre nagyobb súllyal jelentek meg a startupvilágban: két éve indult egymilliárd dollárból a Global Voyager nevű tőkealapjuk, amely kifejezetten az ígéretes technológiai cégeket igyekszik felkarolni.

 

Honda Motor (Japán)

Forgalom: 138 milliárd dollár

A Honda Szóicsiró alapította cég nem sokkal a második világháború vége után jött létre. Mielőtt az autóiparban is megvetették volna a lábukat, elsőként minőségi motorok gyártásával foglalkoztak, s ezzel már hírnévre tettek szert. Európában viszonylag kevés kocsit adnak el: a legjelentősebb piacuk – Ázsiát is megelőzve – Észak-Amerika. A társaság nemrég jelentette be, hogy 2021-ig bezárja az egyetlen európai autógyárát Angliában. Sejthetően részben a brexit hatására.