MARUZSA ZOLTÁN
„Kilenc éve a pedagógus-átlagbér a diplomásnak az 55 százaléka volt, a 2013-as pedagógus-életpályamodell bevezetése után ez az arányszám 72-74 százalék lett. A végrehajtott emelésnek köszönhetően fizetés tekintetében tehát a tanártársadalom vitathatatlanul jobb helyzetben van, mint 2010-ben volt” – mondta Maruzsa Zoltán. Mint folytatta, a garantált diplomás-minimálbér főiskolai végzettséggel bruttó 195 ezer forint – ez ötven százalékkal több, mint kilenc esztendeje –, de senki sem állítja, hogy a mostani helyzeten ne lehetne javítani. Az oktatás és a pedagógusok ügyében eddig is rendszeresek voltak az egyeztetések, s ezután is zajlanak a szakszervezetekkel és a Pénzügyminisztérium illetékeseivel is. Felvetettük, hogy egy kezdő tanár nettója 121 ezer forint, ami nem túl vonzó összeg. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén az életpályamodell keretében 17 ezer tanár esik át minősítési folyamaton, ami számukra az előre eltervezett fizetésemeléssel is jár. „Amióta elindult az életpályamodell, a 170 ezer tanárból 108 ezren estek át a minősítésen” – tette hozzá. Az utánpótlásról elmondta: a felsőoktatásban ma már a harmadik legnépszerűbb terület a pedagógusképzés; az életpályamodell és a béremelések hatására az elmúlt években növekedett a 2013-ban megváltoztatott szerkezetű tanári szakokra jelentkező hallgatók száma. Hozzátette: az Oktatási Hivatal pályakövetése szerint hetven százalék felett van a fiatal diplomás tanárok pályán maradási aránya.
Arról, hogy összességében van-e tanárhiány a rendszerben, azt mondta: néhány éve Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének a korábbi elnöke még arról beszélt, hogy 4000 pedagógus hiányzik a rendszerből, s az ellenzéki képviselők most 1500 tanár hiányzását vetik a szemünkre. „Ezek szerint mára javult a helyzet. De nem szeretném elbagatellizálni az ügyet, ne a bulvármédiára figyeljünk. A jelenleg 170 ezer fős köznevelési dolgozói állomány el tudja látni azt a feladatmennyiséget, amelyet a rendszer megkövetel. Üres álláshelyek vannak az iskolákban, de tömeges, országos pedagógushiány nincs” – fogalmazott a szakember. Szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy 2010 óta több mint 200 ezerrel kevesebb gyerek jár iskolába, a tanárok létszáma az egész napos iskola bevezetése és a gyógypedagógusok számának a növekedése miatt viszont bővült. „Rendszerszinten igaz, hogy a köznevelésben valóban folyamatosan keresünk embereket, azért, hogy emelkedjen az iskolák színvonala: a nagyobb létszámmal további csoportbontásokat lehetne végrehajtani egy-egy tantárgy keretében, csökkenne a helyettesítések aránya és kisebb lenne az óraterhelés” – fejtette ki.
Kérdésünkre Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy az új, állami fenntartású köznevelési rendszer bevezetése után a finanszírozás tekintetében sokkal egyértelműbb a helyzet, mint korábban az önkormányzati intézményi struktúrában volt. Elmondása alapján ugyanis az állam akkor nem követhette pontosan nyomon, hogy a helyhatóságok a közoktatásra szánt költségvetési összegeket tényleg arra költötték-e. „Most, az állami fenntartású rendszerben tiszta a helyzet, a tankerületeknek ugyanis nincs más feladatuk, mint az iskolák fenntartása és fejlesztése” – mondta. Hangsúlyozta: Magyarország az uniós átlag felett költ köznevelésre. A valóság az, hogy miközben az EU-n belül arányaiban visszafogtak az oktatás finanszírozásából, a magyar kormány növelte az állami támogatás mértékét.
„2010-hez képest jelenleg 645 milliárd forinttal többet fordítunk oktatásra” – magyarázta az államtitkár.
Emellett a kormány kétszer annyit fordít az ingyenes tankönyvek programjára, háromszor többet gyermekétkeztetésre, 355 milliárddal nagyobb összeget a pedagógusok bérére, mint 2010-ben. Sok településen van iskola-, tanuszoda- vagy tornaterem-fejlesztés, nyolcszáz helyszínen mintegy 276 milliárd forintból zajlanak oktatási beruházások. Az iskolás gyermeket nevelő szülőket egyre bővülő családtámogatások is segítik.
„Mit szól azokhoz a szülői véleményekhez, hogy az iskolás gyerekek túlságosan leterheltek?” – vetettük fel. „Egyes iskolákban valóban magas az óraszám, de ez nem feltétlenül a szabályozásra vezethető vissza. A fáradtsághoz sok minden hozzájárulhat, például a különórák, a zeneiskola, az edzések, a tanfolyamok. Az is igaz, hogy az intézmények – a gyerekhiánytól, az esetleges bezárásuktól tartva – iskola utáni foglalkozásokat hirdettek meg, felfelé tolják az óraszámaikat, ezzel próbálják bevonzani a diákokat” – fejtette ki Maruzsa Zoltán. Emlékeztetett, hogy a 2012-ben bevezetett, hatályban lévő Nemzeti alaptanterv (NAT) csupán a minimális óraszámot rögzíti, „a keret tehát felülről nyitott”. Azt is tudni kell, hogy ez a leterheltség például a szakközépiskolákban egyáltalán nem általános, a gimnáziumokban jellemzőbb.
A diákok leterheltsége kapcsán felvetésünkre arra is kitért: a nulladik órákról is csak annyit határoz meg a jogszabály, hogy 7.15 előtt nem lehet elkezdeni a tanítást, a szülői szervezeteknek és a diákságnak van abba beleszólási lehetőségük, hogy mikor kezdődjön az adott intézményben az oktatás. Így tehát akár kilenc órakor is indulhatna, ezt semmi sem akadályozza, tehát nem az oktatási kormányzat dönt a kezdés időpontjáról.
„Az óraszámok kapcsán mi szerepel majd az új NAT-ban?” – kérdeztük. Maruzsa erre általánosságban elmondta: zajlanak a szakértői egyeztetések, ősszel a kormány elé kerülhet a tervezet. A diákok túlterheltsége kapcsán kiemelte: „Most többen kérik a tanulói terhek csökkentését, de ha felülről határt szabnánk az óraszámoknak, akkor egyesek azért tüntetnének a minisztérium előtt, mert korlátozni kívánjuk az intézmények szabadságát” – jegyezte meg.
A nyári szünettel kapcsolatban hangsúlyozta: nincs kormányzati szándék a jelenlegi szabályozás módosítására, amely kimondja, hogy a tanévnek szeptember 1-jén kell kezdődnie és június 15-én véget kell érnie.
Az államtitkár szavaiból kiderült, hogy a kilencosztályos általános iskola rendszerszintű, kötelező jellegű bevezetése lekerült a napirendről. Emlékeztetett: a tervek szerint ezzel az óvodából az iskolába történő átmenet időszakába vezettek volna be egy „nulladik” évet. Időközben azonban a kormányzat olyan intézkedéseket hozott, amelyek – különösen a harmadik, utolsó évben – megerősítették az óvodák iskola-előkészítő szerepét. Az immár 2015 óta hároméves kortól kötelezővé tett óvodáztatás azt eredményezte, hogy a beiratkozási arány 75-ről 86 százalékra nőtt. „A kilencosztályos iskola óriási infrastrukturális átalakítást igényelne az intézményekben, emellett a munkaerőpiaci hatása mellett sem lehetne elmenni: a munkaerőhiány időszakában még egy teljes korosztály – 90-100 ezer munkavállaló – egy évvel kevesebbet dolgozna másoknál. A mostani iskolai rendszer 8+4 éves szakaszolásában is át lehet adni a megfelelő tudást a fiataloknak az államtitkár szerint, tehát a rendszerszintű kilencosztályos általános iskola bevezetését nem tervezi a kormányzat.
