Befogadásra váró terápiák

Társadalom
Tavaly októberben az elmúlt évek legnagyobb gyógyszerbefogadásáról döntött a kormány, de az egyik szakmai szervezet az új terápiák befogadási mechanizmusának átalakítását sürgeti. Ennek érdekében hárompontos javaslatcsomagot készítettek, amely szerint minimum negyvenmilliárd forinttal emelnék a gyógyszerkasszát. Ezzel párhuzamosan kiderült az is, hogy  a biztosító az elmúlt évek gyakorlata szerint a természetbeni ellátások huszonhat-harminc százalékát fordította gyógyszertámogatásra.

JAVASLATCSOMAG

Nyolcvan közforgalmú patika vett részt abban az ismeretterjesztő lakossági programban, amelynek a célja az volt, hogy összegyűjtse azokat az információkat, amelyek még inkább segíthetik a betegek „terápiahűségét”. A gyógyszerek szedéséről készített felmérés eredményeinek ismertetése előtt fontos tudni: 1082 kérdőívet dolgoztak fel, amelyeket zömében nők töltöttek ki, a legtöbb válaszadó pedig ötvenegy és hetven év között volt. Kiderült, hogy a válaszadók hatvan százaléka öt- vagy annál többféle gyógyszert szed egyidejűleg, nyolcvanöt százalékuk pedig tisztában van azzal, hogy a készítmények helytelen és rendszertelen alkalmazása komoly kockázatot rejt magában. A számukra biztosított ismertető kiadvány elolvasása után azonban magabiztosabbak lettek a helyes terápiákat illetően, és a minta több mint a fele értékelte úgy, hogy tartalmazott számára új információkat a tájékoztató füzet. Az eredmények kiértékelése kapcsán egy napokban tartott konferencián Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke úgy vélte, a betegek terápiahűségének erősítését szolgáló program összetett feladat, a testület például évek óta sürgeti egy patikusoknak szóló egységes, interakciós adatbázis összeállítását. Elhangzott az is, hogy a betegek helyes gyógyszerszedési szokásai a halálozási és megbetegedési mutatók javulásához is hozzájárulhatnak. 

 

ÚJ TERÁPIÁK

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ugyanakkor egy másik problémára is rávilágított, illetve hárompontos javaslatcsomaggal igyekezne megreformálni az új terápiák befogadásának folyamatát. Okként jelölték meg, hogy miközben „a hazai várható élettartam öt évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, a magyarok a 76,2 évvel jelentősen elmaradnak a környező országok 78-82 éves átlagától is. A kedvezőtlen mutatók egyértelmű versenyhátrányt okoznak Magyarország számára” – fogalmaztak közleményükben. Megítélésük szerint a népegészségügyi mutatók, valamint az ország versenyképességének vonatkozásában az egészségügynek és a hatékony gyógyszerpolitikának is kulcsszerepe van. Ha a hazai betegek számára is elérhetővé kívánjuk tenni a gyógyszeripari innováció eredményeit – fogalmaztak –, érdemi lépésekre van szükség, javaslatcsomagjuk pedig összhangban van és kiegészíti a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseit, valamint jövőbemutató terveit. Ennek alapján elsősorban negyvenmilliárd forintos többletet tennének a gyógyszerkasszába, hogy megerősítsék és biztosítsák annak fenntarthatóságát. Másrészt „lebontanák” az új gyógyszerterápiák, -készítmények befogadásának bürokratikus elemeit, harmadrészt pedig erősítenék a gyógyszeripar hozzájárulását a nemzetgazdasághoz, vagyis racionalizálnák az iparági terheket, és azokat közvetlenül az egészségügy érdekében hasznosítanák. Az egyesület szerint ha a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.

 

HOSSZABB ÉLET    

Az európai uniós országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt (Ausztriában jelenleg 82, Szlovéniában 81,2, Csehországban 79,1, Lengyelországban 78, míg Magyarországon 76,2 év a várható élettartam), amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint hetven százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá. A gyógyszerbefogadási rendszer „reformjával” kapcsolatban a szervezet elengedhetetlennek tartja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítését, mégpedig azért, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen. Az innovatív gyógyszergyártók elnöke, Holchacker Péter szerint ezzel az arra érdemes készítmények a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. 

Egy napokban szervezett tanácskozáson a NEAK főigazgatója, Kiss Zsolt arról számolt be, hogy az egészségbiztosítási alap (E-Alap) idei kiadási előirányzata 2443,3 milliárd forint, az elmúlt évek gyakorlata szerint pedig gyógyszertámogatásra a biztosító a természetbeni ellátások huszonhat-harminc százalékát fordította.
Ér-tékelése szerint a patikai felhasználású gyógyszerek támogatására, valamint a nagy értékű készítmények finanszírozására minden évben többet költ a kormányzat. Megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt az egyedi méltányossági alapon kifizetett tb-támogatás, tavaly tizennyolcezer ilyen kérelem érkezett a biztosítóhoz.

Tavaly októberben egyébként az elmúlt évek legnagyobb gyógyszerbefogadásáról döntött a kormány, így huszonkilenc készítmény, harminchat indikációban válik hozzáférhetővé a betegek számára, külön engedélyezési folyamat nélkül. Ebbe a körbe sorolandók azok az immunterápiás készítmények is, amelyek hatásmechanizmusának kifejlesztéséért nem sokkal a döntés előtt, azaz tavaly ősszel ítélték oda a Nobel-díjat. Az akkor engedélyezett terápiák között találhatók készítmények az emlő- és tüdődaganatok, a prosztatarák, a melanóma egyes fajtái, ízületi gyulladásos megbetegedések, a sclerosis multiplex, illetve a Chron-betegség kezelésére is.