Az alacsony kamatkörnyezet, a magyar lakosság legendásan kicsi kockázatvállalási hajlandósága és a Magyar Állampapír Plusz megjelenése viszont több olyan folyamatot is elindított a háztartások megtakarítási portfóliójánál, amellyel valószínűleg tartósan számolni kell. Az első – és talán a legfontosabb – ilyen elem az állampapírok súlyának gyors emelkedése a lakossági megtakarításoknál: a háztartások eddig soha nem látott mértékben – a szeptemberi állapot szerint több mint 7400 milliárd forinttal – finanszírozzák az államháztartást. Mindez azt jelenti, hogy az összes pénzügyi eszközük nagyjából 12,5 százalékát már állampapírban tartják, holott egy évvel korábban még alig haladta meg a 10 százalékot ez az arány. Az állampapírok térnyerése persze minden, csak nem meglepő: a MÁP Plusz júniusi bevezetésével egy új, kiugró hozamot biztosító, kockázatmentes konstrukció tűnt fel a piacon, amelynek a mostani helyzetben az alacsony kockázatú befektetési formák között nem nagyon létezik alternatívája. A második, az alacsony kamatkörnyezettel összefüggésbe hozható jelenség a be nem fektetett, pihenő pénzek jelentős mennyisége: idetartozik a már ötezer milliárd forint felett járó készpénzállomány éppúgy, mint a 6300 milliárd forintnyi folyószámlabetét. A harmadik, jól kivehető tendencia pedig, hogy az életbiztosítási, pénztári megtakarítások mennyisége növekszik ugyan, de az átlagtól jóval elmaradó mértékben: vagyis a hosszú távú, öngondoskodási célú megtakarítási konstrukciók népszerűsége még alatta marad az ideálisnak.
Ezek alapján jól látszik, hogy a látványos eredmények és a mennyiségi rekordok ellenére még lehetne csiszolni a háztartások megtakarítási portfóliójának összetételén: egyrészt csökkenteni kellene a pihenő pénzek arányát, másrészt tovább növelni az öngondoskodási célú, a tudatos előre tervezést szolgáló elemek súlyát. Ez viszont nyilván nem megy egyik pillanatról a másikra, főleg egy olyan piacon, ahol a kisbefektetők jelentős része látható kockázat nélkül akar értékelhető reálhozamot elérni. Bízni lehet ugyanakkor abban, hogy a lakosság pénzügyi vagyonának folyamatos növekedése a háztartások egyre nagyobb részét szakítja majd ki a készpénz és a folyószámlabetétek bűvköréből, és tovább nő azoknak az aránya, akik tudatosan igyekeznek felépíteni a portfóliójukat.
