„Pluszértéket kell előállítanunk”

Pénz beszél
Már huszonöt éve támogatja a magyar vállalatok exporttevékenységét az Exim, azaz a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító. A lapunknak nyilatkozó Szabó István Attila, üzleti vezérigazgató-helyettes majdnem ugyanennyi időt töltött a kereskedelmi banki szférában, mielőtt tavaly csatlakozott az állami tulajdonú hitelintézethez.

– Mennyire más a mostani munkája, napi feladatai, mint a versenyszféra-beliek?

– Érdekes, mert azok a cégek, személyek, akikkel nap mint nap kapcsolatba kerülök, ugyanazok, mint a múltban voltak. Tehát vállalatokkal meg a bankok vezetőivel tárgyalok. Ennek egyik oka, hogy az Exim portfóliójának hatvan százaléka a kereskedelmi bankokon keresztül refinanszírozott állományként épül fel, de a vállalati kör is hasonló, és ugyanúgy részt veszek konferenciákon, előadásokat tartok. Ez a része nagyon hasonló. Ami különbözik, hogy sokkal színesebb itt a munka, megjelenik a külföld is – például olyan ügylettípusokban, mint a határon túli vevő finanszírozása, biztosítása, ami egy sima kereskedelmi banknál belföldön nincs. Az ehhez tartozó kapcsolatrendszer menedzselése, a nagykövetek, külgazdasági attasék, külföldi beruházásokban részt vevő intézmények mind-mind újdonságot jelentenek számomra. Emellett egy nagyon jó szakembergárdát találtam az Eximben, amely nemcsak profi, hanem motivált is, ráadásul igen jó hangulatú a csapat. Olyan könnyed, gördülékeny az együttműködés, ami sok versenyszférabeli banknál sincs meg.

– A kereskedelmi bankok ismertebbek, mint az Exim, amely nem hirdet plakátokon, és nem lehet csak úgy bejönni az utcáról. Hogyan tudná elhelyezni a hitelintézeti rendszerben ezt a különleges funkciójú bankot, egyben biztosítót?

– Az Exim egy nagy nemzetközi exporthitel-ügynökségi hálózat része, ennek minden tagját hasonló feladatkörrel hozták létre: céljuk az adott ország versenyképességének a javítása az exportált termékek mellé nyújtott versenyképes finanszírozás biztosításával. Például amikor Afrikában egy gázerőművet építenek, s teszem azt a német mellett a magyar gázturbina-szállító is esélyes a tenderen, és fel tudja ajánlani, hogy leszállítja, valamint telepíti a technológiát, de elég lesz azt mondjuk tíz év múlva kifizetni, nagyobb eséllyel választják őt – ezt teheti lehetővé az Eximbank finanszírozása. 

– A kereskedelmi bankok is nyújtanak ilyen szolgáltatást. Az Eximé miben különbözik tőlük?

– Igen, a versenypiac is hitelezi az exportra termelő cégeket, de a gazdasági konjunktúrához igazodva van, hogy nagyobb mértékben, van, hogy kevésbé hajlandó kockázatot vállalni. Ilyen szempontból nekünk egy komplementer feladatot kell ellátnunk, tehát amikor piaci hiányosság jelenik meg – a versenypiaci szereplők adott esetben jogos megfontolásból visszafogják magukat –, akkor beljebb kell lépnünk, hogy a gazdaság motorja akkor is pörögjön. Amikor pedig dübörög a gazdaság és a versenypiac ellátja ezt a feladatot, akkor mi nyugodtan visszább léphetünk, hiszen állami tulajdonú bankként adófizetői forintokból dolgozunk, nem célunk ilyenkor „fölöslegesen” terhelni a költségvetést. Egy szóval úgy tudnám összefoglalni a szerepünket: addicionalitás. Azaz olyan ügyletek megvalósítása, amelyeknek van pozitív nemzetgazdasági hatása, és nem lennének kivitelezhetők az Exim nélkül.

– Most milyen a piaci helyzet? Már itthon is egyre többet hallani a kamatemelés közeledtéről, ami előrevetíti a beruházások visszafogását.

– Jelenleg alapvetően konjunktúra van a piacon, s immár hat-hét éve tart; egészen jól működik a hitelezés, a pénzügyi rendszer. Elmondható azonban, hogy nem a legelején vagyunk a ciklusnak, várható a gazdaság lassulása, erre készül fel a piac is.

– Milyen éve volt az Eximnek 2018?

– Most egy szerényebb növekedési pályán vagyunk, évi pár százalékkal nőtt a hitelállomány és a mérlegfőösszeg. Jobban mutatja az eredményességet, hogy már ötödik esztendeje stabilan 300 milliárd forint feletti a kihelyezett új kölcsönök állománya. A hitelfolyósításunk tavaly 329 milliárdot tett ki, ami csaknem ötödével haladta meg a tervezettet. Ez az összeg megállja a helyét bármelyik kereskedelmi bankkal összehasonlítva, és teljes egészében a vállalati szektorba megy, kereskedelmi bankon keresztül vagy közvetlenül. A teljes hitelállományunk a visszafizetésekkel is számolva 900 milliárd forint közelében van. 

– Hogyan jelent meg a gazdasági növekedésben az Exim segítségével megvalósított exportbővülés?

– Mi – eltérően a szinte kizárólag profitot figyelő kereskedelmi bankoktól – úgy mérjük az eredményességet, hogy összevetjük a felhasznált költségvetési forrást az általa generált nemzetgazdasági hatással. Pluszértéket kell tehát előállítanunk. Ennek jól megfogható lábai: a munkahelyteremtés, a költségvetési hatás, az exportárbevétel, így a többlet-adóbevétel, valamint a GDP-hatás is. Az elmúlt években átlagosan 0,6 százalékkal járultunk hozzá a bruttó nemzeti termékhez, ez közel 190 milliárd forintot jelent. A jövő exportőrei programunk neve például magáért beszél: azokat a vállalkozásokat finanszírozzuk, amelyek most még nem exportőrök, de én ma segítek, hogy később a külpiacon is sikeresen megállják a helyüket.

– A magyar kkv-k nem az exportképességükről híresek. Mit tud tenni az Exim ezen a területen? 

– Kezdjük egy kicsit messzebbről. Sokat hallani a kkv-szektor fontosságáról, ami nem véletlen, mert a nemzeti vállalatok tényleg a helyi, lokális érdeket helyezik előtérbe. Egyszerűen másképp reagálnak egy helyzetre, mint egy olyan cég, amelyiknek semmilyen kötődése nincs az adott területhez. Például a válság beütésének a pillanatában a multik – amelyek egyébként fontosak, hogy itt vannak – kérdés nélkül bocsátottak el embereket, annyit, amennyit csak kellett – míg a magyar kkv-k, amelyek együtt élnek a helyi közösséggel, más megoldásokhoz is nyúltak, például a munkaidő-csökkentéshez. Viszont tényleg gyengék a kivitel terén, százból csupán hat-hét tud exportálni. Amikor megkérdeztünk több mint négyszáz kis- és közepes vállalkozást, hogy miért nem exportálnak, ezek voltak a leggyakoribb indokok a nyelvi problémákon és a munkaerőhiányon kívül: nincs versenyképes termék, nem versenyképesek az árak, valamint „nem is gondoltunk rá”. Az igazi kihívás tehát az, hogy az Eximbank piaci jelenlétének a segítségével több kkv exportáljon, méghozzá többet, diverzifikáltabb piacokra. Emellett a kormány friss Nemzeti Exportstratégiájában is kiemelt helyen szerepel a kis- és középvállalkozások kivitelen belüli részarányának ötven százalékkal történő emelése 2030-ig. A múlt év végén ez a ráta 38 százalék volt. Ehhez kapcsolódik a piaci diverzifikáció – most ugyanis főleg az Európai Unióba exportálnak a magyar cégek, ami kockázatot hordoz, így cél az ebből a földrajzi koncentrációból fakadó kitettség csökkentése, az EU-n kívüli értékesítés részarányának a mostani 25-ről 30 százalékra emelése.

– A versenyképesség növeléséhez a jegybank és a kormány is szolgáltatott bőven muníciót a februárban napvilágot látott programokkal. Mennyire követi az Exim ezeket?

– Az Exim állami tulajdonú bankként teljes mértékben leköveti a kormányzati gazdaságpolitikai prioritásokat. Például a kifektetésként elterjedt irányt is, amely szerint az exportáló magyar cégeknek köszönhetően legalább annyi osztalék érkezzen vissza külföldről Magyarországra, mint amennyit innen kivisznek a határon túli vállalatok. Egy ilyen cél rögtön leképeződik nálunk, elkezdünk dolgozni termékeken, amelyek elősegítik ennek a megvalósítását. 

– Bár még nem régóta van az Eximnél, de talán volt már kedvenc projektje. 

– Azok a projektek állnak közel a szívemhez, amelyeknél kedvező társadalmi és környezeti hatást is el tudunk érni amellett, hogy gazdasági sikerekhez juttatják a magyar exportőrt. Ilyen például egy szennyvíztisztító telepítése, vagy erőmű építése olyan helyre, ahol nem volt előtte rendes áramellátás, tehát az emberek mindennapi élete válik jobbá, könnyebbé általa.

– Mik a bank tervei a jövőre nézve?

– A már említett exportstratégia határozza meg a teendők fókuszpontjait. A kkv-k fontos növekedési tartalékai a nemzetgazdaságnak, termelékenységük javulása, átlagos méretük bővülése és a külföldi piacokon való versenyképességük fejlődése az egyik prioritás. Emellett – mivel a külpiaci megjelenés sikerességének egyik kulcsa az adott termék vagy szolgáltatás megfelelő marketingje, s globális mércével mérve kis nemzetgazdaságoknál döntő tényező az ország mint brand megfelelő pozicionálása – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően célunk, hogy összekössük az országmárkát az adott termék vagy szolgáltatás exportjának a promóciójával.

Személyes ambícióm, hogy – mivel kereskedelmi bankokból jövök, és az Eximben ugyanazokkal a gazdasági szereplőkkel dolgozunk – a piaci megjelenéseinkkel, kommunikációnkkal olyan kellemes ügyfélélményt tudjunk nyújtani, mint ami a kereskedelmi bankokban szokott célkitűzés lenni. Értem ez alatt például az elektronikus csatornák fejlesztését, ami azért fontos, mert nem tudjuk személyesen elérni az ügyfelek nagy részét, nincs értékesítési hálózatunk. Az ügyfél szempontjából mindig lehet más megoldás egy-egy finanszírozási helyzetre, de ha mi ismertek vagyunk, közérthetők, és szeretnek velünk dolgozni, akkor nagyobb eséllyel fordulnak hozzánk.