Pályázatok bőven akadnak az EU-n kívül is

Print rovatok
Ma kell elvetniük a jövőbeli sikerek magját a cégeknek, hogy tudjanak mire támaszkodni akkor is, amikor kisebb sebességre vált a gazdasági növekedés, és szűkebbre veszik az uniós pénzcsapok keresztmetszetét. Ebben a témakörben beszélgettünk Jákli Gergellyel, az EXIM elnök-vezérigazgatójával és Szőcs Gábor igazgatóval, világbanki kapcsolattartóval.

Forrásbőség

Ma még nem tudni pontosan, mennyi forrás áll majd Magyarország rendelkezésére 2021 után, amikor elindul az új uniós költségvetési ciklus. Az utóbbi időszakban egy kicsit elkényelmesedtek a magyar vállalatok a folyamatos pénzbőségtől. Hogyan segíthet az EXIM ebben a helyzetben?

Jákli Gergely: Van olyan szegmense a világgazdaságnak, amellyel egyelőre nem sok magyar vállalkozás foglalkozik: a nemzetközi tenderek világa. Pedig tapasztalatunk szerint kifizetődő, ha valaki erre időt és energiát áldoz. Az elmúlt négy és fél évben mintegy 70 millió dollár (21 milliárd forint) értékben nyertek el megrendeléseket nemzetközi fejlesztési intézményektől magyar vállalatok. Az exportösztönzéssel foglalkozó egyik állami intézményként alapvető feladatunk promotálni ezt a piaci teret, mert „aki kimarad, lemarad” ebben a versenyben is.

Szőcs Gábor: Ezt meg tudom erősíteni; csak a mai napon 74 184 tender érhető el világszerte a Világbank applikációja szerint – ezek között van például egy 10 megawattos mongóliai naperőmű pályázatának első körös felhívása is. Csak tavaly 110 milliárd dollárnyi új tendert írtak ki a Világbanknál, Szerbiától a Fidzsi-szigetekig. Azonban aki csak a pályázatfigyelőt nézi, lemarad – mire megjelennek, már kész konzorciumok vannak a tenderek elnyerésére –, ezért már az első hírre gyorsan kell reagálni. Ha például Ukrajna kap 5 milliárd dollárt közúti infrastruktúra-fejlesztésre, ami várhatóan utak, hidak, vasúti átjárók építésében csapódik le, akkor már a bejelentéskor el kell kezdeni szervezni a konzorciumot és összeállítani a pályázati anyagot.

– Sokat hallani a sokéves növekedés utáni kötelező lassulásról, a beruházások csökkenéséről.

J. G.: A belföldi kereskedelmi banki szektor jó pár éve már elég likvid, azonban csak forintban – az EXIM egyik fő feladata, hogy devizában nyújtson forrást a vállalatoknak közép- és hosszú távon, alacsony, fix kamatozással.

– Hogy állnak most az EXIM-hitelek?

J. G.: Az Eximbank jelenlegi hitelállománya mintegy 850 milliárd forint, ami a teljes magyar export 2,7 százalékát teszi ki. Ez tehát a kivitel állami eszközökkel támogatott része. Összehasonlításképp: a régió többi országában 3,5 és 4 százalék között mozog ez az arány, míg Nyugat-Európában elérheti a 8-10 százalékot is.

Jákli Gergely. A nemzetközi tenderek világa kiaknázatlan

– Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek általában hátrábbról indulnak egy-egy nemzetközi tenderen, mint például egy cseh vagy lengyel vállalat?

J. G.: Az exporthitelügynökök dolga, hogy egyenlő feltételeket biztosítanak a külkereskedelmi „játszótéren”. Egységesíteni tudják egy-egy ajánlatban az árazás, a futamidő, az önerő feltételrendszerét, így például egy gázturbina beszállítási tenderét csak a szaktudás, a termék minősége döntheti el. A fenti számokból is látszik, hogy a magyar cégek nagy valószínűséggel kevésbé használják ki az állami exportösztönzés eszközeit, mint cseh, lengyel vagy szlovák társaik, így valóban versenyhátrányba kerülhetnek. Sokszor nem is a finanszírozás összege, hanem a konstrukció más eleme, például egy halasztott fizetés biztosítása dönti el, hogy ki nyeri a tendert.

Sz. G.: Azt látjuk azért, hogy egyre nyitottabbak erre a hazai vállalatok, folyamatosan keresik a külföldi partnereket. Kezdik megérteni, hogy a nemzetközi kapcsolatok kialakítása időigényes folyamat. A nyugat-európai országok tanácsadói 20-25 évvel előttünk járnak, így jobban látják, hova futhat ki egy-egy projekt, s hogyan tud az olasz vagy a spanyol háttéripar rácsatlakozni. Mi még messze vagyunk ettől, egyelőre a kisebb tanácsadói tendereket készítjük elő, jellemzően mérnök-informatikai, vízfelhasználási és energetikai, közlekedési projektekhez, de vannak nagyobb volumenű tendereink is.

– Hogyan tudja lekövetni az EXIM a világkereskedelmi kapcsolatok fejlődését hiteltermékeivel?

J. G.: Az EXIM szakosított szervként elég kötött pályán mozog. Innovációs kényszerrel is küzd, csakúgy, mint a világon működő 84 hasonló intézmény. Mindenki az OECD által megállapított keretek alapján végzi a tevékenységét, és ebben a rendszerben próbál fejleszteni. A nyugati Eximbankok mára a klasszikus hitelezés és biztosítás mellett elindultak a „promotional banking” – gazdaságstimuláló, -ösztönző bankolás – felé, az EXIM is itt szeretné szélesíteni termékpalettáját. Ennek hozadéka például a belföldi kamattámogatott hitelprogram, az exporthitelprogram, amellyel a beszállítókat próbáljuk „felnöveszteni”, hogy önállóan is ki tudjanak lépni a külföldi piacokra. A tőkefinanszírozási projekt is idetartozik, az EXIM már 11 magánpiaci tőkealapban tulajdonos vagy résztulajdonos.

– Az idén 25 éves az EXIM. Milyen eredményeket tesznek ki az ablakba?

J. G.: Míg 2012-ben kevesebb mint 300 ügyfele volt az EXIM-nek, ma már 1600 vállalkozás használja valamelyik termékünket. Ezt a számot 2000-2100-ra szeretnénk emelni 2021-re. Az utóbbi öt-hat évben a belföldi hitelkihelyezéseink minden esztendőben meghaladták a 300 milliárd forintot – ezzel is hozzájárult az EXIM a magyar gazdaság látványos növekedéséhez.

Borítófotó: Szőcs Gábor. már az első hírre gyorsan kell reagálni