Nem állnak túl jól a nyugdíjcélú megtakarításokkal a magyarok, miközben tisztában vannak azzal, hogy az állami pilléren kívül egyéb forrásokra is szükségük lehet a gondtalan időskorhoz – derül ki a közelmúltban nyilvánosságra hozott, pénzügyi szolgáltatók által megrendelt kutatások eredményeiből. Az eddigi fő megállapításokhoz képest – a magyarok aggódnak az időskor miatt, elsősorban az állami pillérben bíznak a nyugdíj kapcsán, s halogatják az előtakarékoskodást – viszont, új aspektusokat is megvizsgálva, az eredmények legalább részben biztatók.
FIATALOK IS ELKEZDHETIK
A Groupama Biztosító friss, reprezentatív kutatása szerint például kedvező fejlemény, hogy egyre fiatalabb a nyugdíj-megtakarítást indítók átlaga. Ebben a szektorban – emlékeztetett a felmérése kapcsán a társaság – új belépőként évtizedeken át a negyven fölöttiek domináltak: mára viszont az esetek több mint felében a harmincas éveik derekán járókról van szó. A megtakarítással rendelkezők közül a legtöbben 36 esztendős korukban vágtak bele nyugdíjas éveik jobb anyagi hátterének a megteremtésébe. Az utolsó nagyobb fellángolás 45 évesen jön el, az életkor előrehaladtával pedig mind kevesebben döntenek úgy, hogy belefognak valamilyen öngondoskodásba.
A Groupama kutatása alapján a takarékoskodás megkezdését leginkább az a sok helyről hallott vélemény motiválta, hogy „nekünk már nem lesz nyugdíjunk”, de számos embernek ugyanilyen jelentős tényező volt az is, hogy betöltöttek egy bizonyos életkort. Sokakat ösztönzött még, hogy találkoztak valamilyen kedvező ajánlattal, vagy kiderült, hogy állami kedvezmény jár a megtakarításhoz. Érdekes azonban, hogy a harmincas évek közepe vízválasztónak számít abból a szempontból is, hogy mi motiválja a takarékoskodás megkezdését. Fiatalabb korban, a pálya elején az anyagi feltételek még nagyobb eséllyel javulnak, ami óriási motivációs tényező, így azok körében, akik 36 esztendős korukig elkezdtek előre gondoskodni magukról, a biztosabbá, rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félretételére – 62 százalékuk vallotta ezt. Azoknál viszont, akik addig nem vágtak bele a takarékoskodásba, már a betöltött életkor volt az az ösztönző erő, amely miatt mégis elkezdték félrerakni a pénzüket valamilyen formában – 75 százalékuk adta ezt a választ.
LYUK A KÖLTSÉGVETÉSBEN
A Groupama felméréséből az is kiderült, hogy az aktív korú lakosság döntő többsége – 95 százaléka – úgy gondolja: ki kell majd egészítenie a havi nyugdíját ahhoz, hogy gondtalanul tölthesse idősebb éveit. A magyarok mai értéken átlagosan 238 ezer forintban határozzák meg azt az összeget, amely mellett szerintük nem lennének anyagi gondjaik időskorukban. Ugyanakkor átlagosan mindössze 107 ezer forintos állami nyugdíjra számítanak reálisan, azaz várakozásaik szerint havonta 131 ezer forint hiányzik majd az anyagi szempontból stabilnak mondható nyugdíjas évekhez. A hiányzó összeg pótlásáról jelenleg az aktív korú lakosságnak csupán a 29 százaléka gondoskodik előre, a megkérdezettek többségének ugyanis még nincs nyugdíjcélú megtakarítása. Közülük többen gondolkodnak azonban rajta: 12 százalékuk valószínűnek, 33 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy öt éven belül elkezd nyugdíjcélra takarékoskodni.
Nem túl meglepő eredmény, hogy az emberek 89 százaléka a jó nyugdíjat a boldog időskor zálogának is tartja. Ez a harmadik legfontosabb szempont, amelyet megjelöltek a jó egészség és a szellemi frissesség után. Ugyanakkor sokkal kevesebben vannak azok, akik szerint ezek meg is valósulhatnak. Különösen a kielégítő nyugdíj az, amelyet jóval többen szeretnének, mint ahányan számítanak rá: a válaszadóknak mindössze a 28 százaléka tartja ezt reálisnak. A másik két kritérium kapcsán már derűlátóbbak: a megfelelő egészségi állapotra 48, a szellemi frissességre pedig 43 százalékuk szerint jók a kilátásaik.
A SZÁNDÉKKAL NINCS GOND
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) a konferenciáján bemutatott felmérés eredményei szerint is meglehetősen erősen aggódnak a jövő nyugdíjasai: a megkérdezettek fele tart az időskori anyagi nehézségektől. Mindazonáltal sokan tisztában vannak azzal, hogy érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre és az egészség megőrzésére. Öt éve az emberek harmada nyilatkozott úgy, hogy félretesz valamennyit, az idén már 56 százalékuk mondta ugyanezt, ez pedig kedvező változás. A megtakarítási konstrukciókat tekintve a pénztárak jól állnak: a nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a legtöbb embernek az önkéntes nyugdíjpénztár jutott az eszébe, 78 százalékuk említette. Továbbra is az önkéntes kasszákat tartják messze a legnagyobb arányban költséghatékonynak, a megkérdezettek 45 százaléka volt ezen a véleményen.
Az OTP Nyugdíjpénztár kutatása a fiatalok nyugdíjas évekhez való viszonyulását vizsgálta, és szintén igen figyelemreméltó eredményekre jutott. A felmérés szerint a most a húszas-harmincas éveikben járók több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell időskorában, ráadásul a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják. Az Y generációs ifjak 54 százaléka szerint akkor még tevékenykedniük szükséges. A munkaerőpiacra most belépni készülő korosztály tagjai közül valamivel kevesebben, 43 százaléknyian vélik úgy, hogy az időskori éveket is munkával kell majd tölteni. A KSH-nak a munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatai – mutatott rá a nyugdíjpénztár – az 1980 és 1996 között születetteket látszanak igazolni, az időskori munka képét vetítik elő: 2013–18-ban majdnem nyolcvanszázalékos növekedéssel mintegy 59 ezer főre emelkedett a nyugdíjas dolgozók száma.
„Az élethosszig tartó munka ma már nem irreális jövőkép. A kikapcsolódásról, utazgatásról vagy a családdal töltött minőségi időről szóló időskor azonban nem feltétlenül kell, hogy ábránd maradjon: ám ideje felismerni, hogy ezért mindenkinek magának is tenni kell” – mondta Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályának a vezetője.
A fiatalok több mint harmada küzdelmesnek tartja a magyar nyugdíjasok életét. A különbség azonban itt is megmutatkozik a két nemzedék között. Míg a többségében egyetemista és friss diplomás Z generáció tagjai körében 1,5 százalékkal csökkent, a már zömében a munkaerőpiacon elhelyezkedett Y generációsok táborában több mint 7 százalékkal nőtt azoknak az aránya az elmúlt egy évben, akik nehézségekkel telinek látják az idősek helyzetét.
Az OTP Nyugdíjpénztár kutatásából az is kiderül, hogy az Y és a Z generáció egy része már felismeri: érdemes időben elkezdeni félretenni az időskori évekre – ám ezt még mindig inkább halogatják. Az adatok alapján a fiataloknak csupán a harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie anyagilag is tenni a boldog nyugdíjas évekért. „Látszik, hogy az idősebb Y generáció már jobban látja a nyugdíjasok nehézségeit, mint a fiatalabb nemzedék. Ennek ellenére azt tapasztaljuk: még mindig kevés fiatal vélekedik úgy, hogy húsz-harminc esztendősen elkezdi a nyugdíjaskorra való felkészülést. Ezt alátámasztja az is, hogy az Y generációs kitöltők 86 és a Z generációsok 87 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása” – hívta fel a figyelmet Horpácsi Krisztina.
Fotó: PuzzlePix / Shutterstock
TÍZEZER ALATT TESZ FÉLRE A TÖBBSÉG
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatása szerint az összes megkérdezett fele, a 25–29 éves korosztálynak pedig több mint a háromnegyede állította, hogy nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. A válaszadók 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára. Közülük a legtöbben (14,6 százalék) önkéntes pénztári tagok, és minden tizedik megkérdezettnek van nyugdíjbiztosítása.
A megtakarítók fele 1000 és 10 000 forint között tesz félre nyugdíjra, míg negyedük 10 000 és 20 000 forint között spórol. Ami a pénzügyi ismereteket illeti: ha nyugdíjjal kapcsolatos ügyekben szeretnének tájékozódni, úgy a megkérdezettek közel ötven százaléka az interneten böngészik válaszok után, ám 21 százalék kifejezetten elzárkózik, nem tájékozódik, nem érdekli a téma.
Szintén figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a megkérdezett korhatár alattiak több mint fele nem támogatja nyugdíjaskorú rokonait anyagilag, és minden ötödik nyilatkozott úgy: alkalmanként ugyan, de próbál segíteni. A kutatásban részt vevők csupán tizede tud rendszeres anyagi hozzájárulást nyújtani az idős rokonoknak. Tavaly éves szinten a támogatás mértéke a válaszadók közel negyedénél kevesebb mint ötvenezer forint volt. Az interjúalanyokat arról is megkérdezték, hogyan ítélik meg egy átlagos magyar nyugdíjas életét: a résztvevők majdnem fele küzdelmesnek tartja azt, negyedük pedig éppen elfogadhatónak.
