Fogyatkozóban a hitelkártyák

Print rovatok
Tovább csökkent a második negyedévben a forgalomban lévő hitelkártyák száma Magyarországon, miközben apad a hozzájuk kapcsolódó követelések állománya is. A meglévő kártyáikat viszont egyre tudatosabban használják a birtokosaik.

MÉRSÉKLŐDÉS

Az első fél évben sem tért magához a magyarországi hitelkártyapiac: bár a forgalom érezhetően növekedett, mind a hitelkártyák száma, mind az azokhoz kapcsolódó követelésállomány csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint az itthon forgalomban lévő hitelkártyák száma éppen meghaladta az 1,285 milliót június végén, amely amellett, hogy 1,5 százalékkal – nagyjából 20 ezer darabbal – kevesebb az egy évvel korábbinál, hozzávetőleg hatéves mélypontot is jelent. Azok száma ráadásul úgy mutat szinte folyamatosan csökkenő tendenciát, hogy a betéti kártyáknál az utóbbi időben rendre emelkedő mennyiséget mutatott ki az MNB.

APAD AZ ÁLLOMÁNY IS

A hitelkártyák számának csökkenésével párhuzamosan az azokhoz kapcsolódó követelések állománya is lassan olvad az utóbbi években. Az MNB adatai szerint június végén összesen 145 milliárd forintot tett ki a plasztikokhoz kapcsolódó követelések állománya, amely 4,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül a kamatozó hitelkártya-követelések volumene zsugorodott gyorsabb ütemben: az év derekán már csaknem 92 milliárd forintot ért el, közel 8 százalékkal kevesebbet a 2018. júniusinál. A nem kamatozó követelések mennyisége viszont minimálisan – 1,1 százalékkal – nőtt éves összevetésben, így 53,2 milliárd forintot tett ki. Mindezek eredményeként tovább folytatódott a kamatozó követelések arányának lassú csökkenése a hitelkártyáknál: az év közepén már csak 63,3 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 65,5-del. (Figyelemre méltó, hogy 2015 közepén még a hitelkártya-követelések 71,6 százaléka kamatozott a hitelintézeteknél, vagyis az adósok a lehívott hitelkeretek nem egészen 30 százalékát fizették a türelmi időn belül.)

KÜLFÖLDÖN IS HASZNÁLJÁK

Annak ellenére, hogy a lakossági ügyfelek pénztárcáiban egyre kevesebb hitelkerettel ellátott plasztik lapul, a forgalom stabilan növekszik, még ha nem is olyan gyorsan, mint a teljes bankkártyapiacon. Az MNB adatai szerint 2019 második negyedévében a hitelkártyákkal belföldön végrehajtott vásárlási tranzakciók száma meghaladta a 28,15 milliót, ami 9,3 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. Eközben a vásárlások értéke 8,3 százalékkal, 198,4 milliárd forintra növekedett, ami arra utal, hogy az ügyfelek a kisebb összegű vásárlásaiknál is szívesebben használják a kártyáikat. A külföldi vásárlási tranzakcióknál még látványosabb volt a növekedés: a darabszám 27,2, az érték pedig közel 23 százalékkal ugrott meg egy év alatt, megközelítve a 2,3 milliót, illetve 33 milliárd forintot. A készpénzfelvételek száma éves alapon 12,8 százalékkal, 232,2 ezerre csökkent, miközben az értékük nagyjából 8 százalékkal, 6,5 milliárd forintra esett vissza. A készpénzbefizetéseknél viszont – a befizetésre alkalmas ATM-ek terjedésének köszönhetően – csaknem ötö-dével nőtt a belföldi tranzakciók száma, az értéknél pedig 31,1 százalékos ugrást mért az MNB.

A hitelkártyapiac visszafogott teljesítménye kicsit furcsának tűnhet annak tükrében, hogy a lakossági kölcsönöknél évek óta dinamikus a bővülés Magyarországon. A jelenség hátterében több tényező is meghúzódhat. Az egyik, hogy a folyószámlahitelek – és azokon belül a kártyahitelek – ára nagyon magas az egyéb fogyasztási kölcsönökéhez képest. Persze a hitelkártyáknál, ha időben feltölti a keretét az ügyfél, nem kell kamatterheléssel számolnia, ám a türelmi idő lejárta után alkalmazott kamatok sok mindenkit óvatosságra inthetnek. (Az MNB adatai szerint június végén 24,24 százalékot ért el a kamatozó hitelkártya-követeléseknél alkalmazott, szerződésekben szereplő, átlagos éves ráta, ami ugyan másfél százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a mai piaci viszonyok között viszonylag magasnak számít.)

KISZORÍTÓ HATÁS

A másik lehetséges ok, hogy a fogyasztási célú hitelfelvételnél – épp a viszonylag alacsony kamataik miatt – a személyi kölcsönök kerültek domináns szerepbe, és a tartós fogyasztási cikkek beszerzésénél is azok jelentik a fő alternatívát. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ahhoz, hogy valaki alacsony költségek mellett tudja használni a hitelkártyáját, nagyon tudatosnak kell lennie: így például a visszatérítést biztosító vásárlásoknál oda kell figyelnie a pontos feltételekre, a türelmi idő lejárta előtt érdemes teljesen feltöltenie a keretét, miközben kerülnie kell a készpénzfelvételt is.

A lakossági finanszírozási piac szárnyalása, a fogyasztás és a jövedelmek emelkedése ugyanakkor előbb-utóbb a hitelkártyáknál is érezteti majd hatását, még ha a fénykorban kimutatott 1,5-1,6 milliós darabszám elérésére kevés is az esély.