Változást akarnak a szlovák államfőjelöltek

Mátrix
A parlamenten kívüli liberális mozgalom jelöltje, Zuzana Čaputová szerint a voksok 40,57 százalékával megszerzett győzelme azt jelenti, hogy a társadalomnak nagy a változás iránti igénye, míg a 18,77-dal a második helyen végzett Maroš Šefčovič szociáldemokrata uniós biztos, európai bizottsági alelnök a fordulatot abban látná, ha személyében egy külföldön is elismert elnöke lenne Szlovákiának.

HELYZETKÉP AZ ELSŐ FORDULÓ UTÁN   |  

Északi szomszédunkban március 16-án tartották az elnökválasztás első fordulóját. Ahhoz pedig, hogy valaki már akkor elnyerje a tucatnyi jelölt közül az államfői tisztséget, a névjegyzékben szereplő választók abszolút többségére lett volna szüksége. De a részvétel mindössze 48,74 százalékos volt; igaz, mintegy öt százalékponttal meghaladta az öt évvel korábbit.

A magyarok által is lakott járások némelyikében viszont jóval kevesebben járultak az urnákhoz (Komárom: 27,84, Dunaszerdahely: 34,8, Rimaszombat: 33,96, Tőketerebes: 33,52 százalék stb.). Ennek okát a megfigyelők elsősorban abban látják, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, államfőjelöltje, Menyhárt József három héttel a választás előtt visszalépett, és így sok magyar számára már nem volt igazán tétje az első fordulónak. Csak emlékeztetőül: a 2014-ben tartott elnökválasztáson Bárdos Gyula az MKP színeiben több mint 97 ezer szavazatot kapott, ami 5,1 százalékot tett ki.

 

ČAPUTOVÁ ELLENFELEI

Mint az előzetes felmérések alapján várható volt, az első helyen Zuzana Čaputová végzett. Ő a több mint 2,1 millió leadott voksból mintegy 870 ezret szerzett meg, és ennek a felét sem érte el a fő kormányerő, a szociáldemokrata Smer – SD által támogatott politikus, jelenleg még az Európai Bizottság energetikai unióért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič. A harmadik helyet az első Fico-kormány igazságügyi minisztere, Štefan Harabin volt legfőbb bíró szerezte meg 14 százalék körüli eredménnyel. Ő a vadprivatizációnak és a titkosszolgálati manővereknek teret adó, magyarellenes, nacionalista egykori kormányfőnek, Vladimír Mečiarnak a híve, mindmáig a legjobb országvezetőnek tartja a visszavonult politikust. A szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke, Marian Kotleba 10 százalék fölötti támogatottsággal a negyedik helyen végzett.

Čaputová után tehát olyanok szerepelnek, akik az ellentétes oldalon állnak, ezért még nagy küzdelem várható közte és a második fordulóba bejutott Maroš Šefčovič között, miután sem Harabin, sem Kotleba hívei nem támogatják majd a környezetvédelmi aktivistaként ismertté vált bazini ügyvédnőt, a liberális Progresszív Szlovákia Mozgalom alelnökét. Szociáldemokrata ellenfele már meg is pendítette a következő másfél hét kampánytémáit, amikor azt hangsúlyozta, hogy a keresztény és a nemzeti értékeket képviseli, s szociális kérdések, főleg a nyugdíjasok gondjai érdeklik, de szólni fog a migráció problémájáról is. Érdekes, hogy a brüsszeli fősodorhoz tartozó Šefčovič eddig úgy kerülte a témát, mint macska a forró kását. Čaputová mozgalmáról pedig köztudott, hogy Macron francia elnök pártjával szimpatizál.

 

HOL VANNAK A MAGYAROK?

A felvidéki magyarokat természetesen elsősorban az foglalkoztatta, hogyan szerepel majd a Most–Híd vegyes párt elnöke, Bugár Béla, aki masszívan kampányolt már tavaly szeptember óta, és sokáig nem is akart tudni a magyarokról. Miután az MKP-s Menyhárt február 19-én visszalépett Robert Mistrík javára – ő aztán szintén visszalépett a jelöltségtől, hogy Čaputovát erősítse –, Bugár egyszeriben a magyarok lakta Dél-Szlovákiában is elkezdett kampányolni, abban reménykedve, hogy az ottaniak mégiscsak mellé állnak. Ez a terve azonban nem jött be, mivel 3,1 százalékos eredményével csak a hatodik helyet érte el, a rá leadott szavazatok száma 66 667 volt. Míg a 2014-es megmérettetésen az MKP-s Bárdos Gyula öt járásban is az élen végzett, Bugárnak ez sehol sem sikerült, Zuzana Čaputová mindegyik magyarlakta régióban megelőzte. A legjobb eredménye a Dunaszerdahelyi járásban volt (mintegy
25 százalék), ami alig a fele a Bárdosra a korábbi elnökválasztáson itt leadott voksoknak. Nyilván nem ilyen kimenetelre számított, és a megmérettetés azt is megmutatta, hogy a szlovákok mindenütt kiábrándultak belőle: Dél-Szlovákián kívül 1,5-1,8 százalékot kapott. Az újságíróknak a szavazás másnapján kifejtette: a választóinak egy része is Čaputovára voksolt, hogy a második körbe ne juthasson szélsőséges jelölt. Megerősítette, hogy tárgyalni kíván az első forduló győztesével. Arra a kérdésre, hogy ezzel elutasítja-e koalíciós partnere, a Smer – SD jelöltjének, Maroš Šefčovičnak a támogatását a második körben, azt felelte: semmi sem kizárt. Kudarcát igyekezett az egészségi állapotával is kapcsolatba hozni, mivel állítása szerint műtét előtt áll, és ezért kevésbé volt aktív. Megfigyelők úgy vélik, ez a mostani eredménye előrevetíti politikai karrierjének a végét, ami egyúttal az általa életre hívott Most–Híd hanyatlását is felgyorsíthatja. Ezzel szemben az MKP és elnöke, Menyhárt József profitálhat a visszalépéséből, illetve az ellenzéki összefogásból, és a második fordulóban nyújtandó támogatásért cserébe joggal várhatja el, hogy az államfői hivatal ezentúl a felvidéki magyarsággal is foglalkozzon. Menyhárt úgy vélte egyébként, hogy leáldozóban van a Robert Fico vezette Smer – SD csillaga.

 

LEHET FOGADNI

Hogy végül ki lesz Szlovákia államfője az elkövetkezendő öt esztendőben, március 30-án este kiderül. Öt évvel ezelőtt Robert Fico az első forduló után az élen állt, a második körben azonban Andrej Kiska nagy fölénnyel győzött. Felvetődik a kérdés, hogy ez a forgatókönyv nem ismétlődik-e meg 2019-ben is, persze ellenkező előjellel. Az ország nyugalmát 2018-ban felbolygató Kuciak-gyilkosság komoly belpolitikai válságot okozott és megtépázta a kormánypártok nimbuszát. A megosztott ellenzék azonban ebből nem sokat tudott kamatoztatni. Zuzana Čaputová egy feltörőben lévő parlamenten kívüli politikai tömörülés alelnöke, így a parlamenti ellenzék számára is erős konkurenciát jelent, ezért nem kizárt, hogy nem támogatják majd egyértelműen az első forduló nyertesét. 2014-ben a civil Kiska sok ember számára reményt kínált, ezért tudott győzni, de fokozatosan kiderült, hogy nem makulátlan, ráadásul az elnöki kampányát is törvénytelen módon finanszírozta. Államfői mandátumának lejárta után valószínűleg vádat is emelnek ellene. Čaputová múltjában is akadnak homályos dolgok, amit ellenfelei igyekeznek majd kiaknázni, ezért Szlovákia mozgalmas napoknak néz elébe.


Maroš Šefčovič szavazni készül. úgy véli, személyében egy külföldön is elismert elnöke lenne szlovákiának

 

BURLESZKBE ILLŐ INCIDENS

A közel kilencszáz lakosú kelet-szlovákiai Megye (Medzany) község szavazóhelyiségében egy ittas választópolgár, a helyi önkormányzat képviselője, Anton Vaňo (az ellenzéki OľaNO színeiben jutott mandátumhoz) este hét körül felkapta a szavazóurnát, kirohant vele az utcára, majd földhöz vágta. A papírdoboz elrepedt, a szavazócédulák kiszóródtak. A helyiségben tartózkodók képtelenek voltak megállítani az elkövetőt. Erről a község polgármestere, Jozef Kipikaša (független) tájékoztatta az országos választási bizottságot. A kiérkezett rendőrök jelenlétében összeszedték a szétszóródott cédulákat, és új urnába rakták azokat. Mindegyik meglett. A helybeliek értetlenül álltak a történtek előtt, mert bár az illető, ha ittas is volt, korábban mindig ura maradt a cselekedeteinek. Most egy ünnepségről érkezett. A rendőrök a bokrok között megbújva találtak rá. A közel egyórás incidens miatt meg kellett hosszabbítani a választások időtartamát, emiatt országosan is egy bő órával később hozhatták nyilvánosságra az első adatokat.

 

BURLESZKBE ILLŐ INCIDENS

A közel kilencszáz lakosú kelet-szlovákiai Megye (Medzany) község szavazóhelyiségében egy ittas választópolgár, a helyi önkormányzat képviselője, Anton Vaňo (az ellenzéki OľaNO színeiben jutott mandátumhoz) este hét körül felkapta a szavazóurnát, kirohant vele az utcára, majd földhöz vágta. A papírdoboz elrepedt, a szavazócédulák kiszóródtak. A helyiségben tartózkodók képtelenek voltak megállítani az elkövetőt. Erről a község polgármestere, Jozef Kipikaša (független) tájékoztatta az országos választási bizottságot. A kiérkezett rendőrök jelenlétében összeszedték a szétszóródott cédulákat, és új urnába rakták azokat. Mindegyik meglett. A helybeliek értetlenül álltak a történtek előtt, mert bár az illető, ha ittas is volt, korábban mindig ura maradt a cselekedeteinek. Most egy ünnepségről érkezett. A rendőrök a bokrok között megbújva találtak rá. A közel egyórás incidens miatt meg kellett hosszabbítani a választások időtartamát, emiatt országosan is egy bő órával később hozhatták nyilvánosságra az első adatokat.

 

NEM LEFUTOTT A MÉRKŐZÉS

Öllös László felvidéki politológus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője szerint az elnökválasztás első fordulója lényegében azt hozta, amit az előrejelzések mutattak. A második körben Zuzana Čaputová győzelme valószínűsíthető ugyan, de a mérkőzés még korántsem lefutott. Ez ugyanis két tényezőtől függ. Egyrészt attól, hogy mennyire sikerül Maroš Šefčovičnak mozgósítania a választókat. Az első fordulóban otthon maradók közül feltehetően csak kevesen mennek el március 30-án választani. Másrészt fontosabb, hogy a Robert Fico vezette Smer – SD kormánypárt által támogatott Šefčovič a mögötte végzett jelöltekkel milyen megállapodásra képes jutni, s ez alapján milyen üzenettel tudja megszólítani az embereket. A Smer – SD jövője szempontjából sem mellékes Šefčovič szereplése, de inkább távolabbi időszakban. Az EP-megmérettetés annyira közel van, hogy az elnökválasztás eredménye erre még valószínűleg nem lesz különösebb hatással. Ami Bugár Béla gyenge szereplését illeti, ez gondolkodásra kell, hogy késztesse a pártját is, mivel a Most–Híd támogatottsága a felmérésekben mostanában tartósan öt százalék körül, vagy inkább alatta mozog. A pártelnökre leadott szavazatok fényében úgy tűnik, hogy a politikai alakulat 2016 óta tartós lejtmenetben van, és ez az elvtelen politizálásának a következménye. A Magyar Közösség Pártja (MKP) önmagában a választási eredményekből nem sokat profitálhat; ha meg akar erősödni és be akar jutni a parlamentbe, azt a saját erejéből, hiteles politizálással tudja csak elérni – nyilatkozta a Figyelőnek Öllös László.

 

Zuzana Čaputová a lányával és élettársával ment választani. A zenész és fényképész peter Konečný az elnöki palota „első férfija” lehet