Újjászülető közösség délen

Print rovatok
A mintegy 14 ezer fős horvátországi magyarság az egyik legtöbbet szenvedett nemzetrészünk. Megtépázta a délszláv háború, amelyet a közösségen belüli politikai megosztottság követett. Most, úgy tűnik, helyreállt a béke, pár éve elkezdődött a közösség megújulása, főként a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásának köszönhetően. De a zágrábi jobbközép kormányzat is partnerként kezeli a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK). A szervezet elnöke – akit a magyarok a garantált parlamenti helyre 2016-ban választottak meg – a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által vezetett kormányt támogatja. A képviselőt a változásokról kérdeztük.

JANKOVICS RÓBERT

A HMDK vezetője szerint látványosan javult a horvátországi magyarság helyzete, közérzete, teljesen más a légkör, mint tíz évvel ezelőtt volt. Történelmi fejlesztések zajlanak Eszék-Baranya megye magyarlakta régióiban, gazdaságilag és infrastrukturálisan is egy megújuló nemzetrészről beszélhetünk.

„Sikerült visszaadnunk a közösségünknek a megmaradáshoz nélkülözhetetlen önbizalmat, azt az érzést, hogy magyarnak lenni jó, hogy érdemes magyarként megmaradni itt, Horvátországban. Mindezt elsősorban a magyarságot megillető kulturális autonómia (kisebbségi önkormányzati rendszer) által biztosított feltételek javításával, iskoláink, kultúrotthonaink, templomaink felújításával és a magyar gazdák, vállalkozók támogatásával tudtuk elérni. A kilencven százalékban magyar lakosságú Sepse kétszáz éves református templomát például az összedőléstől mentettük meg – úgy megsüllyedt a tornya, hogy csakis a legmodernebb technológiát alkalmazva sikerült helyreállítani. De felújítottuk a több mint ötven évvel ezelőtt, egy viharban megrongálódott várdaróci kálvinista istenházát is. A magyar kormány támogatásával a horvát honvédő háborúban szétlőtt szentlászlói református templomot is vissza tudtuk végre állítani az eredeti állapotába” – mondta Jankovics Róbert, majd a közösség megmaradása szempontjából ugyanolyan fontos oktatási és kulturális intézmények fejlesztésére hozott fel példákat.

HÚSZÉVES ÁLOM

„Drávaszög- és Szlavónia-szerte nincs olyan magyar jellegű település, ahol ne lenne valamilyen beruházás. Ki kell emelnem Kórógyot, Szentlászlót és Kiskőszeget, az e települések központjában álló kultúrotthonokat, amelyek az idők során már-már használhatatlan állapotba kerültek. Ezek felújítását prioritásként kezeltük, és mára e falvak díszeivé váltak a szóban forgó épületek. A magyar kormány jóvoltából Dályhegyen egy vadonatúj kultúrházat építettünk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel. És teljesülőben van egy húszéves álmunk: Eszéken szinte teljes egészében felépült a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ kollégiuma” – büszkélkedett Jankovics Róbert. Egyébként az ötven diák befogadására alkalmas kollégiumba jöhetnek majd az ország távolabbi részeiből, akár Dalmáciából is magyarul tanulni. A kivitelező az utolsó simításokat végzi, s minden költséget a horvát állam fedez, persze cserébe a magyar állam is felépítette a Pécsi Horvát Színházat. De a beruházások hosszú sorából nem szabad kifelejteni a horvátországi magyar média új központját Bellyén, s azt sem, hogy az elmúlt két évben szinte valamennyi magyar egyesület székházhoz jutott.

„E fejlesztések révén a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége óriási, voltaképpen történelmi felelősséget vállalt közösségünk egészéért” – állította a szervezet elnöke. Majd hozzáfűzte: „Ennek a vállalásnak a sikeres végrehajtása azt is eredményezte, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által ránk kényszerített, sok keserűséget okozó megosztottság is megszűnni látszik. Elszántak vagyunk abban, hogy minden horvátországi magyar szervezet, amely dolgozni, tevékenykedni szeretne közösségünk megmaradása, hagyományaink és kultúránk megőrzése érdekében, erre alkalmat és lehetőséget kapjon, korábbi politikai hovatartozásától függetlenül.” Jankovics Róbert szerint ez az álláspont széles támogatottságnak örvend. Ennek bizonyítéka – véli a képviselő – az, hogy az idei kisebbségi önkormányzati választásokon a HMDK jelöltjei nyerték meg az összes kiosztandó magyar mandátum 91 százalékát. Ha ez a közösség – a megosztottság évei után – végre nem kényszerül belső csatákra, akkor be tudja bizonyítani, hogy jóval többre, kiváló eredményekre képes – vallja a képviselő.

MAGYARUL BESZÉLŐ MINISZTER

A horvátországi magyarság rövid történetében ritkán voltak olyan időszakok, amikor egyszerre tudott partneri viszonyt ápolni a budapesti és a zágrábi kormánnyal.

„A magyar baloldali kormányok alatt enyhén szólva nem szerettek minket Budapesten, de például 2012 és 2016 között Zágrábban sem, amikor a szociáldemokrata Zoran Milanović volt a miniszterelnök. A most regnáló jobbközép Plenković-kabinet és a HMDK viszonya kiváló” – hangoztatta a horvát parlament magyar tagja. Kiemelte, hogy igazi partneri kapcsolatot alakítottak ki, így sikerült a korábbihoz képest elképzelhetetlen szintű támogatást szerezni a magyar intézményeknek. Politikai eredményként említette, hogy a HMDK javaslatára Zágrábban főosztályvezető lett Csapó Nándor, aki az összes horvátországi nemzeti kisebbség oktatásáért felel. Ilyen magas beosztású kormánytisztviselője még nem volt déli szomszédunk magyarságának.

„Ha ezt a viszonyt a következő években is fenntarthatnánk, lassan elérhetnénk azt a szintet, ahova a magyarországi horvátok már eljutottak a mostani magyar kormány jóvoltából. Mi erre törekszünk” – mondta Jankovics Róbert, s felidézte, hogy az utóbbi két évben a zágrábi kabinet tagjainak legalább a fele részt vett valamilyen magyar eseményen. Emlékeztetett Andrej Plenković miniszterelnök tavalyi pélmonostori látogatására és a HMDK elnökségével folytatott tárgyalásaira. Gordan Grlić-Radman külügyminiszter pedig az idei augusztus 20-i magyar ünnepséget tisztelte meg Kórógyon, ráadásul magyarul mondta el beszédét, hiszen amikor Budapesten volt nagykövet, kiválóan megtanulta a nyelvünket. „Ez a gesztus több mint példaértékű, óriási megtiszteltetés közösségünk számára” – szögezte le a politikus.

MAGYAR GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS

A politikai partnerség, illetve az említett infrastrukturális beruházások mellett a legnagyobb támogatást a magyar kormány vidék- és gazdaságfejlesztési csomagja jelentette. A stratégiát a HMDK dolgozta ki, a pályázatokat a horvátországi gazdák, valamint a kis- és közepes vállalkozók számára írták-írják ki. (A projekt két és fél esztendeje indult, évi 500 millió forint a keret – a szerk.)

„Ez a program a legláthatóbb, a legkonkrétabb támogatás, mellyel több száz magyarok által működtetett vállalatot és mezőgazdasági családi vállalkozást tudtunk megerősíteni. Sajnos nem olyan mértékben, mint például a Vajdaságban, hiszen Horvátország EU-s tagállam, így a de minimis rendszert nekünk be kell tartanunk. De abszolút hálásak vagyunk, hogy anyaországunk figyel ránk, s ezáltal erősödünk, visszaszereztük az önbizalmunkat” – hangsúlyozta Jankovics Róbert, akitől végezetül azt is megkérdeztük, kit támogat majd szervezete az év végén esedékes horvátországi államfőválasztáson. „Még nem írták ki a választásokat. Ha ez megtörténik, meglátjuk, kik gyűjtötték össze a jelöltséghez szükséges aláírásokat. A HMDK-ban persze megvitatjuk a kérdést, noha kis közösségként nem valószínű, hogy befolyásolni tudjuk majd, ki legyen az ország köztársasági elnöke. Azt azért borítékolhatom, hogy a valószínűsíthető baloldali jelöltet, Zoran Milanovićot nem fogjuk támogatni” – nyilatkozta lapunknak a horvátországi magyar szervezet elnöke, parlamenti képviselője.