Térképes hírek

Kompromittáló felvétel a kampányban

Egy héttel a lengyel parlamenti választások előtt lemondott frakcióvezetői tisztségéről a fő ellenzéki párt, a liberális-konzervatív Polgári Platform (PO) képviselője, Sławomir Arkadiusz Neumann. A TVP Info közszolgálati hírtévé a múlt hét végén tett közzé egy tavalyelőtti felvételt, amelyen a helyhatósági választások előkészítésére egy vidéki városba érkező politikus trágár módon nyilatkozott helyi párttársairól, akiket ügyészségi eljárás fenyegetett. De azt mondta, hogy amíg ezek a politikusok a PO tagjai, a párt megvédi őket, és a bíróságok is nekik kedveznek majd. Ez utóbbi kijelentések váltották ki a legnagyobb felháborodást.

Neumann, aki egyébként a PO elnökének, Grzegorz Schetynának a legközelebbi munkatársa, elnézést kért a nyomdafestéket nem tűrő szóhasználatáért, de közölte, indul Gdańskban a pártja által vezetett ellenzéki szövetség, a Polgári Koalíció (KO) színeiben a vasárnapi választáson.

A felmérések szerint a botrány előtt sem állt jól a kormánypárt fő kihívójának számító ellenzéki tömörülés, de a vasárnapi (a mintegy tizenötezer lakosú Wieruszówban hagyományosan megtartott) próbaválasztáson részt vevő polgárok 46,5 százaléka a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypártra szavazott, a KO-t pedig 23,49 százalék támogatta. Még három ellenzéki szövetség lépte át az ötszázalékos küszöböt. Vasárnap 460 alsóházi képviselőt és 100 szenátort választanak meg a lengyelek.

moj

 

Szufficit és mérsékelt GDP-növekedés

Jelentős többlet keletkezik jövőre a szerb államkasszában – értett egyet a kormánnyal a parlament által létrehozott független testület, a Fiskális (költségvetési) Tanács legújabb beszámolójában. Tagjai szerint a 2020-as költségvetésben mintegy 45 milliárd dináros, azaz 383 millió eurós szufficit jelentkezik majd. Ennek elköltésével kapcsolatban is tanácsot adtak a kabinetnek a bizottság képviselői. A testület elnöke úgy véli, a szufficit kevesebb mint felét a bérekre kirótt adóterhek csökkentésére kellene fordítani. Szerbiának ugyanis Pavle Petrović szerint a gazdasági szektor bővítésére, még több munkahely teremtésére, valamint a munkahelyeknek az árnyékgazdaságból a legális gazdasági térbe történő áthelyezésére lenne szüksége.

A szakértők azon az állásponton vannak, hogy a fennmaradó pénz nagyobbik részét az államnak az infrastruktúra, elsősorban a közműszolgáltatások fejlesztésére kellene felhasználnia. A büdzsé többlete elsősorban az adóbevételek növekedéséből fakad – állapították meg. Azt javasolták, hogy a kormány az általa kilátásba helyezett adókönnyítéseknél határozottabb lépéseket tegyen január elsejétől a munkáltatók helyzetének javítása érdekében. A belgrádi Fiskális Tanács jóslata szerint a szerb bruttó hazai termék jövőre három százalékkal bővülhet. Az adatok jobbak is lehetnének, de az európai piac stagnálása csak ennyit tesz lehetővé 2020-ban – közölték.

Virág

 

Gyorsan nő a román deficit

A román államháztartás hiánya GDP-arányosan 2,1 százalékosra emelkedett az idei első nyolc hónapban a múlt év azonos időszakának az 1,54 százalékáról. Abszolút értékben a deficit ebben az esztendőben elérte a 21,9 milliárd lejt (1539 milliárd forint), míg tavaly még csak 14,6 milliárdos volt.

Az idei első hét hónap után a hiány még csak a GDP 1,76 százalékát tette ki.

Az első nyolc hónapban az államháztartás bevételei 11,9 százalékkal nőttek, de a kiadások is 14,8-del nagyobbak voltak. A költségeket főleg a béremelések dobták meg, hiszen az állami alkalmazottak béralapja több mint húsz százalékkal nőtt. A javakra és szolgáltatásokra is csaknem 15 százalékkal többet költött az állam. A szociális kiadások 10 százalékkal bővültek azt követően, hogy a nyugdíjakat emelte a kormány. Ezekben az adatokban egyelőre csak a tavaly júliusi 10 százalékos nyugdíjemelés tükröződik, de most szeptembertől további 15-tel nőtt az öregségi járandóságok összege. A közberuházásokra fordított pénz elérte a 19 milliárd lejt (1335 milliárd forint), ami 6,2 milliárd lejjel (435 milliárd forint) haladta meg a tavalyi értéket. Bukarest ez évre 2,76 százalékos államháztartási hiányt vállalt.

Borbély

 

Apad az állástalanok száma Szlovéniában

A múlt hónapban a szlovén munkaügyi hivatal adatai alapján kevesebb mint hetvenezer regisztrált munkanélküli volt az országban. Ez 5,4 százalékkal kisebb szám a tavaly szeptemberinél – igaz, még korántsem nevezhető rekordadatnak, ugyanis 2008-ban az állástalanok alig voltak többen hatvanezernél. Viszont a gazdasági válság legrosszabb pillanataival összehasonlítva, amikor 110 ezer főt tett ki a munkanélküliek száma, most kedvezőnek mondható a munkaerőpiaci helyzet.

Az idén a hivatal összesen 51 ezer új állástalant regisztrált, bő négy százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, de csökkent az első munkát kereső fiatal munkanélküliek száma is. A média örvendetes hírként közölte, hogy a legnagyobb apadás éppen az eddig rosszabbul teljesítő keleti országrészben tapasztalható.

-toti-

 

Világszintű cseh drónok

A cseh repülőgépgyártás már az első világháborút követő években magas szintre jutott, hiszen Magyarországgal ellentétben, amelynek a győztes hatalmak megtiltották, hogy harci gépeket gyártson és fejlesszen, a csehek a Monarchia idejéből örökölt európai színvonalú gépiparuknak köszönhetően remek kisrepülőket terveztek. Egy kis ország anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért a közép-európai állam a mérnökei révén elsősorban szellemi tőkével tud hozzájárulni a műszaki fejlődéshez. Ebben Csehország mindig is a világ élvonalában járt, és úgy tűnik, hogy a drónok előállításában szintén ezt a célt követi.

Prágában néhány éve összeállt egy kis csapat, amelynek a tagjai korábban pilótaként vagy repülőgépipari mérnökként, technikusként dolgoztak. Az első amerikai harci drónok sikeres bevetéseiről értesülve Ladislav Semetkovský internetesmédia-vállalkozó – akinek addig csak annyi köze volt a repülőgépgyártáshoz, hogy pilótaigazolványa volt – elhatározta: megalapítja az első drónépítő céget, a Primoco UAV-t, amely nem harci gépeket, hanem polgári feladatokat ellátó pilóta nélküli szerkezeteket állít majd elő. Ez 2014-ben volt. A vállalatalapító a 90-es években Oroszországban is sűrűn megfordult, s azt látta, hogy kimustrált helikopterekkel járőröznek a sok ezer kilométer hosszú kőolaj- és földgázvezetékek mentén, hogy időben észleljék a felmerülő műszaki problémákat vagy az esetleges szabotázst, támadást. E megfigyelése szülte azt az ötletet, hogy erre a célra kiválóan alkalmasak lennének a pilóta nélküli, kamerákkal felszerelt repülőalkalmatosságok.

A társaság évente immár harminc drónt gyárt. Ezeket Afrikában (Burkina Faso) és Ázsiában (Malajzia) már nagyon kedvelik, de hamarosan megjelennek a gépei Oroszországban is, ahol az említett helikoptereket váltják fel. Semetkovský csakis polgári feladatok végzésére alkalmas robotrepülőket gyárt prágai üzemében, és komoly összegeket fektet a műszaki fejlesztésbe, sőt Písek város közelében egy légikikötőt is vásárolt, ahol a legújabb típusokat tesztelik. Itt öt éven belül gyárat épít, ahol megkezdődhet a drónok teljes szintű sorozatgyártása, és évente kétszáz darabot dobnának a piacra.

(lamér)