KÉSZÜLŐDÉS
A május 26-i uniós választáson kiderülhet, hogy az előző év országgyűlési megmérettetéséhez képest megváltozott-e a pártok erősorrendje. A tisztán pártlistás, egyfordulós választáson rendre sokkal kevesebben vesznek részt, mint a hazai képviselők megszavazásán. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes voksok legalább öt százalékát. Mivel a részvételi arány rendre alacsony, a kisebb pártoknak valóban nagy lehetőséget teremt az uniós megméretés, hogy legalább egy képviselőt kijuttassanak Brüsszelbe.
Ezért sem gondolta azt közülük senki komolyan, hogy az ellenzék közösen indul el az európai parlamenti választáson. Pedig tett ilyen utalásokat Tóth Bertalan (MSZP) és Jávor Benedek (Párbeszéd) is, de ennek valójában csak az lehetett az oka, hogy a megmaradt ellenzéki szavazók előtt – szavakban – bizonyítsák: ők az ellenzéki egység mellett állnak.
KÜLÖNÖS EURÓPAI ÉS MAGYAR ZÖLDEK
Miközben az egész hazai politikai közélet azzal van elfoglalva, hogy a Fidesz–KDNP tagságát saját kezdeményezésére felfüggesztették az Európai Néppártban, kiderült: az Európai Zöld Párt frakciója is ugyanezt tervezi az LMP-vel. Az ok, hogy a zöldek megbocsáthatatlannak tartanák, ha a pártcsaládjukba tartozó szervezet egy „szélsőjobboldali” párttal közösködne. Az LMP már megtette ezt: közösen támogatják a Jobbikkal Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltségét, és bizonyosan több vidéki nagyvárosban is lesz együttes indulója a két pártnak. Van azonban egy kis szépséghibája a történetnek: az LMP-nek már nem ül képviselője az európai zöldek csoportjában, Meszerics Tamás ugyanis már tavaly kilépett a pártjából, mivel az LMP nemmel szavazott volna a Sargentini-jelentésre, ő viszont ezzel nem értett egyet.
Persze lehet „preventív” is a zöldek bejelentése, ám a jelenlegi hazai erőviszonyok mellett nem sok esély mutatkozik arra, hogy az LMP listavezetője mandátumot szerez a májusi választáson, és beülhet a zöldfrakcióba.
Amennyiben azonban a baloldali tömörülés valóban elrettentőnek tartja a „radikálisokkal” való bármilyen együttműködést, inkább Jávor Benedeket, a Párbeszéd politikusát, a zöldfrakció jelenlegi aktív pártpolitikus tagját kellett volna befenyítenie. Ő ugyanis januárban hitet tett a közös ellenzéki EP-lista mellett, amelyre a Jobbikot is várta volna. Sőt, Közös Európa néven mozgalmat indított az ellenzéki együttműködésért, a Jobbikkal közös ellenzéki listáért.
Külön csavar a történetben, hogy a Párbeszéd nem tagja az Európai Zöld Pártnak, de ha az LMP-t kizárnák, nagy esélye lenne erre. Persze ha az európai zöldek ugyanúgy számonkérik majd a Jobbik-szimpatizáns politikát Jávorékon, mint ahogy azt a Lehet Más a Politikával kapcsolatban teszik, akkor korántsem biztos az óhajtott tagság.
MSZP-S HARCOK A PÁRBESZÉDDEL
Jávor Benedeket azonban még „preventív” módon sem figyelmeztette senki az Európai Zöld Pártból, így bizonyosak lehetünk abban, hogy ebbe a frakcióba lépne be, ha újra kijutna Brüsszelbe az EP-választás után. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyi esélye van erre, hiszen pártja az MSZP-től csupán egy negyedik helyet tudott kicsikarni. Ez annak fényében tényleg szerény eredmény, hogy a szocialisták öt éve is a tizenegy százalékukkal csak két képviselőt – a listán most Jávor elé kerülő második Ujhelyi Istvánt és a harmadik Szanyi Tibort – voltak képesek kiküldeni az Európai Parlamentbe. A jelenlegi pártpreferenciák sem biztatnak jobb eredménnyel. A Párbeszéd politikusának tehát még akkor sincs sok reménye a kijutásra, ha a listavezető MSZP-elnök, Tóth Bertalan lemond a mandátumáról. Jávor egyébként öt éve is csak egy ilyen lemondásnak köszönhette a megbízatását: a Párbeszéd akkor épp a már csak ködös emlékként létező Együtt-tel indult egy pártlistán, amelyet Bajnai Gordon vezetett. Jávor akkor neki köszönhette a brüsszeli képviselőségét, most Tóth Bertalanban kell bíznia. Az MSZP tavaly már „összegrundolt” egy parlamenti frakciót a közvélemény-kutatásokban mérhetetlen Párbeszédnek, és Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltsége mögé is beállt. Az már palotaforradalmat eredményezett volna a pártban, ha még Jávort is a biztosnak tűnő harmadik helyre – egy szocialista jelölt elé – teszik az EP-listán.
DK: TISZTA KÉPLET
Gyurcsány Ferenc pártjának nem kellett ilyen alkukat kötnie, a volt kormányfő elintézte családon belül a Demokratikus Koalíció uniós listájának a vezetését. Felesége, Dobrev Klára májustól minden bizonnyal felborítja a család hétköznapjait, hiszen a DK színeiben öt évig ingázhat Budapest és Brüsszel, valamint Strasbourg között. A baloldali zuhanyhíradók szerint Dobrev politikusi karrierje 2022-ben a miniszterelnök-jelöltséggel folytatódhat. Az európai nemzeteket meghaladó föderális Európa kialakítása mellett Magyarországon egyedüli pártként kampányoló Demokratikus Koalíció egyértelmű üzeneteket küld a választóknak, olyanokat, amelyek a leghatározottabban szembemennek a Fidesz–KDNP nemzetek Európája koncepciójával. Szakértők szerint a hazánkban nem túl népszerű Európai Egyesült Államokért kiálló Gyurcsány–Dobrev házaspár jelentheti ebben az alapvető kérdésben leginkább mismásoló MSZP listájára a legnagyobb veszélyt. Akár a névsorban Dobrev mögött második Molnár Csaba is újrázhat Brüsszelben, és a mindössze harmincéves Rónai Sándornak is van esélye kijutnia az EP-be.
ZÁSZLÓÉGETŐKBŐL LOJÁLIS EU-PÁRTIAK
Különös karriert futott be az egykor szélsőségesen unióellenes és EU-s zászlót égető Jobbik. Az előző uniós választás előtt még a közösségi tagságunk elutasításáról szerettek volna népszavazást tartani, most pedig már azt vetik Orbán Viktor szemére, amit ő máig ellenez: az EU-ból való kilépést. Az egykori radikálisok függetlenként politizálnak az Európai Parlamentben, s mára a 2014-ben kijutott három képviselőjükből csak Balczó Zoltán maradt a párt tagja – más-más okokból ugyan, de Morvai Krisztina és Kovács Béla is elhagyta a Jobbikot. Balczó hűsége kifizetődő: a hazai frakcióvezetőjük, alelnökük, Gyöngyösi Márton mögött ő kapta a második helyet a pártlistán. A két pozíció elcsípésére még van is esélye a mély válságát élő pártnak, amely kiáll az Európai Ügyészség megalakítása mellett. Ezzel is ellentmondanak az eddig hangoztatott nemzetállamok Európája koncepciójának, hiszen a közös uniós vádhatóság épp a föderális Európa kialakításának egyik kulcslépése lehet a közeljövőben.
FUTNAK MÉG?
Nagy kérdés, hogy a tavalyi parlamenti választáson mindössze három százalékot elért Momentum egy alacsony részvételi arány mellett megtartott EU-s szavazáson miként szerepel majd. Mindenesetre – a Figyelőnek a párthoz közel álló cégekkel foglalkozó cikke után – az utóbbi időszakban feltűnően passzív arcát mutatja. A pártelnök, Fekete-Győr András szinte eltűnt a médiából, és a listavezető Cseh Katalin – az ő családjának a volt cége szerepelt is az írásunkban – sem tűnik már olyan magabiztosnak, mint korábban. Mindez az uniós kampányidőszakban a politikai álmoskönyvek szerint azért nem számít túl jó előjelnek.
Borítófotó: Dobrev Klára március 15-én. Gyurcsány Ferenc felesége az európai egyesült államok mellett tett hitet
