Olcsó áram a Balti-tengerről

Mátrix
Nagy kapacitású szélerőműfarm megvalósításához keres a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) tapasztalt külföldi partnert. Ez lesz a lengyel energiaipar eddigi legdrágább vállalkozása.

A legnagyobb lengyel energiaszolgáltató a Balti-tengernél (Łeba magasságában, a parttól 25-30 kilométerre) építené meg a 2545 MW teljes kapacitású szélerőműrendszert, amely képes lenne négymillió háztartás ellátására. A PGE azt tervezi, hogy egy éven belül megszerzi a beruházáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyt, s 2025-ben már áramot termelhet az első tengeri szélmalom, a kereskedelmi hasznosítás pedig egy esztendővel később kezdődne.

A projekt teljes értékét az energiarendszerhez való kapcsolódással együtt jelenleg 30 milliárd złotyra (mintegy 2250 milliárd forintra!) becslik. Az iparágat ismerő források szerint a külföldi partner biztosítaná az összeg felét. A PGE nem közölte a tárgyalásra meghívott cégek listáját. Csak annyit lehet tudni, hogy vezető európai szereplőkről van szó, amelyek komoly tapasztalattal rendelkeznek az ilyen jellegű beruházások végrehajtásában, és hajlandók megosztani a technikai know-how-t a lengyelekkel. 

A PGE célja, hogy diverzifikálja a villamosenergia-termelési forrásait. Varsó politikája is ebbe az irányba mutat, bár jelenleg Lengyelország energiájának a nyolcvan százaléka még mindig szénből származik. A szaktárca közelmúltban bemutatott terve 2030-ig 6,4 GW-os összteljesítményű offshore szélerőműparkokkal számol (a szakirodalom offshore-osnak nevezi azokat a szélerőmű-telepítéseket, melyeket nem a szárazföldön, hanem tengeren vagy óceánon hajtanak végre – a szerk.).

„Új forrásokra összpontosítunk, mint például a tengeri szélenergia, a nap- és a nukleáris energia, a széntől való függőségünket évről évre csökkentjük” – erősítette meg Mateusz Morawiecki miniszterelnök a decemberi katowicei COP24 klímacsúcson.

A lengyel kormányzat azzal számol, hogy 2035–40-re a tengeri szélerőművek potenciálja már eléri a 10 GW-ot, az ország jelenlegi energiakapacitásának a negyedét, s más megújuló forrásokkal, valamint a 2030-as évek elején induló atomerőművel a jelenlegi nyolcvanról harminc százalék alá csökkenthetik a szénalapú áramtermelés arányát. 

Az offshore erőmű technológiája egyébként drágább, mint a szárazföldi szélturbináké, de jóval hatékonyabb, mivel a tengeren több a szeles napok száma, ráadásul az ottani erőműpark egyáltalán nem zavarja a lakosság mindennapjait. Ami pedig a költségeket illeti, egy ilyen objektum telepítése a felével kevesebbe kerül, mint egy azonos kapacitású atomerőműé, de a felével többe, mint egy szénerőműé. Persze kiváltja a szénbányászatot és a szén-dioxid-kibocsátást, valamint az ezzel járó költségeket. A tengeri szélenergiából előállított áram pedig a szakemberek szerint a termelés elindítása után egyre olcsóbb lesz, s a befektetés is viszonylag gyorsan megtérül.  

A PGE egyébként nem az első lengyel energiaszolgáltató, amely offshore szélerőművet létesít. A Polenergia cég, együttműködésben a norvég Equinorral, már meg is kapta a környezetvédelmi engedélyeket tengeri szélenergia-projektjéhez, s ígérete szerint 2023-ban már el is kezdi az áramtermelést. Az ilyen jellegű beruházások nem ritkák a Balti-tengeren, a németek és a svédek számos létesítményt üzemeltetnek. A Dziennik Gazeta Prawna újság szerint az európai tengeri szélerőműparkok jelenlegi teljes kapacitása 16 GW, Németország pedig 2030-ig 20 GW-ra tervezi növelni e szélfarmjainak a teljesítményét.