Krím – küldetés teljesítve

Mátrix
Moszkva lezártnak tartja a Krím félsziget ügyét,  ezt persze a Nyugat vitatja. Katonai erődemonstráció kezdődött a térségben.

OROSZ–AMERIKAI FESZÜLTSÉGEK

A terület el(vissza)csatolása óta eltelt öt esztendő alatt Oroszország mintegy tizenhárommilliárd dollárt költött a zömmel orosz ajkúak lakta, csaknem 27 ezer négyzetkilométernyi félsziget integrálására. A moszkvai fennhatóság alá kerülés a 2,3 millió lakos számára életszínvonal-emelkedést hozott – a Kreml kiemelt figyelmet fordít a régióra. Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban kijelentette: lezártnak tekinti a Krím-kérdést. 

A Nyugat persze vitatja ezt. A NATO március közepén elfogadott ötpontos nyilatkozata kimondja, hogy amíg Moszkva vissza nem adja Ukrajnának a területet, fenntartják vagy erősítik a politikai-gazdasági-katonai nyomást, a szankciókat. Nem foglalkozva az ukrajnai helyzet kedvezőtlen hatásaival – a többek között az ottani magyar kisebbséget, annak nyelvhasználati jogait érő, az EU alapelveit sértő diszkriminációval – a Nyugat feltételek nélkül támogatja a kijevi vezetést. Ám Ukrajna jövője bizonytalan; március utolsó napján elnökválasztásokat tartanak, aminek nagy a tétje (erről lásd cikkünket a 34–35. oldalon).

 

FOGHÍJAS EMBARGÓ

Moszkvában, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy bizonyítsák, a Nyugat embargója foghíjas, bejelentették: a Krím – a szankciók megsértésével az oroszoknak szállított Siemens-turbináknak köszönhetően – áramellátási szempontból gyakorlatilag önellátóvá vált. A cégnek, amely eredetileg Oroszországba, Tamanyba szállította a turbinákat, amelyeket később a Krímbe „térítettek”, semmi köze a történtekhez – szögezték le a Kremlben, de nem adták vissza a németeknek a már ott lévő berendezéseket. A két krími erőmű, amelynek március közepi beindításán Putyin is részt vett, a legnagyobb orosz, hadiipari-hitech vállalatokat tömörítő korporációhoz, a Rosztyehhez tartozó Tyehnopromekszport tulajdonában van. Ezt a céget 2018-ban tették fel az amerikai szankciólistára.

 

KÓSTOLGATJÁK EGYMÁST

Ez idő szerint a Krím félsziget térségében a legnagyobb a veszélye egy közvetlen fegyveres Oroszország–NATO-összecsapásnak. Moszkva a világ egyik legnagyobb katonai bázisává fejlesztette ki a félszigetet, miközben amerikai (NATO-) támaszpontok nyíltak Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában – az atlanti katonai szövetség jelentős erőket csoportosított át keleti irányba. Grúziában az ország katonai objektumait rendszeresen használják az Egyesült Államok mindhárom haderőnemének a katonái. A Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény korlátozásait tiszteletben tartva (ám annak a revízióját is felvetve) nyugati hatalmak csapásmérő-felderítő, elektronikus hadviselésre alkalmas hadihajóegységei cirkálnak. Amerikai, nyugati pilóták által vezetett felderítőgépek és az orosz légierő vadászgépei naponta kerülnek veszélyes közelségbe egymáshoz. Az Oroszország határai mentén repülő NATO-pilóták beszámolói szerint az oroszok veszélyes elfogómanővereket hajtanak végre, gyakran néhány méterre megközelítve a nyugati gépeket.

 

A HÍD ALATT

A félsziget keleti részét az orosz szárazfölddel Európa leghosszabb hídja köti össze (amit a Nyugat kiváltképpen kifogásol). Ez módot ad Moszkvának, hogy az Azovi-tenger egyetlen bejáratát, a híd alatti néhány száz méter széles tengerszakaszt teljes mértékben az ellenőrzése alá vonja. 

 

Borítófotó: Szovjet zászló a Fekete-tengernél. Oroszország 13 milliárd dollárt költött a Krímre