A pályázati alapú segítségnyújtás előző projekttapasztalatok, uniós előírások és diplomáciai tárgyalások hozadékát összegyúrva igyekszik ténylegesen hozzájárulni a tömbmagyar erdélyi térség gazdasági fejlesztéséhez.
HUSZONÖTMILLIÁRD FORINT
Néhány hete szakemberek serege dolgozik a marosvásárhelyi Pro Eco-no-mi-ca Alapítvány által meghirdetett székelyföldi gazdaságfejlesztési program keretében iktatott 72 pályázat elbírálásán. A nagy érdeklődés a magyar kormány által finanszírozott, elsősorban a mezőgazdasági feldolgozóipar támogatását célzó projekt pályázati felhívásai-ra irányult. Ennek keretében a történelmi Székelyföld területén fekvő Hargita, Kovászna és Maros megyében bejegyzett kis- és középvállalkozások jelentkezhettek az agrártermeléshez, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó induló regionális beruházások céljával.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője tavaly novemberben jelentette be a 25 milliárd forintos finanszírozású, 2019-es kifutású program indítását. A magyar kormány az idén ötvenmilliárdot szán a külhoni gazdaságfejlesztési projektekre, ennek fele irányul tehát Székelyföldre. Első lépésben olyan vállalkozásokat serkentenek beruházásra, amelyek képesek integrátori feladatokat ellátni az agráriumban, illetve az élelmiszeripar területein. Például tej- és húsfeldolgozó üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit. De nemcsak nagyüzemi beruházásokat kívánnak támogatni a székelyföldi program által, hanem a cégek beszállítási láncainak a szereplőit, a későbbiekben pedig a kisgazdákat is.
Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester, Kozma Mónika, a Pro Economica ügyvezetője és Tamás Sándor, Kovászna megye elnöke. Beindult a gazdaságfejlesztés Háromszéken is
A MODELL
A kezdeményezés „modellezését” a 2016-ban indított vajdasági projekt mintájára meghirdetett Maros-mezőségi kísérleti program jelentette. A mezőségi régióban 495 támogatási szerződést zártak le, s összesen mintegy 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeget, 22 millió lejt ítéltek oda. Az ugyancsak a Pro Economica Alapítvány által lebonyolított tender előkészítésének alaposságát jelzi, hogy az 526 pályázatból 521 részesült kedvező elbírálásban.
A székelyföldi projekt „főpróbájának” szánt, három hónapos halogatás után, 2017 őszén útjára indított mezőségi támogatási rendszer keretében már június 15-től tervezték fogadni a pályázati anyagokat, de a Sorin Grindeanu vezette román kormány június 21-i megbuktatása körül felcsapó, magyarellenes felhangokat is bőven tartalmazó hisztéria miatt a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek. A pályázatok meghirdetői folyamatosan konzultáltak a román versenytanáccsal és a diszkriminációellenes bizottsággal, de a diplomáciai szintű tárgyalások során is állandó téma volt a kezdeményezés ügye. A két ország külügyminisztereinek, Szijjártó Péternek és Teodor Meleșcanunak a 2017. augusztusi bukaresti találkozója után a román kabinet több képviselője is kedvezően nyilatkozott a magyar kormány azon szándékáról, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
Hasonlóra amúgy is volt már példa keleti szomszédunkban; a brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány által, a Romániai Németek Demokrata Fórumával partnerségben működtetett program a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. „Mi is a német mintára szeretnénk elindítani a magunk projektjét. Bukarest hozzáállása abszolút pozitív, már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy a program a magyar, a román és az uniós jogszabályoknak egyaránt megfeleljen” – nyilatkozta 2017 őszén Szijjártó Péter. Ráadásul a Romániában tevékenykedő vállalkozások helyben fizetnek adót, illetéket, így a román államnak közvetlen haszna is származik a magyar nemzetpolitikai célkitűzések anyaországi ösztönzéséből.
NACIONALISTA KEKECKEDÉS
Az alapos diplomáciai előkészítések, valamint annak ellenére, hogy a kiírásban nem szerepeltek etnikai jellegű megszorítások, és a magyar állampolgárság sem volt a pályázás előfeltétele, a kezdeményezés nem mentesült a román „aggodalmaktól”. Pedig a sikeresen pályázók között szerepelt például Vasile Gliga, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetének az elnöke is mintegy 12 ezer eurós összeggel, ami a programot érő etnikai célzatosságú vádak cáfolata is lehetett volna. Azonban a G4Media című bukaresti hírportál mégis éppen Gliga esete kapcsán intézett kérdéseket az alapítványhoz és a román külügyminisztériumhoz, hangsúlyozva, hogy a politikus az első PSD-s tisztségviselő, akit a magyar állam pénzügyi támogatásban részesít. Az oldal ezt elsősorban azzal összefüggésben tartotta érdekesnek, hogy a román kormánypárt amúgy folyamatosan elutasítja más országok keleti szomszédunk belügyeibe való, akár gazdasági jellegű beavatkozását is. Azt is firtatta, hogy a magyar állam által finanszírozott program milyen mértékben tartja tiszteletben az állami támogatásokra vonatkozó európai és romániai jogszabályokat.
Az ügy kapcsán a bukaresti versenytanács megállapította, hogy a projektet az Európai Uniónak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó rendeleteinek a tiszteletben tartásával bonyolítják le. A román külügyi tárca közleménye ugyanakkor többek között a következőket tartalmazta: „Felhívtuk a magyar fél figyelmét, hogy a gazdasági segélynyújtás túllép annak a kedvezményes bánásmódnak a körén, amikor egy állam támogatást adhat egy másik ország területén élő kisebbsége számára. Ennek megfelelően csakis a román fél beleegyezésével hozhatók hasonló intézkedések, kizárva az etnikai jellegű diszkriminációt.”
ÖNERŐ
„Természetesen a székelyföldi program pályázatainak a kiírásainál és a megvalósítás során egyaránt igyekszünk hasznosítani a mezőségi projekt tanulságait – mondta a Figyelőnek Kozma Mónika. – Utóbbi hasznaként több mint négyszáz, a Maros-Mezőség régióban tevékenykedő erdélyi gazda és vállalkozó kapott pénzügyi forrást új mezőgazdasági munkagépek, erőgépek és felszerelések, valamint más, a vállalkozásuk fejlesztéséhez szükséges eszközök vásárlásához. Volt, aki levendulabetakarítóhoz, másvalaki szalmabrikett előállítására alkalmas berendezéshez jutott, de csirkenevelő automata ketrecrendszer is szerepel már a gazdák munkáját segítő eszközök között. A beszerzések viszont nem feltétlenül tükrözik a tényleges szükségleteket, egy-egy faluba például több traktor került, mint amennyit hatékonyan használhat egy kis közösség – más mezőgazdasági eszközök rovására. Ennek egyik magyarázata, hogy kevés időnk volt a tudatosításra, a gazdáknak pedig a piaci felmérésekre, így a legtöbben a legközelebbi, már régebbről ismert szászrégeni traktorgyár termékeire fizettek be.”
Ezt a hibát kiküszöbölendő a székelyföldi program esetében szállítói adatbázis létrehozása zajlik, amelybe minőségi, illetve árszempontok alapján lehet bekerülni. A listára bárhonnan lehet jelentkezni, az a nyertes pályázó pedig, aki ebből az adatbázisból választ beszállítót, szolgáltatót, mentesül a három versenyajánlat bemutatásának a kötelezettsége alól.
A 2019. január 25-i pályázati záróra pillanatában 73 benyújtott munkát számoltak össze, az egyetlen visszalépés után ma 72 pályázat elbírálása zajlik. A megvalósíthatósági, fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő, adósságmentességet, gazdasági-pénzügyi feddhetetlenséget vizsgáló folyamat május első napjaira ér véget, ekkorra várható az eredményhirdetés. Az alapítvány ügyvezetője kellemes meglepetésnek tartja, hogy Székelyföld 72 olyan kis- és középvállalkozót is felsorakoztathat, aki képes előteremteni az elvárt ötvenszázalékos önrészt. Mert bizony nem kis pénzről van szó, hiszen a hozzáférhető támogatási összegek 200 ezer és 7,5 millió euró között mozoghatnak, ami több millió eurós befektetéseket feltételez.
TEJ ÉS RIBIZLI
Az alapos tervezést jelzi az is, hogy a nagyobb pályázóknak kiírt program azokat a vállalkozókat igyekszik előnyben részesíteni, amelyek képesek és hajlandók integrálói szerepet betölteni a székelyföldi gazdasági életben. Általuk a térség vállalkozásainak a működéséhez elengedhetetlen nyersanyagszükséglet is hatékony módon felmérhető, a helyzet ismeretében pedig jóval célzottabban lehet majd kiírni az újabb, immár kisvállalkozóknak szánt pályázatot. „Ha például egy bizonyos térségben elsősorban fokozott tejtermelésre mutatkozik igény, akkor ott inkább ez részesül majd kiemelt figyelemben, mint mondjuk a ribizlitermesztés” – igyekszik plasztikus példával érzékeltetni a pályázati logikát Kozma Mónika.
A kisvállalkozásoknak szánt tendert a nemrég lezárult projekt elbírálását követően, várhatóan 2019 májusának a végén írják ki. Pályázni pedig csak magyar nyelven lehet – vállalva az esetleges román rosszallásokat is. Ilyenkor az ügyvezető a Romániában nagy megbecsülésnek örvendő Norvég Alap kiírásainak a feltételeire szokott hivatkozni, például az angol pályázati nyelvre. Az angol ugyanúgy az Európai Unió hivatalos nyelve, akár a magyar.
Borítófotó: integráló szerepük van a fesztiváloknak is. Egyelőre csak ott van kolbászból a kerítés
