Gázbirkózás

Mátrix
Az EU megtorpedózná az orosz–német gázvezetéket, s ez az Egyesült Államok és Ukrajna malmára hajtja a vizet. Moszkva versenyre kel az amerikai LNG-vel.

EURÓPAI ENERGETIKA

Egyre erősebb politikai ellenszél akadályozza az orosz–német tenger alatti gázvezeték, az Északi Áramlat II. megépítését. Manfred Weber, az EU csúcsposztjának a várományosa az Európai Néppárt támogatásával szembefordult a német kormánnyal. Berlin szerint a projekt elsősorban gazdasági jellegű, s az unió energiabiztonságát is erősíti, Weber viszont a leállítást szorgalmazók mellé állt. 

 

DISZKRIMINÁCIÓ

Eközben a vezetéképítésben érdekelt német vezetők perre mennének az Európai Unióval, mert úgy vélik, hogy Brüsszel hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, amikor le akarja állíttatni a Balti-tenger fenekén már részben lefektetett második vezetékpár további kiépítését. Arra hivatkoznak, hogy a hivatali idejét lassan kitöltő EU-apparátus ez év tavaszán csendben megváltoztatta a játékszabályokat.

Február közepén az uniós tisztviselők – mint a Politico című hírportál megjegyzi – szokatlan gyorsasággal állapodtak meg az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal, hogy módosítják az úgynevezett földgázirányelveket. Ennek alapján a közösségi direktívák vonatkoznak a harmadik országok részvételével megvalósuló gázvezetékekre is. Matthias Warnig, az Északi Áramlat II. német vezérigazgatója levelet írt az Európai Bizottság leköszönő elnökének, Jean-Claude Junckernek. Ebben elpanaszolja, hogy az utólag megváltoztatott feltételek (amelyeket az EU állítólag visszamenő hatállyal akar ráhúzni az orosz–német projektre) „diszkriminálják az Északi Áramlat II.-t mint beruházót”, és ezzel az unió megsért egy érvényben lévő nemzetközi egyezményt.

Ha a jelenlegi, már csak hetekig hivatalban lévő brüsszeli vezetés kritériummódosítása mégis hatályba lép (ami az EU-apparátusban küszöbönálló változások miatt kétséges), annak Ukrajna lehet az egyik legnagyobb nyertese. A szóban forgó vezeték üzembe helyezése milliárd dolláros nagyságrendű éves tranzitbevételi veszteséget okozna Kijevnek. Amennyiben az uniónak mégis sikerül megtorpedóznia a vállalkozást, nagy segítséget nyújthat ezzel a hivatalba lépő új ukrán elnöknek, akinek meg kell birkóznia a súlyos belső gazdasági helyzettel.

 

IRÁNY KÍNA

Oroszország a vesztesek oldalára kerülhet, a veszteség mértéke azonban vitatott. Moszkva többször jelezte, hogy átszervezi fosszilisenergia-exportját, növelve a keleti irányba szállítandó mennyiséget, elsősorban Kína részét. Ám ez további jelentős beruházást igényel. Az orosz kormány eszközei e tekintetben végesek, a nyugati bankok hitelkapui bezáródtak, s a kínai kölcsönökkel kapcsolatban Moszkvában is vannak, akik óvatosságra intenek. Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció (OF) elnöke a pekingi Egy övezet, egy út kezdeményezés fórumán ez év áprilisában bejelentette: a kínai partnerek az Oroszországból Észak-Kínába földgázt szállító Szibéria Ereje nevű csővezeték kapacitásának a bővítését kérték.

Washington az Északi Áramlat II. leállításával a hosszú vita nyertese lehet, hiszen a brüsszeli döntés megkönnyítheti az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) Nyugat-Európába történő exportját. Az USA-nak ugyanakkor számolnia kell moszkvai ellenlépésekkel. Az oroszországi energiahordozó a Novatek északnyugat-szibériai gázlelőhelyeinek a további feltárásával, a tervbe vett, LNG-t előállító és tankhajókra átszivattyúzó új létesítmények felállításával komoly versenytársa lehet az amerikai cseppfolyósított gáznak az európai piacokon. S a Washington és Brüsszel közötti feszültség, a kereskedelmi tárgyalásaik körüli bizonytalanság nem kedvez az Egyesült Államok energiaérdekei érvényesítőinek az öreg kontinensen. 

 

OROSZ LNG

A minap Budapesten, a NATO hetvenedik, a magyar tagság huszadik évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen jelen volt Kurt Volker korábbi amerikai NATO-nagykövet is, ez a kérdés szintén felmerült. A német Jürgen Bornemann nyugalmazott altábornagy, aki korábban az észak-atlanti szövetség nemzetközi katonai törzsét vezette, jelezte: nem lesz politikai okokból való kivételezés. Kijelentette, hogy a megoldás egyszerű: az amerikaiak-nak versenyképes árakon kell szállítaniuk cseppfolyósított földgázukat az európai piacokra.

Moszkva demonstrálja, hogy felveszi az Egyesült Államok által dobott LNG-kesztyűt. A Novatek azt ígéri, hogy az általa a nyugat-európai piacokra eljuttatott nyersanyag lényegesen olcsóbb lesz az amerikainál. Ez azonban egyelőre a jövő kérdése, hiszen a nagyratörő tervek megvalósítása csak most indul. A Kreml felkészül arra az eshetőségre is, hogy a csöveken haladó gáz kivitelét az EU-s intézkedések korlátozzák. 

Ily módon súlyos hiba lenne alábecsülni az orosz szénhidrogénkészletek kitermelésének a fokozására és Oroszországnak a globális fosszilisenergia-piacon játszott szerepe konszolidálására tett erőfeszítéseket. A Novatek irányításával három nagy LNG-állomás épül, illetve az első, a Jamal cseppfolyósgáz-előállító gyár már elkészült és termel Északnyugat-Szibériában. A második projekt, az Arctic LNG 2 építése is elindult. A német Siemens, az olasz Saipem és a török Renaissance Heavy Industries is partner a vállalkozásban. Az Arctic LNG 2 a tervek szerint 2023-ra készül el. Húszmillió tonnás éves termelésével jelentősen megnöveli a Novatek LNG-kapacitását. Ezzel az orosz társaság a világ legnagyobb cseppfolyósgáz-cégei közé jut – írja a Highnorthnews.com portál. A Jamal és az Arctic LNG 2 a fent jelzett esztendőben együttesen 37,5 millió tonna cseppfolyós gázt dob piacra, ezzel Oroszország bekerül a világ öt legnagyobb LNG-előállítója közé. (A globálisan vezető Katar tavaly mintegy nyolcvanmillió tonnát exportált.) 

 

SZAÚDI TULAJDON

Kína is a vállalkozás részese. Két nagyvállalata, a CNPC és a CNOOC mind a Jamalban, mind az Arctic LNG 2-ben mintegy húszszázalékos tulajdonrészt birtokol. A francia Total, amelynek szintén húszszázalékos részesedése van a Jamalban, 2018-ban tíz százalék erejéig bevásárolta magát az Arctic LNG 2-be. Leonyid Mihelszon, a leggazdagabb orosz, a Novatek fő tulajdonosa szerint az Arctic LNG 2 megváltoztatja a globális gázpiac összetételét. 

A Reuters jelentette a Novatekre hivatkozva, hogy a legnagyobb orosz földgáz-magánvállalat fő tulajdonosa és a szaúd-arábiai olajminiszter, Hálid al-Fálih tárgyalásai az Aramcónak a vállalkozásba való beszállásáról hamarosan lezárulhatnak. A szaúdiak az Arctic LNG 2 még gazdátlan tízszázalékos részvénypakettjét szemelték ki. A Novatek tulajdonrésze a Jamal LNG-projektben 51, az Arctic LNG 2-ben pedig mintegy hatvan százalék.

 

Borítófotó: Az Északi Áramlat II. építése. Nagyhatalmi érdekek ütköznek az európai gázellátásban