Füstbe ment terv a területcsere

Mátrix
A szerb államfő szerint rajta kívül szinte senki sem támogatta igazán a koszovói kérdés etnikai alapú rendezését; a prištinai elnök azért még elfogadna néhány dél-szerbiai önkormányzatot ajándékba. Vélemények a Merkel és Macron által kezdeményezett berlini találkozóról, amely után Albánia kormányfőjéről is csalódottan nyilatkozott Belgrád, de a két albán állam vezetői szintén ellentmondásba keveredtek egymással.

SZERB–KOSZOVÓI VITA

Mind a mai napig érkeznek reakciók, vélemények, derülnek ki eddig elhallgatott részletek az április végén, Berlinben tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozó kapcsán, melynek témája a koszovói kérdés rendezése volt német–francia közvetítéssel. A szervező államok arra tettek kísérletet, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültessék, meggyőzzék a dialógus folytatásának a fontosságáról Belg-rádot és Prištinát. Közvetlenül a találkozót követően keveset tudhattunk meg, legfeljebb annyit hámozhattunk ki a visszafogott hangnemben megfogalmazott mondatokból, hogy konkrét eredmény ezúttal sem született. A napok múlásával azonban, amikor az összes érintett politikus odahaza nyilatkozott a médiának, már kirajzolódott, ki mit mondhatott, utasíthatott el a megbeszélésen. Erre Angela Merkel német kancellár magyarázata szerint azért hívták meg a Nyugat-Balkán összes vezetőjét, mert Koszovó ügyében nem olyan megoldást akarnak találni, amellyel aztán ártanak bármelyik másik régióbeli államnak.

 

KOSZOVÓ BEKEMÉNYÍT

Aleksandar Vučić szerb államfő csak néhány napja adott nyilatkozatában mutatott rá: a területcserével, határkorrekcióval kapcsolatos problémarendezési elképzelés végleg meghiúsult. Azért – mint fogalmazott –, mert azt rajta és még néhány merészebb politikuson kívül senki sem merte igazán támogatni, sem Belg-rádban, sem a nemzetközi közösségen belül. Déli szomszédunk polgárai sem álltak ki szerinte az ötlet mellett, de a világ legnagyobb része is ellenzi az etnikai alapon történő határmódosítást. Nagyon sokba fog ez kerülni Szerbiának, s az árat nem ma vagy holnap, hanem néhány évtized múlva kell megfizetni – jelentette ki. Arról is szólt, hogy Berlinben az albánok (koszovóiak) képviselői egy jottányit sem kívántak módosítani korábbi álláspontjukon, mely szerint a szerb árura kirótt százszázalékos – Vučić szerint civilizációs értékeket, valamint regionális és nemzetközi szerződéseket is sárba tipró – vámilletékeket is meg akarják tartani, miközben Koszovó státusáról nem kívánnak vitatkozni. Így aztán elég nehéz tovább tárgyalni, az albán fél szerint voltaképpen nincs is miről. Ana Brnabić szerb kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a koszovói albán és az albániai politikusoknak bevett szokásává vált, hogy egészen mást mondanak otthon, mint külföldön, így meglehetősen nehéz megítélni az állásfoglalásukat. Közölte: nagyot csalódott Edi Rama albán miniszterelnökben, akiről azt gondolta korábban, hogy emberként is lehet beszélgetni vele, nem csak hivatalos személyként. Berlin után Brnabić elhatározta, hogy ezentúl csakis politikusként kezeli Ramát – a meglehetősen nehezen újjáépített szerb–albán kapcsolatok újbóli megromlásának a jele ez.

 

AZ ALBÁNOK IS EKÉZIK EGYMÁST

Hogy egészen másként is lehet beszélni a tárgyalóasztal mellett és attól távol, azt Hashim Thaçi koszovói elnök bizonyította a helyszínen. Az utcán, újságíróknak nyilatkozva ugyanis még azt mondta: a területcsere tervéből maga csak azt a részt valósítaná meg, hogy három dél-szerbiai, többségében albánok lakta önkormányzat kerüljön még Koszovó fennhatósága alá. Odabent azonban már azt az elvet képviselte, amelyet Ramush Haradinaj koszovói kormányfő is: az immár tizenegy éve független (de Belgrád által Szerbia déli tartományának tekintett) ország hivatalos határvonala szent és sérthetetlen; Koszovó területét sem szűkíteni, sem bővíteni nem lehet. Mellesleg Vučić mellett korábban éppen Thaçi volt az, aki egyetértett a határkorrekció elképzelésével, de emiatt komoly gondjai akadtak Prištinában – a Haradinaj mellett álló politikai kör erősebbnek bizonyult. Az pedig az alkotmány tiszteletére szólított fel, mely nem engedheti meg (a túlnyomóan szerb lakosságú) Észak-Koszovó átadását egy másik régióért (az albánok lakta szerbiai községekért) cserébe.

Az albán politikai körök sem tudtak egyetérteni a tekintetben, hogy egészen pontosan mi is hangzott el odabent, az Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel által vezetett találkozón. Haradinaj úgy fogalmazott: a nyugati államok hatalmas nyomást gyakoroltak Prištinára annak érdekében, hogy tegyen eleget Belgrád követelésének, és vonja vissza a százszázalékos illetékeket. A minap azonban Edi Rama váratlan kijelentést tett, kertelés nélkül kimondta: Haradinaj hazudik, hogy jobb fényben tüntesse fel magát a saját szimpatizánsai előtt; senki sem kérte Prištinától a vám eltörlését.

 

VÁLASZLÉPÉSRE KÉSZÜL BELGRÁD

Berlini látogatását megelőzően Vučić Pekingben járt, s az új selyemúttal kapcsolatos gazdasági csúcson Koszovóról is tárgyalt Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Ahogyan korábban is, ismét támogatást kapott a szerb politika a két nagyhatalomtól, amelyek nem hajlandók elismerni a független Koszovót.

Az álláspontok tehát a megoldás megtalálása halvány reményének a felbukkanását, majd kudarcát követően ismét olyan távol állnak egymástól, mint korábban. Sőt, messzebbre is juthatnak, mert a szerb államfő bejelentette: válaszlépést kell adni a prištinai vámilletékekre. Az államvezetőség május tizedike után dönt arról, mi lehet a megfelelő felelet. Bármi is legyen, tény, hogy az nem a párbeszéd továbbvitele irányába hat majd. Pedig már előrevetítették: a francia–német szervezéssel létrehozott csúcsnak lesz folytatása a közeljövőben. Kérdés, milyen eredmény érhető el akkor, amikor mindenki a saját szavazótáborával, ellen- és válaszlépésekkel foglalkozik. Pedig Szerbia EU-csatlakozásának a kulcskérdése a Prištinával való viszony rendezése, míg a potenciálisan uniós tagjelölt Koszovó esetében ettől függ az európai vízumkényszer feloldása.

 

Borítófotó: csoportkép a Macron és Merkel által összehívott balkán-konferenciáról. Távolodó álláspontok, a két szélen a szerb és koszovói delegáció helyezkedik el