Furcsa látogatás a Kremlben

Mátrix
Csak annyi biztos, hogy Izrael miniszterelnöke az orosz fővárosban járt, és a téma a közel-keleti rendezés volt. Tények híján a sajtó vad találgatásokba kezdett.

NETANJÁHÚ MOSZKVÁBAN

Meglehetős bizonytalanság övezi Benjámín Netanjáhúnak, a zsidó állam kormányfőjének február végi moszkvai látogatását, az orosz elnökkel folytatott tárgyalásait. Szokatlanul szűkszavú e témában a Kreml is. Vlagyimir Putyin honlapján szó szerint közölték Netanjáhú bevezető szavait: „A régió stabilitására és biztonságára nézve a legnagyobb veszélyt Irán és szövetségesei jelentik. Mi mindent megteszünk, hogy a fenyegetéseket ne tudják átültetni a gyakorlatba. Nem engedjük meg Teheránnak, hogy beváltsa fenyegetőzését, és megsemmisítsen bennünket. E szerint fogunk cselekedni.” Putyin erre adott válaszát nem közölték. Az Ynet izraeli hírportál is idézi a kormányfő szavait, aki szerint megállapodtak egy közös munkacsoport felállításáról. Ez elsősorban a Szíria területén lévő külföldi csapatok kivonásáról tárgyalna, és más országokat is bevonnának a munkába. Sokkal több viszont nem derült ki a találkozó kapcsán.

 

LAVROV KÖZBESZÓL

Ami még furcsábbá teszi a látogatást: néhány nappal azt követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szokatlan nyilatkozatot tett, mintegy ellentmondva az addig napvilágot látottaknak. „Nem gondolom, hogy szükséges lenne létrehozni valamiféle szíriai témájú munkacsoportot. Működik az általánosan elismert »asztanai formátumú« tárgyalási fórum, amelynek a keretében Damaszkusz és a szíriai fegyveres ellenzék képviselői párbeszédet folytatnak Törökország, az Orosz Föderáció, valamint Irán közvetítésével” – idézi az Interfax március 4-i jelentése az orosz diplomácia vezetőjét. Ez Putyin tekintélyének a gyengülését jelentheti (aligha – a szerk.), vagy egyszerűen a külügyminiszter a Kremllel egyeztetve szondázta az álláspontokat?

 

RADARÁRNYÉK

A hivatalosnak tekintett orosz TV1 (Pervij Kanal) „lehetséges témaként” említette az USA egyoldalú lépését, kivonulását a Teheránnal kötött többoldalú atommegállapodásból. Moszkvát ez aggasztja, viszont az izraeli vezetés támogatja Donald Trump amerikai elnök ez irányú politikáját.

Noha 2015 decembere óta ez volt a 11. Putyin–Netanjáhú-találkozó, a zsidó állam kormányfője első ízben járt Moszkvában azóta, hogy tavaly kora ősszel a szíriai légvédelem tévedésből lelőtt egy orosz Il–20-as elektronikus felderítőgépet. Az ügyet összefüggésbe hozták az izraeli légierő támadásával, amely Szíriában lévő iráni csapatok, objektumok ellen irányult, mondván: az orosz gép „radarárnyékában” rejtőző izraeli vadászrepülő(k) miatt indítottak rakétákat a baráti felderítő ellen, azt is izraeli vadásznak gondolván. Amit persze az orosz gépen – és a szíriai légvédelmi radar-, elektronikus információs rendszereknél – feltehetően működő ellenség-barát azonosítónak (IFF) meg kellett volna akadályoznia.

 

HÍREK VAGY ÁLHÍREK?

Az információk szűkmarkú kimérése oda vezetett, hogy az izraeli sajtó egy része sajátos „tényekkel” rukkolt ki a látogatás kapcsán. Ilyen például az is, hogy az oroszok korlátozták volna a szíriai rakétatüzérséget a szír tulajdonú, korszerű Sz–300-as légvédelmi rakétaütegek, a Pancir–Sz1 légvédelmi rakéta-gépágyú hibrid fegyverrendszerek bevetésében. Ezzel úgymond az izraeli légierő de facto szabad kezet kapott volna a Szíria területén lévő iráni célpontok megtámadására.

 

Borítófotó:Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök a Kremlben. Rejtélyes tárgyalások a Közel-Keletről