Nehéz idők várnak Ukrajnára – figyelmeztetett a napokban Olekszij Hon-csaruk miniszterelnök –, hiszen az ország már az idén is a költségvetés harmadát kénytelen költeni a korábbi években felhalmozott államadósság kezelésére, és a helyzet jövőre sem változik. „Ukrajnának 5-7 százalékos növekedést kell produkálnia. Ez lehetővé tenné a normális fejlődést és az életminőség fokozatos javítását” – mondta a kormányfő.
Északkeleti szomszédunk 2005 és 2013 között mintegy 50 milliárd dollár értékben vett fel kölcsönt, ez nagyjából az ország egyéves büdzséjével egyenlő. A függetlenség 28 esztendeje alatt kialakult teljes adósságállomány megközelíti a 82 milliárd dollárt. A költségvetésben éves rendszerességgel felbukkanó lyukak betömésére minden eddigi kormány újabb és újabb hiteleket vett fel, s úgy tűnik, hogy erről a gyors „fájdalomcsillapítóról” az államfő, Volodimir Zelenszkij csapata sem tud lemondani: most éppen egy 12 milliárd dolláros IMF-csomag elnyerésében reménykedik Kijev.
A józanul gondolkodó ukrán állampolgárok közül senki sem számított arra, hogy a korábbi államvezetés földindulásszerű lecserélését követően azonnal növekedési pályára áll az ország, de legalább apró jeleit szeretné látni annak, hogy végre kimozdul a kátyúból és jó irányba indul el a szekér.
A valóság azonban kijózanító: éppen az október első vasárnapjára eső pedagógusnap előtt derült ki, hogy a jövő évi büdzsé tervezetéből hiányzik az a 19,5 milliárd hrivnya (átszámítva mintegy 240 milliárd forint), amely a nemzet napszámosai számára még az előző vezetés által megígért béremeléshez szükséges. A kezdő pedagógusok fizetése még így is csak 7000, a tapasztalatot szerzetteké pedig nagyjából 10 000 hrivnya (88 és 125 ezer forint) lett volna. Jelenleg a pedagógusok illetménye az átlagfizetés 50-70 százalékát teszi ki, így borítékolható a fiatalok további pályaelhagyása.
Az egészségügyi dolgozók sincsenek jobb helyzetben. Kifulladni látszik az előző kormány idején meghirdetett ágazati reform, s egyelőre nem világos, hogyan és milyen források bevonásával lehetne megvalósítani az átfogó bérrendezést. A minimálbér jövőre várhatóan 12 százalékkal nő, vagyis nagyjából 4700 hrivnya (59 ezer forint) lesz. A költségvetési dolgozók fizetése pedig legfeljebb tíz százalékkal emelkedhet. Tehát egy orvos vagy tanár nagyjából 470 hrivnyával (kb. 5900 forinttal) vihet haza többet a hónap végén 2020-ban, mint az idén.
Az utóbbi hetekben kissé csökkent ugyan, de egyelőre kitart az abszolút parlamenti többségű Nép Szolgája iránti bizalom. A mindennapi valóság azonban beárnyékolja a kormány öt évre szóló, 130 oldalas cselekvési tervének rózsaszín perspektíváit, mivel az átlagpolgár még nem látja a jelét annak, hogy belátható időn belül „véget ér a szegénység korszaka”, ami Zelenszkij egyik választási ígérete volt, és ez akár komoly társadalmi feszültségeket okozhat Ukrajnában.
Borítófotó: egy kijevi toalett pénztárosa galambot etet. Elrugaszkodásra készülnek
