CSAPÁS VAGY LEHETŐSÉG A MAGYAROKNAK?
Az előző kijevi hatalom által 2014-ben elindított közigazgatási reform a decentralizáció jelszavával a helyi tanácsokat arra kötelezi, hogy (akár önkéntes alapon is) kistérségi társulásokat, ukrán szóhasználattal „egyesített territoriális közösségeket (hromadákat)” hozzanak létre. Ezzel jelentősen csökkennének az adminisztratív kiadások, javulna a helyben nyújtott szolgáltatások minősége – így hangzik a hivatalos indoklás. Ukrajnában immár több mint ezer kistérségi társulás alakult meg. Ezek az ország területének a hatvan, lakosságának pedig a hetven százalékát foglalják magukban.
MEGAJÁRÁSOK
Emellett a nem is olyan távoli jövőben a jelenlegi 490 ukrajnai járást 102-re szeretné csökkenteni Kijev, de a megyék határait nem kívánják megváltoztatni. Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, a következő, 2020-as helyhatósági választásokat már az új közigazgatási felosztás keretében bonyolítják le.
A reform véghezviteléért közvetlenül felelős régiófejlesztési tárca adatai szerint már húsz olyan (mega)járás van Ukrajnában, amelyet teljes egészében lefednek a hromadák, ily módon értelmetlenné téve a funkció nélkül maradt eddigi járási tanácsok és közigazgatási hivatalok létét.
A közigazgatási átalakítást a Kárpáti Igaz Szó című lapnak kommentáló dr. Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a jelen helyzet arra hasonlít, amikor a lovak elé fogják a szekeret. Kifejtette, hogy a decentralizációnak nevezett folyamat alkotmányellenes, hiszen az ukrán alaptörvény nem ismer hromada közigazgatási egységet. 2014-ben az akkori kormány úgy vágott bele a reformba, hogy nem módosította az alkotmányt.
Kárpátalja egyébként abszolút sereghajtó a kistérségek számát illetően, teljes jogúan csupán hat hromada működik a Magyarországgal északkeleten szomszédos ukrajnai megyében. A korábbi, a magyar kisebbséghez pozitívan viszonyuló kormányzó, Hennagyij Moszkal éppen az átalakítás törvénytelenségére hivatkozva gátolta a kistérségek megalakítását, a megyei közgyűlés pedig – egyedüliként az országban – még távlati tervet sem fogadott el az ügyben.
Az új kijevi kormány viszont nemrégiben elküldte Ungvárra Kárpátalja közigazgatási felosztásának a tervét, így a halogatás taktikája tovább nem volt tartható. A megyei tanács a legutóbbi ülésén nagy szavazattöbbséggel elfogadta a reform saját változatát, amely a helyi sajátosságokat és a közösségek akaratát figyelembe véve a kormány által javasolt 40 kistérség helyett 59 létrehozásával számol.
KISEBBSÉGBE SZORULNAK
A többség támogatta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) frakciójának az elképzelését, amely arra is vonatkozott, hogy a magyar települések tíz kistérséget hozhatnak létre: az Ungvári járásban négyet, a Beregszásziban hármat, a Nagyszőlősiben kettőt, sőt a Felső-Tisza-vidéken, a szórványban is megalakulhat a Viski kistérség. Barta József, a KMKSZ, egyben a megyei tanács alelnöke ezt sikerként, győzelemként értékelte.
Az óriásjárások kérdése még nem került napirendre, de a kijevi tervek szerint várható, hogy a jelenlegi 13 kárpátaljai járásból – amelyek közül négyben él a magyarok zöme – hármat alakítanak ki Ungvár, Munkács és Huszt központtal.
A mintegy 150 ezres magyarság pedig mindegyikben jelentős kisebbségbe szorul majd.
