LÁTVÁNYOS MEGÚJULÁS
Budapest egyik legforgalmasabb, de évtizedek óta az egyik legrosszabb állapotban lévő közterülete a Blaha Lujza tér. A teret szinte teljesen elfoglaló Nemzeti Színház épületének 1965-ös felrobbantása és eltüntetése után a hely mintha elárvult volna, pedig az egyik legfontosabb közlekedési csomóponttá vált.
Az 1875-ben épült hatalmas tömbbe 1908-ban költözött be a Nemzeti Színház. Jövőre – új arculatának elnyerésekor – lesz száz éve, hogy a tér a Blaha Lujza nevet viseli. A színházépület II. világháború utáni felújítási munkálatai egyre csak húzódtak, a berendezéseket sem korszerűsítették, a kommunista vezetés szép lassan kivéreztette az egykori pompás építményt. 1964-ben jelentették be, hogy a teátrum elköltözik a térről, az épületet pedig lebontják. „Nem gyászolni, nem írni, minél kevesebb hírt adni” – így hangzott a sajtónak szóló központi pártutasítás a munkálatok bejelentése után.
Az elhallgatás nem volt csoda, hiszen a hatalmas tömb egybeforrt a térrel, a Nemzeti Színház ellehetetlenítése pedig politikai döntés volt. A teátrum nem csak a magyar színházművészet központja volt, a helyét tekintve is Budapest középpontjában állt; az évtizedek alatt milliónyian tekintették meg az előadásokat.
„A múltat végképp eltörölni” ideológiája itt valósággá vált: 1965 áprilisában robbantották fel az építményt. A lépést a színház rossz állapotával, illetve azzal indokolták meg, hogy „a városrendezési tervek útjában áll”. A szakzsargonba becsomagolt pusztítást részletesebben a metróberuházással, az aluljáró megépítésével és a Nagykörút forgalmának a kiszélesítésével indokolták.
A MEGÚJULÓ BLAHA LUJZA TÉR
A térnek azóta leginkább csupán közlekedési funkciója van: megállóként, átszállóként szolgál a 2-es metró, valamint a Rákóczi út busz-, továbbá a Nagykörút villamosjáratainak. Emellett a hajléktalanok is nagyon kedvelik a helyet.
Ez az állapot remélhetőleg nemsokára megváltozik.
A tér felújításának a tervezése tavaly július óta tart, miközben a részmunkálatok már meg is kezdődtek. Még nem konkrétan a téren, hanem az itt álló Corvin Áruházon. Ugyanis az épületről lefejtették az 1967-ben – a közterület „modernizálása” jegyében – ráaggatott uxaflex burkolatot, így újra a régi fényében ragyoghat majd az egykor Budapest legelegánsabb áruházának számító, 1926-ban elkészült építmény. A bevásárlóközpont tulajdonosa vállalta, hogy magánberuházásban átalakítja a Corvint, és a műemléki homlokzatát is felújítja.
De vissza a Blaha Lujza térre! A tízezer négyzetméteres terület mellett a közlekedési csomópontot, valamint az aluljárót is renoválják és akadálymentesítik. Itt kap majd helyet a BKK-ügyfélközpont.
Új zebrát is létesítenek a Rákóczi út Astoria felé eső részén. A cél, hogy a mostani közlekedési funkció megtartása mellett igazi köztér váljon a helyből. A legnagyobb változást az jelenti majd, hogy a tér egészen a területet határoló épületek bejáratáig ér majd: megszüntetik a mostani szervizutat és a parkolókat, továbbá növelik a zöld felület nagyságát.
A tér egységes arculatot, minőségi burkolatokat kap, az egykori Nemzeti Színház épületének romantikus hangulatát idéző utcabútorokat helyeznek majd ki, valamint lesz vízjáték. A felújítás után sétálózóna is létrejön, ahol az egykor itt álló Nemzeti Színház örökségét felidéző, akár nagyobb szabású rendezvényekre is alkalmas épületet létesítenek.
BELVÁROSI LIGETEK
A Blaha megújulása mellett számos közterületet tesznek rendbe. Ezen munkálatok egy része már folyamatban van, ám akad, ami egyelőre a tervezőasztalon hever. A Pénzügyminisztérium épülete előtti József nádor tér rendbetétele azonban már a végéhez közeledik, a terület alatt háromszintes, több mint ötszáz autó befogadására alkalmas, akadálymentesített mélygarázs épült. Felette parkosított, rendezett helyet alakítanak ki, természetesen továbbra is az emblematikus, a „magyar Habsburgról”, a főváros jótevőjéről készült szoborral s két csodálatos szökőkúttal a Zsolnay és a Herendi Porcelánmanufaktúra jóvoltából. A látványos fejlesztés egyetlen szépséghibája, hogy a befejezés némi csúszásban van, legutóbb a múlt év végére ígérte az önkormányzat.
Halad közben a szomszédos Vörösmarty tér új kialakítása, ahol nyilván könnyebb dolguk van a kivitelezőknek, hiszen csupán felszíni rendezésről van szó. Ez a projekt mintegy 2,3 milliárd forintból valósul meg. Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester közlése szerint faltól falig átalakul a tér. Új köz- és díszvilágítási rendszer lesz a régi helyett, továbbá megújulnak az utcabútorok. Mindez a vásárok és a kulturális rendezvények igényeit is jobban kiszolgálja. Ezenkívül felújítják a környező mellékutcákat, nő a zöld felület.
Akárcsak ez a beruházás, a Podmaniczky tér 1,2 milliárdos rekonstrukciója is befejeződik még a nyár folyamán. Utóbbi helyszínen szintén dolgoznak a munkagépek. A bejelentett tervek szerint itt még nagyobb mértékben, harminc százalékkal nő a zöld felület. Megszűnik a trolibusz-végállomás, korszerűsödik a közvilágítás, valamint természetes kőburkolattal látják el a területet. Szentgyörgyvölgyi elmondása szerint egyfajta városi liget jön létre.
ÚJRA ÉL A XIX. SZÁZAD
Több mint egyéves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési, kiviteli, közbeszerzési előkészítő folyamat után kezdődött tavaly januárban a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének a megújítása, amely hamarosan be is fejeződik. Orbán Viktor miniszterelnök már itt tartotta hagyományos, március 15-i beszédét.
A nagy múltú terület újra rendezett közpark lesz, sétányokkal, szobrokkal, több zöld felülettel. Itt volt az ideje a változásnak: a második világháború óta komolyabb munkálatok nem zajlottak itt. A kertet eredeti, tizenkilencedik század végi állapotába állították vissza, ügyelve a történelmi hitelességre, ám mivel Petz Ármin eredeti tervei elvesztek, egy 1907-es ábrázolást vettek alapul.
Szakemberek döntése nyomán harmincnyolc elöregedett fát kellett kivágni. Ezeket pótolták, huszonöt nagy méretű fát ültetnek a helyükre, köztük olyan ritka fajtákat, mint a vörös juhar, a ginkgó vagy a magnólia. De nem csak a múltápolás jegyében zajlott a felújítás: a Múzeumkertben wifihálózatot is kialakítottak. Korábban felmerült: a terület renoválása „hátrafelé” a Palotanegyedet is érintené, ám ennek részletei egyelőre nem ismertek.
Ugyanez a helyzet a Lánchíd és az alagút felújításával, amely vélhetőleg ez év őszén megkezdődik, számos kapcsolódó beruházással, s alighanem komoly közlekedési gondokat okoz majd. Mindazonáltal évek óta halogatott beavatkozásról van szó, melyhez a főváros és a kormány közötti megállapodás adta meg a végső lökést, így kezdődhetett meg az előkészítés. Összességében több mint húszmilliárd jut a projektre, a rövidített kivitelezési idő pedig két évet tesz ki. A közbeszerzési pályázat határideje jelen állás szerint április 26., a kivitelezés megkezdésére októberben kerülhet sor.
A felújítás során újjáépítik a közúti pályalemezt, a megmaradó acélszerkezeteket kijavítják és korrózióvédelemmel látják el, restaurálják a korlátokat és a kőből készült elemeket. A járdák mintegy nyolcvan centiméterrel szélesebbek lesznek, maga a híd ugyanakkor nem, így bizonyosan nem kerül veszélybe a műemléki védelem. Mindazonáltal új, gazdaságos és környezetbarát LED-technológiát is beépítenek: a díszvilágítás képes lesz egyedi színek megjelenítésére nemzeti vagy fővárosi ünnepek alkalmával.
A közterületek megújulása a budai oldalon is tovább halad. Nemrég jelentették be a Várban zajló munkálatok, azaz a Nemzeti Hauszmann-program folytatását, amelyet korábban a Figyelő is részletesen ismertetett. Erre a következő három évben 36 milliárdot költenek; többek között rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, a várfalakat, a parkokat és a kerteket.
A Nemzeti Táncszínház új épületének átadására már sor került, és hamarosan befejeződik a Millenáris Park bővítése, azaz a Millenáris Széllkapu, valóban egyedi tájépítészi megoldásokkal, kétszintes mélygarázzsal, vízjátékkal. A befejezés nyárra várható. A mellette lévő Széna tér felújítása még nem kezdődött el, ám a terveket már bemutatták.
KERÜLETI ÉRTÉKEK
Akárcsak a Tér_Köz pályázat legutóbbi körében a kerületi önkormányzatok által benyújtott pályamunkákat. A főváros 2013 óta kilencven pályázatot támogatott, mintegy tizennégymilliárdos értékben. A koncepció lényege, hogy a városrészek ugyanakkora önrészt adnak bele a projektekbe, melyeket amúgy maguk alakítanak ki, a saját igényeik szerint. „Sokan járjuk már úgy a várost, hogy egy alulhasznosított vagy funkcióját vesztett területben nem a pusztulást, hanem a lehetőséget látjuk” – fogalmazott a sikeres kezdeményezés kapcsán Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. A helyi identitás erősítését és a közösségfejlesztést is célzó Tér_Köz amúgy egyszeri projektnek indult, ám a siker miatt az elmúlt években több kiírás is született, legutóbb tavaly.
Közben folyamatosan alakul a Liget projekt, átalakul a Kopaszi-gát, bejelentették a kollégiumvárost is magában foglaló Budapest Déli Városkapu beruházást, és elkezdődött az új déli Duna-híd tervezése is. Vagyis elmondható: Budapest közterületei továbbra is látványosan és folyamatosan újulnak meg.
NÉGYMILLIÁRDOS FEJLESZTÉS
A Blaha Lujza téri munkálatok ez év őszén indulhatnak, és egy esztendeig tarthatnak. A tér, az odavezető Somogyi Béla utca és az aluljáró felújításának becsült költsége négymilliárd forint, amely fővárosi és kormányzati forrásból áll rendelkezésre. A renoválási terveket a Közlekedés – Fővárosi Tervezőiroda és az Uvaterv konzorciuma készítette el.
