Brit–szlovén gázcsata

Mátrix
A brit Ascent Resources még 2011-ben körülbelül 11,7 milliárd köbméter földgázt talált a magyar–szlovén határ mentén fekvő Petesháza–Lovászi területen. Az olaj- és gázkutatással, -termeléssel foglalkozó cég szerint a kétszáz négyzetkilométeres kutatási övezetben lehet Európa szárazföldi területének a leggazdaságosabban kitermelhető földgázmezője.

RÉTEGREPESZTÉS MURAVIDÉKEN

Csakhogy ez a szénhidrogén a mintegy három kilométer mélységben lévő homokkő pórusaiban van, s csak rétegrepesztéssel (fracking) bányászható ki. (Elterjedt – de nem minden esetben pontos – kifejezéssel palagáz-kitermelésnek nevezik, s az a lényege, hogy nagy nyomással oldatot fecskendeznek az üledékes kőzetbe, hogy szétzúzásával kiszabadítsák belőle az energiahordozót.)

Az Ascent Szlovéniában jóformán azonnal hozzá is látott a munkához; két furatban rétegrepesztéses technikával – a britek szerint hidraulikus stimulációval – elkezdte a termelést. Másfél éve a cég bejelentette, hogy a szlovén–horvát vezetéken az Ina horvátországi finomítójába napi hatvanezer köbméter gázt szállítanak, azaz évente mintegy 22 milliót. További pár millió köbméter a helyi fogyasztókhoz kerül.

 

SZÓMÁGIA

Az Ascent már a kezdet kezdetén hangsúlyozta, hogy nem a szilárdabb amerikai palarétegek repesztéséhez hasonló módszerrel termeli ki a gázt, mert Muravidéken sokkal áteresztőbb homokkő van, s az alkalmazott hidraulikus stimuláció jóval veszélytelenebb, mint a fracking. (Ez a bányászati eljárás Amerikában a legelterjedtebb, az Európai Unióban vannak a módszert alkalmazó, de tiltó országok is – a szerk.)

A brit vállalatnak 75 százalékos részesedése van a projektben, s az üzletben természetesen elejétől fogva részt vesz a szlovén állam, amely amellett, hogy megadta a szükséges környezeti engedélyeket, jelen van a 2022-ig kitermelési koncesszióval rendelkező Geoenergo társaságon keresztül is. Ezt a teljesen állami kézben lévő lendvai Nafta vállalat, valamint a többségében állami tulajdonú olajipari cég, a Petrol birtokolja fele-fele arányban. Az Ascent idejekorán bejelentette, hogy az üzlethez hozzátartozik egy szlovéniai gázfinomító megépítése, és szükség lesz újabb rétegrepesztéses beavatkozásra, amellyel növelni képesek majd a kitermelés kapacitását, illetve a furatok élettartamát. Vagyis lényegében így tudják igazán lendületbe hozni az üzletet. Mindkettő esetében el is indították az engedélyeztetési folyamatot, 2014-ben, valamint 2017-ben.

 

KINEK DOLGOZIK AZ IDŐ?

A fracking technológia azonban már a kezdetektől fogva nagy felháborodást keltett a helyi lakosság körében, az önkormányzat is dohogott. Így a beruházási projekt újabb, kulcsfontosságú lépései úgymond „határozatlan időre” elmaradtak. Az eltelt években az ellenérdekelt felek – mármint a beruházók és a különböző zöldszervezetek által támogatott helyi erők – minden befolyásukat bevetették, hogy felgyorsítsák, illetve lassítsák az engedélyezési eljárást. Tavaly, még a parlamenti választások előtt, az akkori Cerar-kormány idején úgy tűnt, minden út megnyílt az Ascent előtt, ám a Šarec-kabinet nemrégiben lemondott, de még hivatalban lévő környezetvédelmi minisztere, Jure Leben vizsgálatot rendelt el a jóváhagyási folyamattal kapcsolatban. Az illetékes hatóság végül úgy döntött, hogy környezeti hatástanulmány szükséges a hidraulikus gázkitermeléshez, ami akár évekkel késleltetheti az új munkálatok elkezdését. A gázfinomító esetében még nem született határozat. Jure Leben üdvözölte a döntést, sőt úgy nyilatkozott: ennek a technológiának Szlovéniában egyszerűen nincs helye.

Az Ascent érdekében még Jeremy Hunt brit külügyminiszter is próbált hatni a ljubljanai hatalomra, de hiába. A cég fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, és mindkét ügyben kész nemzetközi pert indítani Szlovénia ellen. Több tíz millió eurós kártalanítást követelhet annak a veszteségnek, illetve a potenciális haszon elmaradásának a fejében, amelyet a szlovén állam okozott az engedélyezési eljárás indokolatlan elhúzásával.

 

Borítófotó: fracking idill valahol a tengeren túl. A mélybe vegyi oldat kerül és átalakul a kőzetszerkezet