Agyonvágta a német növekedést a vámháború

Print rovatok
Németországban a szolgáltató szektorra is átterjedt a lassulás. A német gazdaság valószínűleg recesszióban van.

EURÓZÓNA

Tovább süllyedt a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index szeptemberben Németországban, s ami még rosszabb hír, a lejtmenet átterjedt az eddig robusztusnak tűnő szolgáltatóipari szektorra is.

RECESSZIÓS ELŐREJELZÉSEK

A beszerzésért felelős vezetők véleményét tükröző mutatóból számolt kompozit index 83, a szolgáltató szektor jelzőszáma 9, a feldolgozóipari mutató 123, az ipari termelési érték pedig 86 hónapos mélyponton van.

Az Egyesült Államokban szintén romlottak a beszerzési indexek, de korántsem olyan mértékben, mint az eurózóna legnagyobb gazdaságában. Úgy tűnik tehát, hogy az USA jobban bírja a világkereskedelem lanyhulását, mint Németország. A vámháború, az autóipar rossz kilátásai, valamint a brexittel kapcsolatos bizonytalanságok befagyasztották a rendelésállományt – utoljára a 2008-as pénzügyi válság okozta recesszió idején volt ilyen nehéz a helyzet.

Az ipar és a feldolgozóipar mélyrepülése nyomán megtorpant az álláshelyek számának a növekedése, így a szolgáltatások iránti kereslet visszaesett – ez tükröződik a szeptemberi értékekben.

Az adatok napvilágra kerülését követően gyengültek az európai részvényindexek, a bankszektor különösen súlyos csapást szenvedett el. A Commerzbank árfolyama 5, a Deutsche Banké 3,5 százalékkal esett.

FIGYELMEZTET AZ OECD

Pesszimista előrejelzést tett közzé a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, az OECD is. Figyelmeztetnek arra, hogy a világgazdaság a recesszió felé sodródik, továbbá arra is, hogy a tagországok kormányai túl keveset tesznek a gazdaság élénkítése érdekében – hiányzik a fiskális keresletösztönzés. „Attól tartunk, hogy olyan időszak következik, amikor a globális növekedés nagyon alacsony szinten ragad be” – mondta Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza. Úgy véli, a fejlett államok vezetésének ki kellene használnia, hogy az irányadó kamatszint rekordalacsonyan áll, így az olcsó pénz segítségével lehetne lendületet adni a nemzetgazdaságoknak. A nemzetközi szervezet előrejelzése szerint a globális bővülés három százalék alá süllyed az idén. Várakozásaik alapján az EU GDP-jét a németek húzzák le. Számításaik szerint ha a britek egyezmény nélkül lépnek ki az unióból, a növekedésük 2020-ban és 2021-ben két százalékponttal lesz kisebb, mint megállapodásos távozás esetén.

ÁLLAMI SEGÍTSÉGRE VÁRVA

Az Európai Központi Bank (EKB) a közel-múltban gigantikus élénkítő csomagot jelentett be (Mario Draghi öröksége – Figyelő, 2019/38. szám), ennek már mintha látszanának is a hatásai a német fogyasztókon. A GfK fogyasztói bizalmat előre jelző indexe októberre a vártnál magasabb, 9,9 pontszámot mért a szeptemberi 9,7 után. A mutató komponensei közül a gazdasági kilátásokra és a vásárlási hajlandóságra vonatkozó index emelkedett, a jövedelem előre látható alakulásával kapcsolatos azonban mérséklődött. Az Ifo gazdaságkutató intézet üzleti hangulatot vizsgáló felmérése is jobb lett a vártnál, ugyanakkor ennek a jövőre vonatkozó indexe évtizedes mélypontra süllyedt. A GfK kutatásából szintén az derült ki, hogy a német fogyasztók recesszióra számítanak.

A visszaesést fékezhetné egy kormányzati élénkítő csomag, a német kabinet azonban hagyományosan a pluszos költségvetés híve. Mario Draghi, az EKB októberben távozó elnöke a közelmúltban ismét felszólította Berlint, hogy költekezéssel segítse a gazdaságot. „Itt az idő arra, hogy a fiskális politika is felelősséget vállaljon” – mondta Németországra és Hollandiára utalva.

Pár hete Olaf Scholz német pénzügyminiszter tett is halvány utalást arra, hogy hajlandók lennének ilyesmire, azóta azonban néma csend van ezen a fronton. A különböző nemzetközi szervezetek és a német kabinet között jó tíz éve folyik a kötélhúzás arról, hogy Berlinnek nagyobb állami kiadásokkal kellene hozzájárulnia nemcsak a saját növekedéséhez, de az eurózónáéhoz is. Többnyire arra ösztökélik Németországot, hogy infrastrukturális beruházásokat hajtson végre állami pénzből. (Ott például a fejlett országokhoz képest szűkebb a hozzáférés a széles sávú internethez.) A mostani vélemények szerint egyfajta zöldváltást lenne szükséges megvalósítani, például támogatni kellene az elektromos autók vásárlását vagy az épületek hőszigetelését.

Könnyen lehet azonban, hogy Angela Merkel kancellár ismét kimondta a végső szót. Még Draghi felszólítása előtt közölte: nincs szükség arra, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a német költségvetés deficites legyen, miután 2014 óta folyamatosan többletet halmozott fel.

Az ország gazdasága a második negyedévben 0,1 százalékkal esett vissza, így ha a harmadikra is beigazolódnak az előrejelzések (technikai értelemben legalábbis), recesszióban lesz. (Két egymást követő negatív GDP-t szokás recessziónak nevezni.) Az ipari termelés júliusban 5,3 százalékkal, ezen belül az autógyártás ennél is nagyobb mértékben csökkent.