Riporterek Krisztus nyomában

Mi lett a sorsuk a Megváltóhoz, a szenvedéséhez és a kereszthalálához kapcsolódó tárgyi emlékeknek Európa-szerte és a Közel-Keleten? Rendhagyó oknyomozó munkát tett közzé A titok tanúi címmel a Kairosz kiadó, amely egy páratlanul gazdagon dokumentált és igényes albumot jelentetett meg, magyar nyelven is hozzáférhetővé téve két lengyel „oknyomozó”, Grzegorz Górny és Janusz Rosikon munkásságának eredményeit. 

„Szent mint szent sír, s mint koporsó, kemény” – Krisztus földi létének tárgyi bizonyítékait, az európai történelmen át megőrzött, ma is felmutatható ereklyéit, relikviáit kutatta fel Torinótól Dahlemen át a Szentföldig Grzegorz Górny lengyel újságíró, televíziós szerkesztő és Janusz Rosikon fotóművész. Időn és téren át tartó nyomozásuk feltárja, hogy milyen ereklyéket tartottak számon Kr. u. 33-tól 2017-ig, s mi lett ezek sorsa, elpusztultak, megőrizték őket, egyáltalán valahol megtekinthetők-e. E tárgyi emlékeknek ugyanis saját történelmük van – ilyen például „az igazi kereszt ereklye” megtalálása (325) vagy amikor IX. (Szent) Lajos megveszi és Párizsba viteti a Konstantinápolyban őrzött töviskoronát (1239). Górny nemcsak leírja e relikviák történetét, könyvében tömegével idézi, ismerteti azon tudósok, kutatók munkásságát és tudományos eredményeit is, akik behatóan vizsgálták e különleges tárgyak összetételét, korát, tulajdonságait.

Meglepő tény, hogy a krisztusi keresztút szinte valamennyi stációjához kapcsolódik egy vagy akár több tárgyi emlék, így a torinói lepel, a Veronika-kendő, a köntös, a tunika, a szegek. A szerzők a spanyolországi Ovideótól Vilniusig vizsgálták végig, a teljesség igénye nélkül a fontosabb tárgyi emlékeket. Tényfeltáró munkájuk térképe nyomán elámulhatunk azon, miként szóródtak széjjel a kereszténnyé lett Európában e különös relikviák, megerősítve a hitet a legkülönfélébb gyülekezetekben. A szerzőket érintettségük és avatottságuk mellett a legkevésbé sem lehet elvakultsággal vádolni: határozottan kinyilvánítják kétkedésüket például egy milánói ereklye eredetiségét illetően, és cáfolják a jámbor korai keresztény ábrázolásokba rejtett, ám az írásos források által sehol sem említett állítást is, hogy Krisztus sánta lett volna.

Ez a nyomozás ma is tart, derül ki a könyvből. Hiszen 2016 októberében egy régészcsoport elmozdította a jeruzsálemi Szent Sír szarkofágját, s több olyan nyomot is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az akkor megnyílt mélyedés rejti a Megváltó sírkamráját.

Lenyűgöző a könyv történeti vonulata: eddig ismeretlen történelmi vonatkozások tömegét ismerhetjük meg, vagy már ismert történéseket foglalhatunk új rendszerbe. Azt hinnénk például, hogy csak a jakobinus őrület volt képes példátlan értékű középkori kincsek elpusztítására, pedig dehogy. A Longinus (a Jézusba lándzsáját döfő, majd megtért római katona) által megszerzett ereklye, a Krisztus vérével átitatott rögöket tartalmazó edény az osztrák katonák barbárságának esett áldozatul, amikor azok leverték az itáliai felkelést, s a szentségtartót is meggyalázták a mantuai Szent András-bazilikában. Izgalmas számunkra, hogy e Longinus nevű katona lándzsájának maradványát az a Dzsem herceg hozta el Konstantinápolyból, akit Mátyás király – a szultán ellen pártot ütő összeesküvőként – szövetségesévé kívánt tenni. 

Górny nem csak a könyv magyar vonatkozásai miatt lehet ismert hazánkban, hiszen ténykedése nyomán 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. Érdemes a munkáját forgatni: ez a kötet a krisztusi ereklyék több ezer éves megmaradása mellett azt is tanúsítja, hogy testvérnemzetünk mélyen, erősen őrzi keresztény gyökereit. 

 

Grzegorz Górny–Janusz Rosikon: A titkok tanúi (Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében) Kairosz, 2019

Ezek is érdekelhetnek

További híreink