Mindennapi művelődés

Kultúra
Hogy kinek milyen kulturális programot ajánlunk, az bizony meglehetősen szubjektív. Egyfelől a saját ízlésünket tükrözi, másrészt, hogy miként vélekedünk a másik műveltségéről, érdeklődési köréről. A mi kulturális ajánlónk vállaltan szubjektív, s reméljük, minél többek ízlését kielégíti. A héten az Újszínház Ricse, Ricse, Beatrice produkcióját, Lukács atya Csíksomlyó titka, valamint Csíksomlyó ragyogása című kötetét, illetve Krzysztof Zanussi Éter címet viselő filmjét ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe.

NEM NEMZET CSÓTÁNYA

Falussy Lilla Ricse, Ricse, Beatrice című darabját legközelebb május 16-án tekinthetik meg, az Újszínházban. Az előadásban természetesen színpadra lép a Nagy Feró vezette legendás együttes. A fiatal Ferót Kurkó József Kristóf alakítja, míg a jelenkorit maga a nem nemzet csótánya. A szerző Nagy Feró életén, a Ricse pokoljárásán keresztül idézi elénk a késő Kádár-kor képmutató világát. Azt a világot, amelyet a rendező, Bozsogi János remekül ismer, hiszen pályáját A sípoló macskakő című, 1971-es film kamasz szereplőjeként kezdte. Az előadás zenei vezetője Papp Gyula, a Mini, a Skorpió és a Dinamit villámkezű orgonistája. Csurka István szerepében öccsét, Csurka Lászlót láthatjuk. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy a Beatrice eljátssza legendás nótáit, mint a Jerikó, az Angyalföld, a Nagyvárosi farkas, a Motorizált nemzedék, a Térden állva vagy az Azok a boldog szép napok.

 

A PÁPALÁTOGATÁS ELÉ

A napokban mutatták be a Hagyományok Házában, s már kapható a Két Hollós Kiadó gondozásában újra megjelentetett Csíksomlyó titka és Csíksomlyó ragyogása című kötet. Lukács atya vallási néprajz tematikájú műveit már antikváriumokban sem lehetett fellelni. A szerző, világi nevén Daczó Árpád Ernő tavaly hunyt el, 98 esztendős korában. Az erdélyi ferences szerzetes pap több évtizedes, súlyos nélkülözésekkel, üldöztetésekkel, szenvedésekkel, számkivetésben eltöltött időszakokkal nehezített lelkipásztori szolgálata mellett a vallásos néprajz területén is kiemelkedőt és maradandót alkotott. Nyugállományba helyezése után, a dési ferences kolostorbeli visszavonultságában írta a Csíksomlyó titka című könyvét, s egy évtizedre rá a kiegészítését. Kutatásainak alapját Babba Mária égi elhívása jelentette, valamint a papi hivatás gyakorlásához is szükséges tanulmányok.

 

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS GÁTLÁSOK NÉLKÜL

A jeles lengyel forgatókönyvíró-rendező legújabb munkája, az Éter már látható a mozikban. A kosztümös történet az első világháború előtt játszódik, az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos mániákusan kísérletezik az éterrel, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti a fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de az utolsó pillanatban megmenekül a bitófától. Az orvos a Monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden gátlás nélkül manipulálva az embereket. A rendező fizikusnak készült, ám mivel úgy vélte, nem válik Nobel-díjas tudóssá, pályát módosított. Azért nem lett író, mert nem érzett elég talentumot magában, de forgatókönyvírói képességét elegendőnek érezte. Joggal.