Akit a halálba űzött a szocializmus

Print rovatok
Hároméves hagyomány Újbudán, hogy esztendőről esztendőre megkoszorúzzák a P. Mobil és a P. Box gitárosának, zeneszerzőjének az emléktábláját egykori, Lecke utcai otthona falán. A megemlékezésről természetesen soha nem maradhat el a koncert. Az idén az Ezüst Nyár trió válogatott Samu halhatatlan nótáiból.

BENCSIK SÁNDOR

A márványtáblát a XI. kerületi önkormányzat és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) állította a TTT Nemzeti Beat-, Pop- és Rockarchívum kezdeményezésére, az 1987-ben, fiatalon elhunyt muzsikus emlékére.

A múltidéző esemény házigazdája Hegedűs István rockszakíró volt, aki jövőre tervezi a Bencsik Sándorról készülő könyve kiadását.

A városrész vezetését dr. Molnár László alpolgármester képviselte, aki elárulta: szíve szerint bőrdzsekiben és farmerban jött volna, azonban hivatali idejében az öltöny a munkaruhája.

„Kérem az öreg rockereket, nézzék el ezt nekem – mondta. – Bencsik Samu olyan ember volt, aki bebizonyította: a tehetség utat tör magának. Mi lett volna, ha támogatja az akkori hatalom? Nekünk ma kötelességünk utat engedni a tehetségeknek.”

Dr. Máthé Áron, a NEB alelnöke szintén szabadkozott: konferenciáról érkezett, ezért az öltöny.

„Lámpást sem azért gyújtanak, hogy véka alá tegyék – idézett a Szentírásból a történész. – 1956 után nagyon sok tehetség lámpását próbálták véka alá gyömöszölni. A NEB általában rémes, tragikomikus eseményekkel foglalkozik, amelyek a kommunista diktatúrát jellemezték, ám a kezdetektől úgy éreztem: a hétköznapi hősökről sem feledkezhetünk meg, akik a Kádár-kor alapvető szürkeségét színessé tették. Bencsik Samu és társai egy nemzet reményeit fogalmazták dalokba.”

Szabó István Putyu, a P. Box egykori dobosa felidézte A zöld, a bíbor és a fekete címének születését: „Kész volt a lemez, Samu a próbateremben kottázta a számokat. Az egyik felett hosszasan lamentált. Odaléptem: »Samuka, mi a probléma?« »Le kell adnom ezt a nótát, de nem tudom, mi legyen a címe« – mondta. Mire én: van benne három szín: a zöld, a bíbor és a fekete.”

Hörcher László képzőművész, számtalan lemezborító alkotója, aki Udvarias Tömeggyilkos néven sokunk megelégedésére többször botrányba fullasztotta az X-Faktort, felidézte, hogy Szarka Hajnalka első, 1982-es kiállításának a megnyitóján, elegáns mikrokord öltönyével és csillogó csizmájával egyedülálló elegancia és intelligencia sugárzott a muzsikusból.

A rendhagyó koncert előtt Monostori Péter, a TTT vezetője elmesélte: 1994 nyarán, a P. Mobil visszatérő Fradi-pálya-koncertjének a próbáján Gál Gábor Samu halála után elsőként játszotta el úgy a Csizma az asztalont, hogy minden hang a helyén volt.

Gál Gábor megjegyezte: huszonöt éve nem volt itt, ahová gitárórákra járt. Majd hozzáfűzte: az Ezüst Nyár trió másik két tagja még meg sem született a Mobil és a P. Box működésekor.

A koszorúzáson részt vett még Hippi Bordás István road, Samu bátyja, Bencsik Dezső és lánya, Bencsik Mónika.

Végül az Ezüst Nyár, az amúgy Barta Tamás Emlékzenekar a húrokba karmolt.

Borítófotó: A P. Mobil két frontembere. Vikidál Gyula és Bencsik Sándor