„Ahhoz, hogy megértsük a mostani siker jelentőségét, érdemes visszamenni az időben. A 102 éve Budapesten alapított, 62 éve Szentesre költözött Kontakta – a későbbi Kontavill -, az elektromos szerelvények, kapcsolók, dugaljak piacvezetője volt itthon. A Legrand pont 30 éve privatizálta a céget és sokan attól tartottak, hogy miként több nyugati felvásárlás esetében, itt is csak a piacszerzés és a helyi gyártás elsorvasztása lesz a cél. De a világpiac meghatározó szereplőjének számító francia multinacionális vállalat a magyar cégben felhalmozott mérnöki kompetenciára, szakmai tudtásra építve komoly szerepet szánt a szentesi vállalatnak. Teljes körű átvilágítást végzett, amelynek apropóján, a céghez kerülve az volt az első feladatom, a cég integrálása a nemzetközi Csoportba és az átalakítási és üzleti tervet kidolgozása” – magyarázza Károlyi László.
A francia vállalat több mint 30 milliárd forintnyi beruházásból teljesen megújította a gyártási technológiákat és a 6 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot. Mindez a munkavállalók számára is egyértelművé tette, hogy a Legrand hosszú távban gondolkodik Szentesen. Nem véletlen, hogy nagyon sok munkavállaló már évtizedek óta a vállalatnál dolgozik, ami sokaknak egyben az első munkahelye is.
„Szentesen már azóta van termékfejlesztés, hogy a gyártás a városba. Először a magyar piacra fejlesztettünk és gyártottunk, majd a privatizáció után már különféle nemzetközi fejlesztésekben kaptunk részfeladatokat. 1995 és 2002 között vállalhattunk először úgy szerepet a vállalatcsoport egyik meghatározó nemzetközi projektjében, hogy már fajsúlyosabb faladatok vártak ránk. Ennek a sikere vezetett oda, hogy amikor a Legrand globálisan öt fejlesztési pólusba szervezte tevékenységét, a három európai központ közül az egyiket Magyarországon, Szentesen hozták létre.”
Az, hogy az elején mindez mennyire nem volt magától értetődő, jól mutatja, hogy kezdetekben még az is nehézséget okozott, hogy miközben a vezérigazgató mellett alig akadt egy-két ember aki kommunikálni tudott az új tulajdonossal, a nyelveket nem beszélő munkatársak bevonása a mátrix szervezetbe és nemzetközi feladatokba komoly gondot okozott.
„Akkor javasoltuk, hogy a magyarországi feladatokat olyan magyar szakemberekre bízzuk, akik vállalják, hogy idehaza féléves előkészítő nyelvoktatáson vesznek rész. Ezt követően pedig úgy dolgoznak akár egy-két évet Franciaországban az ottani csapattal, hogy a Magyarországra vonatkozó feladatokat látják el. Így jött létre az versenyképes fejlesztői csapat, amelynek tagjai, már nemcsak szakmailag, hanem az idegen nyelvismeretet a kommunikációt és a cégcsoporton belüli kapcsolatrendszert tekintve is a topon voltak. Külön elismerés, hogy ezt a magyar kezdeményezést azóta a világ más tájain is alkalmazza már a Legrand”- elemez a vezérigazgató.
A fejlesztés ma már azért is kulcskérdés, mert amíg korábban akár évtizedekig szolgált egy villanykapcsoló, ma már 3-5 évente frissíteni kell a termék forma és színvilágát, a burkolathoz használt anyagok esztétikai megoldásait sőt ez elektronikai funkciók is bővülhetnek. A 45 fős szentesi fejlesztő csapat a 15 európai országban – főként a német nyelvterületen -, használt Schuko és emellett a British Standard szerinti termékcsaládok fejlesztését kapta feladatul. Az egyes régiókban végzett piaci felmérések alapján így dönti el, hogy a digitális technológia fejlődését – az adatátviteli sebesség gyorsulását -, követve funkcionálisan milyen új megoldásokat alkalmazzon és ami legalább ennyire fontos a sikerhez, emellé milyen dizájn társuljon. A termék sikeres tesztelése után már a gyártás kerül főszerepbe, de a magyar szakembereknek itt is nemzetközi feladatuk van, mert a globális hálózat részeként működő szentesi gyár hatóköre túl lép az országhatárokon. Így teljesen megszokott, hogy a Magyarországon kifejlesztett valamelyik termék gyártásának sikeres beindításához a magyar szakemberek utaznak a multinacionális cég valamelyik távoli gyárába.
„2012-ben nyithattunk teljesen új fejezetet azzal, hogy az időközben nemzetközi sikert aratott Valena Allure és Life termékcsalád fejlesztésében közreműködő nemzetközi csapatban már meghatározó szerepet kaptak a magyar mérnökök. Az általuk akkor elvégzett munka eredményességét igazolja vissza, hogy a közel egymilliárd forint befektetéssel most kifejlesztett és nemzetközi bevezetésre kerülő SUNO termékcsalád kifejlesztése már száz százalékig a magyarországi szakemberek munkáját dícséri. A magyar marketing csapat menedzselte a nemzetközi piacfelmérést, a szentesi K+F csapat végezte a több, mint két évig tartó termékfejlesztést, illetve folytatja majd annak utókövetését, miközben a magyarországi gyárunkban zajlik majd a SUNO család gyártása is.”
A cégvezető szerint a jelenlegi legnagyobb kihívás az, hogy az ellátási láncok jelenlegi szakadozása és a folyamatos alapanyag áremelkedés mellett is megőrizzék a termelési képességet és a versenyképességet.
„A jelenlegi helyzetet semmi nem jellemzi jobban, mint az, hogy amíg a piac korábban vevő orientált volt, mára beszállító orientált lett. Most az is előfordult már, hogy a beszállító partnerünk, akitől eddig 60 napos fizetéssel rendeltük, kijelenti: vagy előre fizetünk, vagy nem tud szállítani. Ebben a helyzetben egyedül az adott kihívásra rögtön reagáló, agilis vállalatirányítási döntések jelentenek megoldást. Például az, hogy adott esetben elfogadjuk rövid távon, hogy előre fizetünk a termékért, míg más esetben magasabbra emeljük a készletet, vagy ahol arra van szükség, ott több havi előrejelzéssel olyan hosszú távú megállapodást kötünk, ami számunkra és a beszállítónak is biztonságot teremt. Ahol pedig ennek ellenére sem biztosított az elérhetőség, ott meg kell néznünk, milyen alternatívák állnak rendelkezésre a más forrásokból való beszerzésekre. Mert olyan gyors mozgások jellemzik a piacot, hogyha nem reagálunk elég gyorsan, akkor pillanatok alatt eltűnhet egy fontos alapanyag és akkor már hiába lennénk versenyképesek az előállítási árban, de nem lenne mit értékesíteni”- fejti ki Károlyi László.
Aki pozitívumként értékeli, hogy a Legrand Magyarországnál 2020-hoz képest két számjegyű növekedés tapasztalható a teljes gyártás volumenben. Emellé társul az a magyar piacon tapasztalható dinamikus növekedés, aminek egyik mozgatórugója 2022-ben, a szakember szerint az, hogy a rendkívül magas inflációs várakozások miatt, akinek szabad cashflow-ja van, az idén inkább a termékbe forgatja át a pénzét.
„A másik növekedési szegmens számunkra abban rejlik, hogy a Legrand ma már nem csak a védjegyéül szolgáló kapcsoló üzletágban aktív. A céltudatos felvásárlások révén minden olyan elektromossági területen megjelent, ami az otthonok kényelméhez, a fogyasztók életének megkönnyítéséhez és hatékony elektromosáram felhasználáshoz hozzájárul. A saját, biztonságos felhőszolgáltatása és applikációja révén így már az arcfelismerést is biztosító beléptető rendszertől kezdve a redőny és szobahőmérséklet szabályozásig minden szolgáltatást akár egy mobiltelefonról is működésbe lehet hozni egy okos otthonban és mindez nagyon egyszerűen telepíthető és kezelhető”- magyarázza a cégvezető.
A legújabb fejezet pedig már az intelligens otthonok és az elektromobilitás közötti átjárás jegyében fogant. A Legrand a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva, 2021 végén vásárolta fel a publikus elektromos autó töltőktől az otthoni töltést biztosító berendezésekig, az e-autó töltés teljes skáláját lefedő holland Ecotapot, illetve azt az Észak-Európai piacon meghatározó Ensto-t, amely a villanyautó töltők mellett az okosotthonok számára is széles termékskálát kínál. Károlyi László ezzel kapcsolatban kiemelte: amíg a 33 milliárd forint forgalmú, 550 főnek munkát adó magyar leányvállalat eddigi 30 éve a kapcsolókhoz kötődött, a legújabb kihívás az, hogy a SUNO termékcsalád kifejlesztésével és gyártásával járó sikerélményre alapozva, az új üzletágak bevezetésével mint például ez e-mobilitás vagy komplett IT és datacenter megoldásokkal, idehaza is új dimenzióba kell helyezni a vállalatot a piacon.
Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI
