Egyaránt gyanakvással figyelik a hazai és az EU-s termelői szervezetek, valamint az agrárium legfontosabb szereplői Ukrajna és az Európai Unió mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi megállapodásait, továbbá a piacharmonizációra adott brutális összeget.
A legutóbbi, július elején megtartott EU–Ukrajna-csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij nemrég megválasztott ukrán elnök megerősítette gazdasági és politikai elköteleződését az unió felé, emellett ígéretet tett a Nyugat és a nemzetközi szervezetek által elvárt reformok végrehajtására. Ezeknek része a gazdaság szinte minden területére kiterjedő liberalizáció, beleértve az agráriumot, elsősorban a rendkívül értékes termőföldpiacot. Kijev már eddig is euró-százmilliárdokban mérhető támogatást kapott az EU-tól, s a jövőben is számos területbe fektet a közösség.
MINDENT A BEFEKTETŐKÉRT?
A Nyugat-barát Zelenszkij a találkozót követően több fontos intézkedést is bejelentett. Eleinte arról beszéltek a döntéshozók, hogy várhatóan már decembertől megszűnik a termőföldek eladására vonatkozó moratórium, s habár a részletszabályokat még nem dolgozták ki, akár teljes földpiaci liberalizáció is jöhet, tehát külföldi természetes, sőt jogi személyek is megszerezhetik a termőterületek tulajdonjogát. A Razumkov Központ Kárpátinfo által idézett felmérése szerint a földpiaci liberalizációt az ukrán lakosságnak mindössze a harmada támogatja, többségük ráadásul nem vidéken él. S a napokban az államfő már azt jelentette be, hogy nem szeretné, ha külföldiekhez kerülne az ukrán föld, és új dátumot jelölt meg a teljes piacnyitás határidejeként, a jövő októbert. A tulajdonjog ugyanakkor mára már részletkérdéssé vált.
Ugyanis mintegy ötmillió hektárra tehető az a terület, amelyet külföldieknek adtak haszonbérbe. Ennek köszönhetően számos ország befektetői – többek között amerikaiak, németek, kínaiak és arabok – használják Európa legjobb adottságú termőföldjeit. A világ minden tájáról beruházó agráróriások ráadásul több százezer hektárnyi egybefüggő területet művelhetnek, laza szabályozás mellett.
Az agrármultik az innováció jegyében olyan technológiákat is művelésbe állíthatnak, amelyekkel az EU-ban – a szigorú szabályozás miatt – csak laboratóriumi körülmények között lehet kísérletezni. Ezenkívül, habár folyamatos az ukrán szabályozás harmonizációja a jóval szigorúbb uniós élelmiszer-biztonsági, termelési előírásokkal, a folyamat még tart, és az ellenőrzések többnyire nem képesek kiszűrni a visszásságokat.
Magyarországon ezek miatt a piaci szereplők komoly versenytársat látnak Kijevben. Nem alaptalanul, mivel 2016 óta ötven százalékkal nőtt az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalom, miközben ez még mindig nem elegendő az orosz piac kiesésének ellentételezésére. A nagyobb mérvű kereskedelem pedig azért is életbe vágó, mert az ukrán vezetés túlzottan optimista, hat-hét százalékos gazdasági bővülést szeretne. Ehhez a földpiac megnyitása érdemben járulna hozzá.
KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM A SZOMSZÉDBAN
A nyugati befektetők tehát már most is jelentős területet művelnek, amely – megfelelő nyomásgyakorlással – a tulajdonukká válhat. A kiváló minőségű földeken az egyre nagyobb hozammal termelt alapanyagoknak pedig az EU lehet az egyik legfőbb piaca, s ez a gazdasági és a politikai szereplők érdeke is.
Magyarországon a folyamat drágulással járhat, mivel az ukrán élelmiszerek olcsó előállításával nem tudják felvenni a versenyt a hazai és az uniós gazdák, így a fennmaradásukhoz árat kell emelniük. A közösségbe érkező, akár génszerkesztéssel és egyéb új eljárásokkal előállított növényi és állati termékek ráadásul élelmiszer-biztonsági szempontból is aggodalomra adnak okot. A legfejlettebb technológiák bevetése, kikísérletezése pedig akár felfoghatatlan mértékű hozamnövekedést hozhat.
Ahogy arról korábban a Figyelő is beszámolt, egyre több baromfihús és tojás érkezik az EU-ba Ukrajnából. Közben az unió mind közelebb kerül a ketreces baromfitartás megszüntetéséhez, ezzel a jóval drágább technológia bevezetésére, tehát az előállítási költségek növelésére kényszerítve a termelőket, a fogyasztói árak emelkedését okozva.
Ellentmondásos, hogy közben az állatjólét növelése miatt a 2010-es évek elején lecserélt ketreceket Ukrajnában értékesíti Németország. Noha a baromfihúsra korlátozás van érvényben, a kiskapukat kihasználva az egyik legnagyobb ukrán agrárvállalat Hollandián keresztül – megfelelő ellenőrzések nélkül – jelentős piacra tett szert. A folyamatokat az egyre erősödő zöldmozgalmak is befolyásolják, szintén az uniós gazdák kárára.
Az elmúlt hetekben a hazai dinnyetermesztők érezték meg Kijev növekvő gazdasági szerepét azzal, hogy a magyar export beszűkült, mivel megjelent az ukrán dinnye. Más zöldség-gyümölcsök is nagy számban tűntek fel az EU-ban, így hazánk piacán is. Pontos adat egyelőre nem áll rendelkezésre, de a kereskedők a robbanásszerű zöldségár-emelkedés hátterében az időjárás mellett ukrán, ezzel együtt nyugati érdekeket sejtenek.
Még nincs döntés az Európai Beruházási Bank több száz millió eurós támogatásáról, amelyet északkeleti szomszédunk a mezőgazdasága fejlesztésére kapna. Ugyanakkor az már látható, hogy az EU örömmel finanszírozza a gazdaság számos területét annak érdekében, hogy még inkább kiterjessze befolyását Ukrajnára. Az unió félrenéz egyebek mellett az élelmiszer-biztonsági kérdésekben, a felvásárlók tevékenységével kapcsolatban, s várhatóan az olyan tiltott technológiák alkalmazásáért sem emeli fel a hangját, mint a génszerkesztés, génmódosítás.
Borítófotó: Uniós közeledés. Kinek fog jobban fájni az ukrán felfutás?
