Milyen indíttatásból készült el a kutatás?
Régóta szerettünk volna már elvégezni egy nagyobb volumenű felmérést a termékeink hatékonyságáról. Az EXIM közel 30 éves fennállása óta számos hitelprogramot indított már el a hazai cégek nemzetközi versenyképességének erősítésére vagy éppen a beruházási- és forgóeszköz konstrukcióival a növekedésük elősegítésére. Éppen ezért szerencsére elég nagy volt a merítés, kifejezetten sok adatot tudtunk elemezni.
Egy ekkora volumenű adathalmaz elemzéséhez átgondolt koncepcióra lehetett szükség – milyen módszertannal vizsgálták meg a folyamatokat?
A módszertan kidolgozásában és a kutatás lebonyolításában a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Telegdy Álmos és Tóth Gábor voltak a segítségünkre. A kutatás célja az volt, hogy megnézzük, hogyan teljesítenek azok a vállalatok, amelyeket az EXIM finanszírozott. Itt viszont rögtön adta magát a kérdés, hogy mihez képest? És ez az, ami megbonyolítja az alkalmazott módszertant, ugyanis a hitelezett vállalatok teljesítményében két hatás keveredik. Egyik az oksági hatás, ez az a hatás, melyet meg szeretnénk mérni, vagyis, hogy a támogatott hitelek önmagukban milyen többletteljesítményt eredményeztek. A másik hatás viszont az úgynevezett szelekciós hatás, mely abban nyilvánul meg, hogy feltehetően eleve a rátermettebb vállalatok nyernek el bármiféle támogatást, akik támogatás hiányában is jó eséllyel jobban teljesítenek. Az oksági hatást tehát el kell különíteni, és ehhez panelökonometriai módszereket alkalmaztunk megfelelő kontrollcsoportok képzése mellett, azaz, minden hitelezett vállalat mellé egy-egy olyan kontrollcsoportot képeztünk, melybe három nagyon hasonló, de nem hitelezett vállalat került bele. Így végül olyan vállalatpárokat állítottunk fel, amelyek felépítésükben, tevékenységükben és karakterisztikájukban nagyon hasonlítottak egymásra annyi különbséggel, hogy az egyik igénybe vett támogatott hitelt, míg a másik nem. Megnéztük, hogy a kutatásban szereplő cégek a hitel felvételét követő 5 évben hogyan teljesítettek, értem ez alatt azt, hogy mennyivel nőtt az exportjuk, az árbevételük, tárgyi eszközeik, dolgozói létszámuk, vagy éppen a termelékenységük. Három hiteltermék hasznosulását vizsgáltuk meg: az exporthitelek, a beruházástámogató hitelek és forgóeszközhitelek teljesítményét.
Melyik eredmény volt a legkiemelkedőbb, és miért?
Összeségében arra jutottunk, hogy a támogatott hitelezés szignifikáns mértékben fejleszti a gazdaságot és támogatja a finanszírozott vállalkozások növekedését. Mindhárom hiteltípusnál egyértelműen kirajzolódik, hogy a támogatott hitelezés jelentős hatással volt az exportra, valamint az árbevételt és a munkavállalói létszámot is jelentősen növelte. Mi több, a több körben is hitelezett vállalatok esetén mértük a legnagyobb hatást az exportvolumen növekedésére, ami arra enged következtetni, hogy a vállalatok feltehetően egy tanulási folyamaton mennek keresztül, melynek során egyre hatékonyabban képesek hasznosítani az állami forrásokat.
Hogy néz ki mindez számokban?
Az egyes hiteltípusokra levetítve azt találtuk, hogy például az exporttámogató termékeinkkel finanszírozott vállalatoknak jelentősen megnőtt az exportvolumenük, átlagosan 65 százalékkal, továbbá 12 százalékkal növelték dolgozói létszámukat. A beruházási támogatásban részesülő vállalatok átlagosan 53 százalékkal tudták növelni tárgyi eszköz állományukat, emellett a 20 százalékkal tudták növelni árbevételüket és 15 százalékkal a dolgozói létszámukat. A forgóeszköz-hiteltámogatást igénylő társaság exportvolumene pedig átlagosan 60 százalékkal emelkedett, míg dolgozói létszámukat 6 százalékkal a hitel hatására.
Tehát összességében kijelenthető, hogy megéri a vállalatoknak ilyen módon forráshoz jutnia?
Abszolút, az eredményeink rámutatnak arra, hogy a vizsgált vállalatok minél többször vettek igénybe hitelt, annál jobban tudtak fejlődni.
Mikor érdemes a vállalatoknak hitelt felvenni? Inkább a recessziós időszakokban?
A felmérés alatt arra is kerestük a választ, hogy milyen időszakokban hasznosulnak jobban a hiteltermékeink, azaz inkább recessziós időszakban vagy kedvezőbb gazdasági környezetben is. Végül azt találtuk, hogy nem lehet nagyot hibázni a támogatások időzítésével, a vállalatok finanszírozása általánosságban mindig hatékonyan hasznosul, a hiteleink hatása kevésbé függ a gazdaság ciklus helyzetétől. Az EXIM esetében évek óta beszélhetünk a gazdaságpolitikát támogató finanszírozásról, kezdve a Kárenyhítő Hitelprogrammal, amit a Fordulat Hitelprogram követett, most pedig a Baross Gábor Hitelprogram keretein belül érhetők el kedvezményes konstrukciók. A kutatásunk legfőbb konklúziója az volt, hogy igenis van létjogosultsága a támogatott hitelezésnek, hiszen ahogy az eredmények is mutatták, többszörösen megtérülnek a ráfordított források.
Milyen előnyöket tapasztalhat az a cég, amely az EXIM termékeit veszi igénybe?
Kedvező kamatokat és feltételeket tudunk nyújtani támogatott konstrukcióinkkal, amely a jelenlegi magas kamatkörnyezetben jelentős előny a piaci hitelekkel szemben. Az elmúlt években a vállalatoknak számos nehézséggel kellett szembenéznie, fontosnak tartjuk, hogy olyan egyedi megoldásokkal támogassuk őket, amelyek előmozdítják a növekedésüket.
A finanszírozott vállalatok milyen fejlesztésekre tudják igénybe venni a forrásokat?
Ez az adott konstrukciótól függ, de annyit általánosságban elmondhatok, hogy egyedi finanszírozási eszközökkel dolgozunk, amelyekkel hozzájárulunk a magyar vállalatok mindennapi tevékenységéhez és a működésük fenntarthatóvá, hatékonyabbá tételéhez. Az exporttámogató termékek célja a vállalat exportvolumenének növelése, a beruházási hiteleket például gépek, berendezések vagy felszerelések vásárlására, valamint energiahatékonysági beruházásokra lehet használni, a forgóeszközhitellel pedig a likviditási hiányuk csökkentését tudják elérni a vállalkozások.
Kép forrása: EXIM
