Az elektronikus útdíjat 2013 július elsején vezette be a magyar kormány, s ez a döntés azóta több szempontból is megtérülőnek bizonyult. Az implementációra költött összeg három hónap alatt megtérült, s a rendszer azóta évről évre dinamikusan növekedő bevételi forrást jelent az államháztartás számára.
Mára elmondható, hogy az útdíjfizetési rendszer naponta több, mint egymilliárd forint nyereséget generál a magyar állam számára.
Ez természetesen nem önmagában értelmezendő adat, hiszen a mindenkori útdíjbevétel biztosítja a magyar közúthálózat karbantartásának és fenntartásának forrását. Másképpen fogalmazva: az útdíjrendszer az ország előnyére fordította azt az első látásra hátrányos adottságot, hogy országunk a déli-északi, illetve kelet-nyugati tranzitútvonalak metszésében áll. A magyarországi közutak karbantartási költségeit az útdíjon keresztül ugyanis évek óta többségében már azok a külföldi szállítmányozó vállalatok fizetik meg, amelyek az infrastruktúra amortizációjáért felelősek.
Mindezen felül az elmúlt hét év historikus adatai bizonyítják, hogy a kamionok után fizetett (forgalomváltozással tisztított) e-útdíj bevétel változása jelentős átfedésben áll részben az eurózónához tartozó államok, részben Magyarország gazdasági teljesítményével. Az útdíjbevételi trendek ugyanis 97%-ot meghaladó korrelációban vannak az OECD által az eurozóna egésze tekintetében közzétett éves GDP-növekménnyel, de mintegy 90%-os az összefüggés a KSH magyar gazdaságra vonatkozó adataival is. Ezek az adatok erőteljesen aláhúzzák hazánk kiemelkedő geopolitikai és logisztikai szerepét Európában.
Fotó: NÚSZ Zrt.
A grafikon adataiból egyértelműen követhető, hogy az e-útdíj bevételek egyenes arányosan mozognak a KSH-nak a magyar GDP-re vonatkozóan mért adataival. 2013 és 2019 között mind az útdíj-részarány, mind a magyar gazdaság folyamatosan bővült, de a pandémiával érintett 2020-as évben is fennmaradt a korábbi évekre jellemző korreláció. A NÚSZ ugyanis hiába ért el a tavalyi évben rekorderedményt az útdíjak tekintetében (bruttó értékben ez 1 %-os bevételnövekedést jelentett volna a 2019-es adatokhoz képest), az eredményből le kell vonni az évközi 3,4%-os áremelkedés hatását, vagyis a gazdasági környezet hatásaitól megtisztított útdíjbevétel 2020-ban ugyanúgy mínuszba fordult, mint az egész éves magyar bruttó hazai termék.
Bartal Tamás – vezérigazgató, NÚSZ Zrt.
Fotó: NÚSZ Zrt.
2021 első napjaitól azonban egy merőben más tendencia kibontakozását láthatták azok, akik figyelik az e-útdíjak alakulását.
Már az első negyedéves adatok is meglepőek voltak, hiszen az egy évvel korábbi (még járvány előtti) időszakhoz viszonyítva jelentős növekedés volt tapasztalható. Erre tett rá egy lapáttal a második negyedév, amikor kilőttek az útdíjbevételek, s 17 %-os növekedési csúcsra emelkedtek az adatok. A diagramból látható, hogy a magyar GDP bővülése ugyanezt a pályát követte le, ami 2021 év egésze tekintetében mindenképpen komoly eredményt jelez előre Magyarország számára, amennyiben a makrokörnyezet támogató marad az utolsó hónapokban is.
(Borítókép: NÚSZ Zrt.)
