Már a tavaly márciusi kormányzati kommunikációból ismert, hogy 500 ezer új munkavállalóra lenne szükség, és ezt elsődlegesen a belső tartalékokból kell előteremteni. A cégek mellett a beruházások aránya is növekedhet 2024-ben, ez pedig még jelentősebb munkaerőt igényel. A közgondolkodásban jellemzően a munkanélküliség leküzdése a legalapvetőbb szempont, ám most éppen ezzel ellentétes nehézségek figyelhetők meg: a munkaerőhiány okoz fejtörést bizonyos ágazatokban és szektorokban, és a cégek küzdenek a munkavállalókért.
Hogyan lehet javítani a foglalkoztatottság optimalizálásán?
A magyar tulajdonú, munkaerő-kölcsönzésre és -közvetítésre szakosodott Viapan cégcsoport elnöke, Vida Péter rámutatott, hogy ebben a kérdésben fontos szempont, hogy „amíg van hazai munkaerő, addig arra támaszkodjunk. Tehát különféle képzésekkel, támogatásokkal segítsük azokat a magyar munkavállalókat, akik tudnak és akarnak dolgozni.”
A vállalat amellett, hogy lehetővé teszi az álláskeresőknek vagy éppen a váltáson gondolkodó munkavállalóknak, hogy megszerezzék a munkaerőpiacon értékes készségeket és képzettségeket, támogatja a rugalmas munkavégzési formák terjedését is. Ez pedig sok munkavállalónál ösztönzően hat az elhelyezkedési szándékára. A kiemelt csoportba tartozók továbbá a 25 év alattiak, a tartósan (legalább 6 hónapja) nyilvántartott álláskeresők, az 50 év felettiek, az inaktív munkavállalók vagy éppen a munkahelyváltásban, pályamódosításon gondolkodók. Legyen szó fizikai, könyvelői, műszaki vagy betanított munkaerőről, ők felkutatják, és bevetik a több mint 130 ezer fős regisztrált álláskeresői adatbázisukat, hogy a cégeknek a legideálisabb jelölteket szállítsák. A munkaerőre pedig egyre nagyobb szükség van, hiszen sorra jelentik be a több ezer új foglalkoztatottat felszívó fejlesztéseket, miközben lassan elfogy a munkaerő-tartalék is: 2023 végén a KSH szerint már csak 280 ezer körül van a potenciálisan munkába állíthatók száma. Továbbá rekordközeli a hazai foglalkoztatás is, 4 millió 757 ezer főt tett ki 2023 októberében, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékot ért el.
Új dinamikák és munkaerőpiaci tendenciák 2024-ben
A recesszióból való kilábalás és a beruházások eredményeként a munkaerő iránti kereslet tovább bővülhet: a munkanélküliségi ráta 2024-ben 3,8 százalékra csökkenhet, és ez egyben a munkaerőpiac feszességének fokozódását is jelenti – derül ki a Makronóm Intézet előrejelzéséből.
Csizmadia Gábor a Viapan ügyvezető igazgatója, az MMOSZ elnöke is megerősítette, hogy a magyar gazdaság munkaerőhiánnyal küzd. Partnereik első körben belföldön keresnek munkaerőt, ahova tudnak, magyarokat vesznek fel, de ez bizonyos területeken már nem mindig lehetséges. A hazánkban működő cégek ezért hajlandóak a külföldi munkavállalók alkalmazására is, mert a magyarok a hiányszakmákban vagy elfogytak, vagy nem jelentkeznek az adott állásra. „A sok betöltetlen munkahely hosszú távon ellentétes az ország érdekével, hiszen, ha a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából fontos termelő cégek nem tudják teljesíteni a megrendeléseiket a munkaerő hiánya miatt, akár tovább is költöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók. A hozzánk érkező külföldiek segítenek fenntartani a stabilitást és a munkahelyek megmaradását azáltal, hogy a nagyvállalatoknak nem kell a munkaerőhiány miatt elköltöztetniük a termelésüket.”
A HR cégcsoport helyismereti előnyén túl korosztálytól és végzettségtől függetlenül képes hatékonyan megszólítani a munkaerőpiacon aktívak mellett azokat is, akiket még be lehet vonni. Magyarországon továbbra is rendelkezésre áll munkaerő-tartalék. „A fiatalok, a kisgyermekesek, az aprófalvas térségekben élők és a nyugdíjasok esetén azt kell nézni, hogyan tudjuk őket aktivizálni. Jelenleg bárki, aki dolgozni akar, az tud is. A cél az, hogy minél többen akarjanak, és belépjenek a munkaerőpiacra, a passzív tartományból az aktívba” – jegyezte meg Vida Péter.
A kormányzati kommunikációból ismert, hogy 2030-ig közel 500 ezer fő mozgósítására lesz szükség, tehát az adatokból egyértelműen látszik, hogy ehhez a magyar munkavállalók száma kevés lesz, még ha a jelenlegi tartalékokat sikerül is bevonni, esetleg átképezni.
A valós munkanélküliek* aránya a 15-64 éves népességhez viszonyítva (%) 
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás. *Valós munkanélküli = regisztrált munkanélküli + potenciális munkaerőtartalék.
Ám a gazdasági növekedés fenntartása érdekében szükség van ezekre a beruházásokra. Ezt a problémát célozza a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, ami szabályozott keretek között teszi lehetővé, hogy külföldi munkaerőt is bevonhassunk, méghozzá akkor és olyan mértékben, amikor és amennyire szükséges.
Így amennyiben a munkaadó itthon nem talál, akkor külföldön kereshet munkavállalót. Majdnem 20 ország állampolgárai engedélymentesen foglalkoztathatók meghatározott hiányszakmákban a minősített kölcsönzők által – mint amilyen a Viapan is. Ezek például: vegyészmérnök, rendszergazda, szociális gondozó, bolti eladó. A teljes lista jelenleg 138 munkakört sorol fel.
Korábban körülményes volt a vendégmunkások behozatala, és akár 3-5 hónapba is telhetett, míg az illetékes hatóságokon végigmegy egy-egy kérelem. Ezért szükség volt a folyamat gyorsítására, így született meg az egyszerűsített eljárás. Ezt a lehetőséget 2024. február 29-ig szünetelteti az állam, így a cikk írásának időpontjában az idegenrendészeti hatóságok felé nem nyújtható be tartózkodási engedély iránti kérelem. Ennek hatásait az első negyedév elteltével lesz érdemes elemezni, hogy milyen hatékonysággal tudták a munkaerő-kölcsönzők mozgósítani a hazai munkaerő-tartalékot, és milyen további munkaerőpiaci hatásai mutatkoznak meg ennek az év elejei szüneteltetésnek.
A külföldi munkavállalók behozatalában sok éves gyakorlattal rendelkező cégcsoport minden törvényi előírásnak eleget tesz, így megszerezte a minősített foglalkoztató státuszt, ezzel kinyitva a fejlődés kapuit partnereinek. A tanúsítvány birtokában a Viapan átvállalja illetve kezeli a teljes ügyintézést és adminisztrációt, mint például a harmadik országbeli munkavállalók anyanyelvi tájékoztatását vagy éppen a folyamatos kapcsolattartást az idegenrendészeti hatósággal.
Vida Péter kitért arra is, hogy ha a vállalatok most fel tudják tölteni az üres álláshelyeket, akkor számtalan munkahely fog a jövőben is fennmaradni. „A Magyarországra érkező munkavállalók megfelelő körülmények között történő foglalkoztatása hosszútávon előnyös lesz a hazai vállalatoknak és azok dolgozóinak is, továbbá az ország gazdaságának szintén.”
Elmondható tehát, hogy a 2024-es év munkaerőpiaci kihívásainak megoldásai közé sorolható a vállalatokon belül a dolgozók tovább- és/vagy átképzése, a munkaerő-tartalék mobilizálása és a jelenlegi munkaerő-megtartása, továbbá a külföldi munkaerő integrációja.
Képek forrása: viapan.hu
