Ha most akarunk házat vagy lakást vásárolni, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, milyen trendek mozgatták a piacot az elmúlt években.
2018.
Mai szemmel 2018 igazi aranykornak számított. Igaz, hogy az árak már ekkor is emelkedtek, ennek mértéke azonban egyáltalán nem volt olyan mértékű, mint amit a későbbiekben látni fogunk. Országos átlagban 13,8% volt az áremelkedés, míg az eladó lakások Budapesten 12,1%-kal értek többet, mint egy évvel korábban. Akárcsak a korábbi években mindig, 2018-ban is lassú, de biztos keresletnövekedés jellemezte az ingatlanpiacot.
Összesen nagyságrendileg százhatvanezer ingatlan cserélt gazdát ebben az évben, ami három százalékkal haladta meg az előző évi adatot. Egy napjainkban is megfigyelhető trend azonban már ekkor is felütötte a fejét: a drágának számító főváros helyett mind többen kerestek és találtak új otthont kisebb településeken, jellemzően a budapesti agglomerációban.
2019.
Ezt az évet akár a nagy árrobbanás éveként is jellemezhetnénk. 2019 végére a fővárosi ingatlanárak ugyanis több mint 20%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Ez természetesen még inkább abba az irányba terelte a vásárlókat, hogy Budapest határain túl nézelődjenek – ami egyúttal a vidéki ingatlanárak növekedését is magával hozta.
Ezek után nem csoda, ha év végére megtorpanás látszott. Az eladott ingatlanok száma éves szinten elmaradt a 2018-astól, és a legtöbb elemző egyetértett abban, hogy az őrület lassan lecseng. Ugyanakkor arra, ami ezután következett, a legtapasztaltabb elemző sem lehetett felkészülve. A sötét felhők már megjelentek az ingatlanpiac egén.
2020.
Ezt a sötét felhőt pedig – aligha meglepő módon – Covidnak hívták. Az év első felében a gazdasági nehézségek egyértelműen éreztették a hatásukat az ingatlanadás-vételek tekintetében is. Sokan vesztették el az állásukat, mások részmunkaidőben tudtak csak elhelyezkedni. A cégek jövője is bizonytalanná vált, a lakosság pedig óvatosan költötte a pénzét, és igyekezett megtakarításokat felhalmozni.
2020 második felében ehhez képest némi fellendülés volt tapasztalható, legalábbis a fővárosban. Az eladó lakások Budapesten olcsóbbá váltak ugyan, de nem számottevő mértékben: nagyjából 2,5%-kal. Országosan ennél is nagyobb árcsökkenést élt meg az ingatlanpiac, miközben a második negyedévben 34%-kal visszaesett a lakáspiaci tranzakciók száma 2019 azonos időszakához mérten.
2021.
A nehézségekkel tarkított 2020 után a következő évben az ingatlanpiac némi lélegzethez jutott. A gazdaság és az élet újra beindult, a korábban megszűnt munkahelyek vagy újra megnyitottak vagy más vállalkozások vették át a munkaerőt. Ennek köszönhetően a lakásvásárlási kedv is megélénkült. 2021-ben már összesen 364 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az emberek, ami több mint 80%-os emelkedést jelentett 2020-hoz képest.
Az árak ezúttal elsősorban a vidéki nagyvárosokban lőttek ki, míg Budapesten mérsékelt maradt a lakásárak emelkedése. Erre alighanem az lehet a magyarázat, hogy a fővárossal ellentétben a megyeszékhelyeken drasztikusan visszaesett a lakásépítések – elsősorban a társasházak – száma, pontosan 27,3%-kal. A meglódult kereslet azonban újabb problémák forrásává vált idehaza és a nagyvilágban egyaránt.
2022.
Ez a probléma pedig első körben az alapanyaghiányban mutatkozott meg, ami azonnali drágulást hozott magával az új építésű ingatlanok esetében. A 2022-es fekete levesnek ezzel azonban még nem volt vége. Az energiaválság, az év elején Ukrajnában kitört háború, az évtizedek óta nem látott infláció mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az év igazán emlékezetesként vonuljon be a történelemkönyvekbe, és nem pozitív szempontból.
Az MNB adatai alapján az eladó ingatlanok drágulása 2022 második negyedévében Budapesten 20,4%-os volt, míg vidéken még ennél is magasabb, 31,2%-os. Aligha meglepő, hogy a kereslet is óriásit zuhant: szeptemberben például 34,2%-kal kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a korábban igen kedvező jelzáloghitelek kamata is duplájára, triplájára nőtt.
Mire számíthatunk?
Ami az idei évet illeti, a trendek egyelőre csak körvonalazódni látszanak. Az inflációs nyomás sajnos továbbra sem enyhül, ugyanakkor az alapanyaghiány már véget ért, az ellátási láncok helyreálltak. A kereslet ezzel együtt történelmi mélypontra jutott: az év első negyedévében 43%-kal csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. Ez elsősorban a vevőknek jó hír, hiszen az irányárak csökkennek, az alkupozíció ugyanakkor nő.
Ahogy a fentiekből is látszik, az ingatlanpiac azonnal reagál az országban és a világban zajló eseményekre. Vásárlás előtt érdemes tehát szakember véleményét is kikérnünk, hogy szerinte mi várható a közeljövőben: a kivárással járunk jobban, vagy esetleg az azonnali vásárlással.
Borítókép: 123rf.com
