Az innovációk megvédéséért is felelős hivatal látványos videóval vezeti végig a nézőt a feltalálás pillanatától egészen a piacra lépésig, miközben felvillannak régi és mai, ismert magyar találmányok is. „Nem titkolt célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, az oltalmazás jó biztosításként is felfogható, hiszen ahogy például az autónkat, házunkat védjük, az innovációnkat is meg kell óvni azoktól, akik ellopni és hasznosítani akarják.
Fontos, hogy a hazai innovatív cégek és feltalálók szerezzenek gazdasági előnyt, amivel nem csak a saját bevételeiket növelik, de a magyar gazdaságot is erősítik”
– mondta el Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke az animációs videó kapcsán.
Míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat oltalmazzák, nálunk akár milliókat is veszíthetnek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pomázi Gyula kiemelte: „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több magánszemély, KKV, startup, kutatóintézet és egyetem figyel a szellemi tulajdonára. Amikor egy vállalkozás elindul, azonnal kerít egy könyvelőt vagy egy pénzügyi szakembert. A hosszútávú siker titka, hogy a szellemi tulajdonjogokat is szakember kezelje.”
Fotó: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A lassan két éve tartó vírushelyzet korábban ismeretlen, új kihívások elé állította a hazai tudomány, gazdaság, társadalom és kultúra szereplőit is – közülük azok bizonyultak válságállóbbnak, akik felelősséggel tudták kezelni szellemitulajdon-jogaikat. Például egy-egy oltalom használata mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelent,
az oltalmak együttes használata akár 30 százalékkal is növelheti a vállalkozásoknak gazdasági növekedési esélyeit.
Ráadásul az oltalmak megléte a nemzetközi piacra lépés alapfeltétele is.
A szellemi tulajdonjog kérdéskörének három nagyon fontos lépcsője van. Az első az oltalom megszerzése, amit Magyarországon az SZTNH-nál lehet megtenni. Az oltalom megszerzése monopoljogot teremt a vállalkozásnak az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésében, de védelmet is ad a hamisítás, másolás ellen, lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a terméket vagy szolgáltatást, hanem azok felhasználási jogát is értékesíteni lehessen, illetve cégünk ezzel sokkal vonzóbbá válik a befektetői oldalon.
A második lépcső az oltalom fenntartása, vagyis hogy mely piacon mely oltalmat milyen időtávon tartunk fenn, mennyi ideig fizetjük. Bár sokan gondolják, hogy ez egy drága és körülményes folyamat, fontos tudni, hogy hazai és uniós szinten is van lehetőség arra, hogy a szellemitulajdon-védelemre forrást igényeljünk.
A harmadik elem a jog érvényesítése, vagyis amikor felléphetünk a termékünket hamisítók ellen. Ennek fontosságára jó példa, hogy
sok nemzetközi tudatos cég bevételeinek egy részét a hamisítványok elleni fellépésből tudja realizálni.
Mi, magyarok szeretjük azt hinni magunkról, hogy kreatív elmék vagyunk, és bár más nemzetek is ezt gondolják rólunk, abban még nem vagyunk elég ügyesek, hogy a kreativitásunkból származó termékeket és szolgáltatásokat jól körülbástyázzuk úgy, hogy az segítsen a jogok megóvásában, értékesítésében – ám emellett kellő szabadságot is adnak. Ezt szimbolizálja az SZTNH ábrás logója is, amely egy részben nyitott erődöt ábrázol.
(Borítókép: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala)
