A járvány első évében, 2020-ban az éves növekedés meghaladta a 45 százalékot, 2021-ben további 32 százalékot ért el. A korábbi évek 15-20 százalékos növekedési üteméhez képest ez jelentős gyorsulást eredményezett. 2022 azonban a lassulás éve; a GKID előrejelzése 9,5 százalékos növekedést mutat, az Ekonom 7,2 százalékos előrejelzése ennél is borúlátóbb…
A GKID és az Árukereső közös jelentése szerint a kosárértékek az év elején év/év alapon még 12 százalékkal bővültek, a második és harmadik negyedévben azonban már néhány százalékkal csökkentek. Ebben a folyamatban két ellentétes hatás játszik szerepet, egyelőre azonos, egymást kioltó mértékben: miközben az infláció, illetőleg az árfolyam romlása felfelé hajtja a kosárértékeket, a lefelé vagy alávásárlás, vagyis az olcsóbb, helyettesítő termékek preferálása egyértelműen lefelé. Noha a magas infláció és a rezsi emelkedése negatívan hat a vásárlók költési kedvére, a reakcióik nem egységesek. Egyfelől bizonyos területeken elindult az alávásárlás (vagyis olcsóbb, helyettesítő termékek keresése), más kategóriák esetén pedig inkább kevesebbet vásárlunk, ám kitartunk a preferált márkáink mellett. A tartós fogyasztási cikkeknél például mindkét trend tetten érhető.
Az Ekonom viszont kiemeli, hogy a rekordokat döntögető inflációs adatok tükrében az éves növekedés negatív előjelű reál eredményt jelent, vagyis inkább visszaesésről, mint visszafogott növekedésről beszélhetünk.
Persze adódik a kérdés, hogy mekkora a baj. Mindenképpen látni kell, hogy a hazai e-kereskedelem nehézségei nem az országhatárokon belül jönnek létre, így a világpolitikai hatásoktól elválaszthatatlanok. A Kosárérték magazin cikke szerint október 1. és november 30. között eltelt időszakban mintegy 16,8 százalékos visszaesést tapasztaltak forgalomban a német e-kereskedők az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A német e-kereskedelmi szektor idei legnagyobb vesztese a ruházati ipar volt, amelynek összforgalma 28,1 százalékkal esett vissza az előző év ugyanezen időszakához képest. A teljes divatipar szinte pontosan ott tart 2022-ben, mint a járványt megelőző utolsó békebeli évben, 2019-ben. A kutatók szerint ennek hátterében az áll, hogy a forgalmazóknak szinte egyáltalán nem sikerült az áremeléseket elfogadtatni a vásárlóikkal – olvasható a kosarertek.hu cikkében.
A legfontosabb kérdés az, hogy milyen irányt vesz 2023-ban a hazai e-kereskedelem; képes lesz újra dinamikus növekedést mutatni, vagy folytatódik az inflációs adatok alatti bővülés? A GKID elemzőinek jelenlegi várakozásaiban csak egy kisebb recessziós időszak szerepel. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság normalizálódásával már 2023 második felében csökkenhet az infláció, növekedhetnek a reálbérek, újra dinamikus növekedési pályára állítva az online kiskereskedelmet.
Az Ekonom ezúttal is pesszimistább. Az online lap munkatársai arra számítanak, a recessziós hatások jelentős mértékben visszafogják az e-kereskedelmet, így a tranzakciószámok csak lassú növekedést mutatnak középtávon is. Jellemzően azok a piacvezető szereplők kerülhetnek lépéselőnybe, amelyek szolgáltatásfejlesztéssel növelni tudják a vásárlói bizalmat, az eMAG easybox-hoz hasonló csomagautomata hálózatot képesek működtetni, bemutatótermekkel rendelkeznek vagy legalább minőségi, színvonalas kiszolgálással építettek vásárlói bázist.
Fotó: pixabay.com
