– Romlik a külső környezet, de javuló hazai kilátásokkal kalkulál a Takarék-Bank. Nem túlságosan optimisták az előrejelzéseik?
– Nemcsak az ez évre szóló, hanem a 2020-ra vonatkozó GDP-bővülési prognózisunk is derűlátóbb lett! Amerre nézünk, csak fű terem: az év eleji lendület, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására javítottuk fel 4,2-ről 4,4 százalékra a 2019-cel, valamint 3,5-ről 3,6 százalékra a következő esztendővel kapcsolatos számokat. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé tűnik támogatónak, ahogy az európai gazdaságok konjunktúrája mind gyorsabb ütemben romlik.
– A hazai gazdaság lelke mégis az export. Milyen kockázatokat lehet beazonosítani?
– A kilátások alapján a világgazdasági növekedés üteme tovább lassulhat, mivel elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború már egyértelműen érezteti hatását az egyébként is strukturális nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságban, valamint egyes amerikai vállalatok eredményességében. Ezzel szemben a megszavazott adócsökkentések valamelyest élénkítették az amúgy is érett ciklusába érkező bővülést az USA-ban, amelynek a hatása az idén már minden bizonnyal kifut. A legutóbbi európai adatok a növekedési ütem lassulására utalnak, az olasz gazdaság pedig technikai recesszióba került. A német éppen hogy elkerülte ezt a tavalyi negyedik negyedévben, a konjunktúramutatók és az ipari adatok pedig további visszaesésre utalnak, noha a fogyasztás ellensúlyozhatja az exporttal kapcsolatos nehézségeket.
– Hát ez a felsorolás nem túl biztató…
– Vannak azért kedvező jelek. A külső finanszírozási feltételek javultak, mivel a gyenge uniós számok miatt eltolódott az ez évre várt kamatemelés. Az amerikai gazdaságban megjelenő recessziós aggodalmak – noha ezt egyelőre semmilyen gazdasági adat és indikátor nem támasztja alá – következtében pedig teljesen kiárazódtak a Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások. A kockázatok ennek megfelelően ellentétesen változtak. Mindenesetre biztató, hogy folytatódnak a kereskedelmi tárgyalások a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között. Nem pusztán az export a lelke a magyar gazdaságnak, miután a hazai növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult a gyarapodáshoz, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a húsz százalékkal dübörgő építőipar.
– Összefoglalójukban a hazai beruházások lassulását vetítik előre. Így is jogos a jókedv? Ráadásul az aszály szintén visszahúzó erő lehet, nem?
– Nézze, a beruházási dinamika azért csökkenhet, mert erős a tavalyi bázis, és a kapacitási korlátok is fékező hatásúak. Ugyanakkor a lendület továbbra is két számjegyű lehet. Mi azzal tervezünk, hogy a beruházásokat az idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása vezeti majd, de továbbra is igen erős az invesztíciós tevékenység az irodák, a kereskedelmi, ipari, logisztikai ingatlanok, a szálláshelyek területén. Kétségtelen, hogy a nagyon jelentős csapadékhiány érdemben ronthatja a mezőgazdaság kilátásait.
– Felzárkózó gazdaságként a külföldi működő tőkére is rá vagyunk utalva. Hogyan muzsikálunk az FDI beérkezése terén?
– Tavaly az EU-s forrásbeáramlással közel megegyező, 4,3 milliárd eurónyi működőtőke-beruházásról határoztak. Ezek az invesztíciók a következő esztendőkben valósulnak meg, míg az idén eddig már a múlt évi bejelentések közel kétharmadát, 860 milliárd forintot értek el a beruházási döntések. Az uniós támogatású projektek döntő része szintén a közeljövőben valósulhat meg, mivel az eddig az EU által kifizetett számlák alapján a jelenlegi ciklus projektjeinek a 31 százaléka fejeződött be. Idetartozik, hogy 2018 utolsó negyedévétől az ipar teljesítménye gyorsulást mutat, részben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása következtében.
– Hol tartunk a reálkonvergencia vonatkozásában? Közelebb kerültünk-e már a fejlett nyugati világhoz?
– Magyarország, a magyar gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult. Ebben persze fontos tétel volt az is, hogy az euróövezet növekedése 1,1 százalékra lassult, így közel négy százalékkal nagyobb a hazai gazdaság bővülése. Összességében a múlt év egészében mintegy háromszázalékos volt a gyarapodási előnye, ami az idén még megmaradhat.
– Közben visszatért az infláció, nem is akárhogyan. Jöhet a jegybanki szigor?
– Tagadhatatlan az élénkülő inflációs nyomás, amelyet jelzett a márciusi, 3,7 százalékos drágulási ütem. A meglepetést részben az idényjellegű élelmiszerárak és a dohánytermékek ellenértékének a vártnál gyorsabb növekedése okozta, azonban a nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8, az adószűrt maginfláció pedig 3,5 százalékra emelkedett. Ez egyébként összhangban van az MNB előrejelzéseivel. Meg kell említeni azt is, hogy kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai. Éves átlagban 3,4 százalékra emeltük az inflációs várakozásunkat a tavalyi 2,8 után.
Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja a jegybank várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap-állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével.
– Ez elegendő lehet a forint erősödéséhez? Mégis döbbenetes, hogy jó makrogazdasági teljesítmény mellett beálltunk a 320-as euróra. Vagy nem így látja?
– Rövid távon továbbra sem látunk indokot további gyengülésre a forintnak az uniós pénzzel szembeni árfolyamában. A hazai fizetőeszköz 2019 végére visszaerősödhet 315 forint közelébe az euró ellenében, ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310–315-ös sávba. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a viszonylag gyors növekedési ütem mellett a nagy hitelminősítő cégek a következő években tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
– Maradhat nálunk a laza monetáris politika?
– Úgy tűnik, semmi sem áll az útjában. Tudniillik a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel a Fed az idén leállíthatja a kamatnövelési ciklust, az Európai Központi Bank pedig 2020 előtt már nem emel kamatot. Mivel az EKB a következő két évben sem várja, hogy az infláció megközelíti a kétszázalékos célt, még az is kérdéses, hogy a következő években sor kerül-e kamatnövelésre. Míg az európai intézmény szeptembertől ismét bevezeti a mennyiségi lazításnak tekinthető célzott, hosszú távú refinanszírozási műveletet (TLTRO), melynek során olcsó hiteleket nyújt a kereskedelmi bankoknak, addig a Fed szeptemberig leállítja a likviditás szűkítését eredményező mérlegleépítést, azáltal, hogy a lejáró értékpapírokat ismét befekteti. S idevonatkozóan szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a tartósan nagy hazai megtakarítási többlet miatt nem számítunk a kamatok gyors emelkedésére, sőt, amennyiben megérkeznek a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek utólagos EU-s megtérítései, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok.
– Közben továbbra is neuralgikus pontja a magyar gazdaságnak a munkaerőhiány. Mire számítanak a munkaerőpiacon?
– Ami jó hír, hogy a foglalkoztatás-bővülés üteme lelassult a szűkülő munkaerő-kínálat hatására, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás területén az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Arra számítunk, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódik a munkanélküliségi ráta süllyedése. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum növelése, hanem a piaci fizetésemelések következtében is nagy marad. Az állástalanság aránya tavaly 3,7 százalékos volt, az idén pedig 3,3 közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac. Várakozásaink szerint ebben az évben 9,6 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek nyolc-, a garantált bérminimum szintén nyolcszázalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt.
– Végezetül látnak-e a kockázatot a gazdaságpolitikában? A kormány által bejelentett intézkedések előbb-utóbb viszik a pénzt.
– Az idei hiányterv a GDP 1,8 százaléka, a bruttó hazai termék 4,1 százalékos bővülését feltételezve. Mivel a bevételi oldalon továbbra is látunk kisebb pozitív kockázatokat, a deficitterv a családvédelmi intézkedések ellenére is teljesülhet. Miután azonban a tavalyi bázis jobb volt, a hiány ismét alulmúlhatja a tervezettet. Összességében pedig továbbra is kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban.
névjegy
Közgazdász.
Budapesten született 1971-ben, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte.
A TakarékBank vezető elemzője. Rendszeresen publikál közgazdasági témákban, valamint pénzügyi konferenciákon ad elő, kommentjeit folyamatosan szemlézik a hazai gazdasági sajtóban.
