LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS
Úgy tűnik, az idén nem kell szezonális hatásokkal számolni a lakossági hitelpiacon: a rendszerint csendes időszaknak számító első két hónapban több mint 227 milliárd forintnyi új kölcsönszerződést kötöttek – a folyószámlahiteleket nem számítva – a magyarországi háztartások, ami 19 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a fogyasztási hiteleknél futott gyorsabban a szekér: ezeknél 105,2 milliárd forintot tett ki a két hónap alatt felvett összeg, ami 28,6 százalékos éves bővülést jelez. Ezzel együtt a lakáshiteleknél sincs ok a panaszra, még úgy sem, hogy az első kéthavi növekedési ütem már jelentősen elmarad a 2018 egészében mérttől: itt 122,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, ez 12,8 százalékos éves bővülés.
A fogyasztási hiteleknél változatlanul a személyi kölcsönök uralják a piacot az új kihelyezéseknél: a két hónap alatt megkötött szerződések 75,7 milliárd forintnyi összege 31,4 százalékos növekedést jelez. Ugrásszerű, bő 75 százalékos, éves alapon mért gyarapodást mutatott ki a jegybank az áruvásárlási és egyéb hiteleknél is, ez 12,4 milliárdos kéthavi új kihelyezést jelent. A folyószámlahiteleknél – amelyek a hitelkártyákhoz kapcsolódó kereteket is tartalmazzák – viszont változatlanul várat magára a fordulat, hiszen az igénybe vett keretek összege 3,3 százalékkal csökkent az első két hónapban az egy évvel korábbihoz képest.
A változatlanul erős hitelpiaci kereslet persze nem lehet túlságosan meglepő a kicsit is avatott szemlélők számára, hiszen számos tényező támogatja a kihelyezések növekedését. Az egyik legfontosabb, hogy az elmúlt években lassan, de folyamatosan erősödött a fogyasztói bizalom, vagyis a háztartások derűlátóbbá váltak a gazdasági kilátásokat illetően, így bátrabban vágnak bele jelentősebb beruházásokba – akár hitelfelvétel útján is. A halasztott keresletnek szintén jelentős lehet a szerepe a piaci bővülésben, hiszen a 2008-as válság utáni években drasztikusan lelassult az ingatlan- és járműpiac. Emellett a kínálati oldalról sem lehet megfeledkezni: maguk a pénzügyi szolgáltatók is jóval bátrabban finanszíroznak egy-két éve, mint korábban, és ismét erős verseny indult meg a lakossági hitelek piacán.
Bár az első két hónap statisztikai adatai alapján hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni, az már egyértelműen látszik, hogy az idén lassulni fog a növekedési ütem az új kihelyezéseknél. A múlt év egészében több mint 1500 milliárd forintnyi fogyasztási és lakáscélú hitelt vettek fel a jegybanki statisztikák szerint a háztartások, ez 37,4 százalékkal volt több a 2017-es mennyiségnél. Ezt a tempót szinte biztos, hogy az idén már nem sikerül megismételni, leginkább a nagy – és évek óta egyre gyarapodó – bázis miatt. A lassulás ugyanakkor feltehetően nem lesz drasztikus mértékű: nincs olyan piaci szereplő, amely 2019 egészére ne várna legalább két számjegyű bővülést a lakossági hitelpiactól.
A növekvő kihelyezések mára a lakossági hitelállomány alakulásában is határozottan éreztetik a hatásukat: az MNB adatai szerint február végén 6168,9 milliárd forinttal tartoztak a pénzügyi szolgáltatóknak a háztartások, 7,2 százalékkal többel, mint egy esztendővel korábban. A hitelállomány több mint felét – 54,7 százalékát – a lakáskölcsönök adják, ezeket a szabad felhasználású jelzáloghitelek követik 16,2 százalékos részesedéssel. Utóbbiak súlya ugyanakkor folyamatosan csökken a lakossági hitelportfólión belül, leginkább azért, mert a személyi kölcsönök előretörése nyomán az új kihelyezések növekedési üteme nem tud lépést tartani a piac egészével. Tovább apadt a februárig számított egy év alatt a folyószámlahitelek állománya is: a második hónap végén 280,9 milliárd forintot tett ki, ami 5,4 százalékos mérséklődés az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest.
A lakossági hitelkamatok ugyanakkor nagyon változatosan alakultak éves összevetésben. A legnagyobb mértékben, 82 bázisponttal a személyi kölcsönök szerződésekben szereplő átlagos rátája csökkent, s 13,14 százalékot ért el február végén. Ez arra is utalhat, hogy a hitelért folyamodó ügyfelek egyre bátrabbak az összeg megjelölésekor, hiszen a személyi kölcsönöknél leginkább a nagy jövedelemmel és a nagy szerződéses összeggel lehet javítani a kondíciókon. Majdnem fél százalékponttal, 9,2 százalék alá esett az átlagos ráta a gépjárműhiteleknél is, ám tekintettel arra, hogy itt havi négy-öt milliárd forint az újonnan kihelyezett összeg, ennek nincs túlzott jelentősége. Csökkent valamelyest egy év alatt a folyószámlahitelek átlagos kamata is, ám még mindig stabilan húsz százalék felett jár, amit elsősorban a kamatozó hitelkártya-követelések magas ára magyaráz. Figyelemre méltó viszont, hogy a lakáscélú konstrukciók átlagos kamatánál 61 bázispontos éves növekedést mért az MNB, 4,59 százalékos középérték mellett. Ennek az lehet az oka, hogy az ügyfelek elfordultak az olcsó változó kamatozású lakáshitelektől, és most már egyértelműen a kiszámíthatóbb, ugyanakkor kissé drágább, hosszabb kamatperiódusú konstrukciókat preferálják.
Utóbbi jelenségre hívta fel a figyelmet az Ingatlan.com-csoporthoz tartozó Money.hu napokban megjelent elemzése is. Trencsán Erika, a portál vezető pénzpiaci szakértője szerint a legfrissebb adatokból egyértelműen látszik, hogy a lakosság a kiszámítható lakáshiteleket igényli. A változó kamatozású kölcsönök aránya – tette hozzá – az év első két hónapjában mindössze négy százalékot tett ki. A biztonságosabb, több mint egy évre fix kamatozást garantáló lakáshiteleknél pedig az öt-tíz esztendeig rögzített törlesztésű konstrukcióké a fő szerep, ezek adják a teljes piac hatvan százalékát. A Money.hu szakembere szerint a kormány elmúlt hetekben bejelentett, gyermekvállalást ösztönző intézkedései – köztük a júliustól elérhető babaváró hitel és a családi otthonteremtési program bővítése – az idén többletkeresletet hozhatnak a lakossági hitelpiacra.
A Balla Ingatlan elemzése pedig arra mutatott rá, hogy érezhetően nő a banki finanszírozással vásárlók aránya az ingatlanpiacon, ami szintén hozzájárulhat a lakáshitelpiac bővüléséhez. „A szektorban kialakult magas árakra nemcsak az olcsóbb ingatlanok irányába történő elmozdulás a válasz a vevők részéről, hanem az egyre gyakoribb és nagyobb mértékű hitelfelvétel is” – hangsúlyozta Nagy Csaba, a Balla Ingatlannál a dél-budai régió ingatlanirodáinak a vezetője. Azt is megjegyezte, hogy miközben a hitelt felhasználók aránya egyre nő, folyamatosan szűkül a készpénzért befektetésre vásárlók köre. „A drágaság miatt a vásárlók egyre nagyobb része mind nagyobb kölcsönöket vesz fel” – nyilatkozta Sebestyén Tamás, a társaság XIV. és XVI. kerületi irodájának a szakmai vezetője. A két kerületnél most ötven-ötven százalék lehet a hitelre és a készpénzre vásárlók aránya a szakértő becslése szerint, aki úgy látja, hogy most már egyre merészebbek az emberek a hitelfelvételnél: ritka az olyan vevő, aki csak egy-két millió forintos kölcsönt vesz fel; tipikusan az ingatlan árának a felét hitelből állják.
„Az elmúlt időszakban érezhetően növekedett a hitelfelvételi kedv, miközben az igényelt kölcsönök átlagos összege is emelkedik: ritka az olyan ügyfél, aki tízmillió forint alatti lakáshitelt keres nálunk, és találkoztunk már 120 milliós igénnyel is” – mondta a Figyelőnek Kóródi Sándor, a hitel- és ingatlanközvetítéssel foglalkozó, budapesti székhelyű Buyhouse Kft. vezető hiteltanácsadója. A szándékok és a lehetőségek ugyanakkor – tette hozzá – nem mindig találkoznak, hiszen az igényléskor figyelembe kell venni az októberben szigorított adósságfékszabályoknak a hitel/fedezet arányra és a jövedelem/törlesztőrészlet mutatóra vonatkozó előírásait. Ezért egyre gyakoribb, hogy adóstársat kell bevonni az ügyletbe, hiszen az igényelni kívánt hitelhez szükséges jövedelem csak így biztosítható. A szakértő hangsúlyozta: a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) iránt egyre intenzívebb az érdeklődés, miközben sokaknál a kivárás is jellemző a júliustól kibővülő támogatási rendszer miatt. Azok viszont, akik nem jogosultak támogatásra, nagyon aktívak, s keresik a finanszírozási lehetőségeket. Megfigyelhető emellett, hogy egyre többen igényelnek finanszírozást új lakás építéséhez a vásárlás helyett: ennek egyrészt az az oka, hogy sokan, akiknek még módjukban áll, igyekeznek kihasználni a kedvezményes lakásáfa biztosította lehetőségeket, másrészt nő azoknak az aránya is, akik maguk szeretnének építkezni a kö-zeljövőben. A hitelintézetek között pedig egyre nagyobb a verseny, amit az is alátámaszt, hogy ha érdemesnek látják, alkalmanként kisebb, egyedi kedvezményeket is felajánlanak a lakáshitel-igénylőknek.
