ALMÁSSY GABRIELLA
– A 2018-as statisztikai adatok tükrében hogyan látja a biztosítási piac helyzetét?
– A biztosítási piac kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, a múlt évben sikerült átlépni az 1000 milliárd forintos határt a díjbevételeknél. A növekedés motorja a nem életbiztosítási üzletág, hiszen ott 10 százalék feletti volt a bővülés, miközben az élet ágban 3,5 százalékos. Hasonlóan alakultak az arányok az Union Biztosítónál is, a nem életbiztosítási üzletágnál mutatkozott erősebb növekedés. Azt várom, hogy a múlt évre jellemző tendenciák folytatódnak ebben az esztendőben is. Ez több okból kifolyólag várhatóan így is lesz. Egyrészt az életbiztosításokra vonatkozó szabályozás folyamatosan változik, szigorodik – jelentős részben EU-s szinten –, miközben az értékesítők száma jócskán apadt az elmúlt időszakban. A másik ok, hogy a konjunktúra időszakában a nem élet ág rendszerint jobban teljesít. Az egészségbiztosításoknál – amelyek kicsit határterületet jelentenek a két nagy üzletág között – továbbra is nagyon erős bővülést várunk: ezen a területen az Union úttörő szerepet játszik, piacformáló szerepre törekszünk.
– Az idén megszűnt a munkáltató által fizetett egészségbiztosítások és más kockázati biztosítások esetében a minimálbér 30 százalékáig járó adókedvezmény. Hogyan érintheti ez az egészségbiztosítási piacot?
– Öngondoskodásra az egészség terén is szükség van, és itt nagy a vállalatok szerepe is. Az egészségbiztosítás mint munkáltatói juttatás három-öt éve beépült a vállalati kultúrába, főként a nagy dolgozói létszámmal működő, multinacionális cégek körében. Az adókedvezmény eltűnésének a hatása átmeneti mozgást hozott a piacon: a múlt esztendő végén megugrott a szerződéskötések száma – ugyanis a 2018-ban megkötött, ez évre szóló szerződésekre is jár még az adókedvezmény –, majd az első negyedévben kissé visszaesett, de a második negyedben ismét elindult a növekedés. A kis kilengés ellenére továbbra is nő a piac, amelyre egyébként ösztönzőleg hat a szocho csökkentése is, hiszen így már a SZÉP Kártyával összemérhető mértékű adóteherrel adható az egészségbiztosítás is.
– Az ügyfelek mennyire ismerik már az egészségbiztosítást? Meg tudják különböztetni az egészségpénztártól?
– Azt kell tudatosítani, hogy az egészségbiztosítás nem az egészségpénztár helyett működik, hanem a mellett: mindkét konstrukcióra szükség van, hiszen hozzájárulnak az egészségügyi kiadások finanszírozásához. Az egészségpénztárak leginkább az ellátáshoz kapcsolódó kiadások fedezéséhez nyújtanak segítséget, amit jól mutat, hogy a kifizetések 80-85 százalékát gyógyszerekre és fogászati ellátásra fordítják a tagok. Az egészségbiztosításnak pedig a szűrővizsgálatok révén a betegségek megelőzésében, valamint egészségügyi panasz esetén a privát járóbeteg-szakellátás finanszírozásában van szerepe.
– Mennyibe kerül és mit fedez egy átlagos egészségbiztosítás, továbbá mely szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban az ügyfelek?
– A magánszemélyek havi 8-10 ezer forintból már nagyon magas színvonalú szolgáltatáscsomaghoz juthatnak hozzá, csoportos vállalati biztosításként pedig még kedvezőbb a díj. Ha figyelembe vesszük, hogy már egyetlen szakorvosi vizsgálat ára is legalább 20-30 ezer forint, akkor ez egyáltalán nem sok. Egyébként a háztartások kiadásainak a négy százaléka most is egészségügyre megy: a gond tehát nem az összeggel van, hanem inkább azzal, hogy nem hatékonyan költik el. Az egészségbiztosítás ugyanis fedezheti akár harmincféle privát járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, az egynapos műtéti beavatkozások, valamint az éjjel-nappal hívható orvosi call center díjait is. A tapasztalatok szerint az ügyfelek leggyakrabban a nőgyógyászati, bőrgyógyászati, gasztroenterológiai, mozgásszervi és belgyógyászati vizsgálatokat, illetve a labor- és ultrahangvizsgálatokat veszik igénybe a biztosítással.
– Hogyan különbözteti meg magát az Union a versenytársaitól az egészségbiztosítási piacon? Ez év áprilisában saját ellátásszervező céget indítottak. Ezt a lépést mi indokolta?
– Az Union vezető szerepet tölt be az egészségbiztosítások piacán. A saját ellátásszervező cég létrehozását tehát az egészségbiztosítási portfóliónk mérete indokolta, elértük ugyanis azt a szintet, ahol már hatékonyabb és gazdaságosabb ez a megoldás, valamint azon dolgozunk, hogy a szolgáltatás színvonalának további emeléséhez is hozzájáruljon. Ez a lépés ráadásul hosszabb távon a magánegészségügyi rendszer és az állami ellátás közötti összhang megteremtését is elősegíti. Csak egy területet említenék, ahol még van hova fejlődni: ha a magánorvosnál kiderül, hogy valakinek fekvőbeteg-ellátásra van szüksége, amelyet ma még csak az állami rendszerben kaphat meg, akkor utóbbiban elölről kezdik a diagnosztikát és az ellátási folyamatot – a korábbi kezelésektől függetlenül. Ez messze áll a hatékonyságtól. A vezető szerepünk további erősítését célozza az új egészségbiztosítási konstrukciónk bevezetése is, amelynél magasabb limiteket határoztunk meg, nem alkalmazunk szakmai korlátozást – vagyis nem csak négy-öt orvosi szakterületre terjed ki a szolgáltatás –, továbbá, hacsak nincs megfelelő indoka, előzményvizsgálatot sem végzünk a betegeknél. Nagyon nagy előrelépést jelent még az online ellátásszervezés bevezetése: az ügyfél hamarosan egy applikáció segítségével kiválaszthatja a számára megfelelő időpontot és orvost, így nem kell hosszasan egyeztetnie az ellátásszervezővel.
