Speciális hitelviszonyt testesítenek meg a vállalati kötvények, melyeket egy cég bocsát ki. Ezek az értékpapírok meghatározott időközönként – általában félévente – fizetnek kamatot (ezt hívjuk kuponnak), és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét, vagyis az eredetileg megkölcsönzött összeget.
BÜROKRÁCIÁRA SPECIALIZÁLÓDNI
Hazánkban egy időben fontos szerepet játszottak a vállalati kötvények: elég csak az OTP vagy a Mol kibocsátásaira gondolnunk. Ugyanakkor sohasem voltak meghatározó eszközei a befektetési szegmensnek. Az OTP mellett különleges banki formációk is kialakultak a palettán, és a nagy hitelintézetek – MKB, CIB, K&H – is előszeretettel éltek ezzel a piaci hitelfelvételi lehetőséggel. Miközben a vállalati kötvény nagyobb kockázatot hordoz magában, mint az állampapír, hiszen nincs mögötte a központi költségvetés, addig nagyobb hozama is van.
Csakúgy, mint az államadósság besorolását, ezeknek a céges értékpapíroknak az osztályozását is a nagy nemzetközi hitelminősítők végzik, mint a Standard & Poorʼs, a Moodyʼs vagy a Fitch Ratings.
A vállalati kötvények kamata általában valamivel magasabb az államkötvényekénél – ezt a minden esetben meglévő nagyobb kockázat indokolja. Normális esetben a kamatok változása viszonylag lassú, és mind az általános szint, mind a vállalkozás fizetőképességétől (kockázattól) függő kamatfelár meglehetősen jól előre jelezhető. Így annak, aki úgy tervezi, hogy lejáratig megtartja a vásárolt papírt, elsősorban a kamat alakulásával kapcsolatos várakozásait kell végiggondolnia.
Amennyiben emelkedésre számít, a változó kamatozású kötvényeket érdemes preferálnia, ugyanis azok kamata követi a piaci mozgásokat. A másik lehetőség, hogy rövidebb futamidejűeket vesz, hogy a lejáratkor visszakapott pénzt immár a megemelkedett kamat mellett fektesse be újra. Ebben esetben azonban a tranzakciós költségek némileg nagyobbak lesznek.
BEINDULT A ZSUGORODÁS
A kimutatások szerint az évtized elején még bőven ezer milliárd forint fölött volt a céges kötvények volumene. Ez a piaci szegmens 2011 novemberében volt a csúcson, mikor is meghaladta az 1300 milliárdot a kötvénypiac nagyságrendje. A friss statisztikák alapján jelenleg már a 600 milliárdot sem éri el.
Szakértők szerint különböző okok állnak az „olvadás” hátterében. Részint az új kormányzati ciklusban ránk köszöntött az olcsó pénzek korszaka: például a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramja elképesztően leszállította a kamatokat, ezáltal a korábbi időszakhoz képest legalábbis ingyenpénzhez jutottak a társas vállalkozások. Más vélekedések alapján a brókercégek sorozatos bedőlései, a kötvénypiaci botrányok is elvették a teret a szegmens elől. A témában született összefoglalók szerint a legtöbb magyarországi vállalati kötvény a külföldi intézményi befektetőknél van, csakúgy, mint a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvények. Közben új jelenségként a hazai háztartásokat támogató nonprofit intézmények – elsősorban alapítványok – is kezdenek „becuccolni” ezekből az értékpapírokból, itt a volumen eléri a százötvenmilliárdot. Ugyanakkor a családok birtokában már alig van valami: mindössze húszmilliárd forintos hányaddal rendelkeznek az említett 600 milliárdos tételből.
A Budapesti Értéktőzsdén – klasszikus értelemben, vagyis kizárva a banki kibocsátókat – négy vállalati kötvény van „jelen”. Az Alteo, a Plotinus, a Tündérszikla és a Wingholding értékpapírja. A forgalmuk nem túl nagy, becslések alapján a tőzsdei kereskedés egy százalékát teszi ki.
EGYÉBKÉNT MEGÉRI!
Megnéztük, hogy a szóban forgó cégek mit is fizetnek az őket hitelezőknek. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért pontokba szedve gyűjtöttük össze a befektetési „ígérvényeket”.
1. Az Alteo kötvénye 2020-ban jár le, addig fix, évi 4,49 százalékos kamatot fizet.
2. A Plotinus-kötvénnyel rendelkezők évi kétszázalékos kamatot kapnak – 2019-ig.
3. A Wingholding értékpapírjaira négyszázalékos a kamat, és ezek a papírok ugyancsak a következő esztendőben járnak le.
4. A Tündérszikla kötvényei 2030-ban futnak ki, ennél a cégnél azonban komplikált a kamatok kifizetése. Tudniillik az utolsó üzleti év adózott nyereségének egy százalékát „pengeti ki” a társaság, méghozzá a saját tőkére vetített értéken.
NYUGATON A HELYZET – VÁLTOZIK
A vállalati kötvények Lajtán túli piaca is zsugorodik: ennek hátterében az áll, hogy szigorodik a globális monetáris politika, és a nagy jegybankok további kamatemelést ígérnek. A Financial Times témában készült elemzése arra a következtetésre jutott, hogy eljött a 36 éve tartó kötvénypiaci rali vége. A Morningstar adatai szerint a húsz legnagyobb vagyonkiáramlást elszenvedő amerikai alap közül kilenc kötvényalap volt az év első három hónapjában.
Európában a húsz legnagyobb vagyonkiáramlást elszenvedő alap közül három volt kötvényalap – az Amundi, a Jupiter és a Pimco GIS. A befektetési alapok vagyonvesztése mellett néhány nagyobb intézményi befektető is vesztett a kötvényportfólióján. Tavaly a kötvényalapok kezelt vagyona nőtt a leginkább Európában a kategóriák között, összességében közel 290 milliárd euróval. Ehhez képest az idei első negyedévben mindössze 10,8 milliárd eurónyi friss tőke áramlott beléjük, miközben hárommilliárdos kiáramlást szenvedtek el márciusban. A legtöbb pénz a fejlett piaci vállalati kötvényalapokból áramlott ki, a befektetők inkább a feltörekvőket keresték.
A BÉT VÁLLALATI KÖTVÉNYPIACI KIBOCSÁTÓI
Alteo Nyrt.
CIB Bank Zrt.
Diákhitel Zrt.
Erste Bank Hungary Zrt.
Eximbank Zrt.
FHB Nyrt.
MFB Zrt.
OTP Bank Nyrt.
Plotinus Holding Nyrt.
Tündérszikla Zrt.
Wingholding Zrt.
