A Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács (MT) novem-ber 21-i kamatdöntő – és a 0,9 százalékos alapkamatot egyébként változatlanul hagyó – ülése után jelentette be két új monetáris politikai eszköz jövő januári elindítását. A döntéshozó szerv egyrészt egy feltétel nélküli, öt- és tízéves futamidejű kamatcsereeszközt (IRS) vezet be a partnerbankok számára; ennek 2018. első negyedéves keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg. A konstrukciót a pénzintézetek január elejétől rendszeres tendereken érhetik el. Másrészt az MNB elindít egy célzott programot is, amelynek a keretében hároméves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.
Ezt a két új instrumentumot nem konvencionális, vagyis nem hagyományos monetáris politikai eszköznek nevezte a jegybank. Azt hívjuk monetáris politikai eszköznek, amelyet a jegybank a pénzügypolitika gyakorlati végrehajtása során alkalmaz. A monetáris politika célja általánosságban többek között az árstabilitás, az infláció alacsonyan tartása és ezen keresztül a gazdasági növekedés elősegítése, valamint az, hogy támogassa a bankrendszer likviditásának és stabilitásának a megőrzését.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a mostani döntést kommentáló sajtótájékoztatón kiemelte: a két program célja, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hiteleket tekintve a hosszú futamidejű, fix kamatozású konstrukciók terjedjenek el a magyar bankrendszerben. Ez nem egy hitelösztönzési, hanem egy hozamleszorító projekt, amely a bankok hiteleinek a minőségi szerkezetét is javítja – mondta a szakember. Az MT szerint fontos, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem a hosszabb futamidejére is hassanak. Az alelnök szólt arról is, hogy ugyan a jelzáloglevelek felára csökkent, de még mindig magasnak tekinthető, ezért szeretné célzott beavatkozással elérni az MNB, hogy az új kibocsátásokat alacsonyabb hozamon hajtsák végre, ami végső soron a hiteleket is olcsóbbá teszi.
A döntés értékeléséhez érdemes egy pillantást vetni a központi bank statisztikáira: a 2017-ben kihelyezett lakáshitelek 41 százaléka volt változó kamatozású, sőt az utóbbi negyedévben tovább nőtt az arányuk a teljes hitelállományon belül. Minden változó kamatozású hitelt felvett ügyfél ki van téve egy a devizakockázathoz hasonló rizikónak, vagyis annak, hogy megemelkedik a törlesztőrészlete. A Portfolio számításai szerint ha például egy jelenleg 5 százalékos kamatozású hitel kamata 8 százalékra nőne, akkor tízéves futamidő esetén már 14 százalékkal ugrana meg a törlesztőrészlet, húsz esztendőnél pedig már 27-tel. Ha a kamat 10 százalékra emelkedne, akkor 25 (tízéves futamidő), valamint akár 46 százalékkal (húszéves lejárat).
Palkó István, a Portfolio vezető elemzője a Figyelőnek elmondta: a jegybanki hitelstatisztikákból, valamint az intézmény eddigi lépéseiből is lehetett következtetni arra, hogy további intézkedésekre van szükség. Mint kifejtette, az MNB először bevezette a jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutatót, így ez év áprilisától legalább 15 százalékban hosszú lejáratú jelzáloglevélből kell finanszírozniuk jelzáloghiteleiketa bankoknak. Ez az arány 2018 októberében 20 százalékra nő. Emellett az elmúlt nyáron bevezették a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleket, ennek keretében pedig előírták, hogy legalább hároméves kamatperiódus mellett nem mehet 3,5 százalék fölé a referenciahozam feletti kamatfeláruk. A szakértő kiemelte: a statisztikák azt mutatják, hogy ezen lépések ellenére nem csökkent látványosan a fix kamatozású lakáshitelek átlagos kamata.
A most bejelentett új lépések célja Palkó István szerint nem a lakáshitelezés egészének ösztönzése vagy épp a lakáspiac stimulálása, mivel a válság után erre már nincs igazán szükség. „A kamatkockázatok háztartásoktól való részleges átvállalása azonban indokolt lépés a jegybank részéről. Mivel az MNB új intézkedései részben a bankközi hosszú hozamokra (BIRS), részben pedig az ÁKK-referenciahozamokra is hatással vannak, a meglévő lakáshitelek kamatára szintén jótékonyan hathatnak a bejelentett intézkedések” – hangsúlyozta. A szakértő szerint a bankok is kedvezően fogadhatják az intézkedést, hiszen ezúttal nem szankcionálásról, hanem ösztönzésről van szó.
Borítófotó: cápauszony a tenger fölött. nyakig benne a hitelben a tengerkék szín nyugtat. indokolt a kockázatok átvállalása
