A tavalyi utolsó negyedév végére megközelítette a 48 000 milliárd forintot a magyarországi háztartások pénzügyi vagyona – éves alapon meghaladja a 3200 milliárdot a gyarapodás értéke. Előbbi számról annyit, hogy a családok kezében lévő megtakarítások jócskán „felülírják” az éves gazdasági teljesítmény (GDP) összegét, míg utóbbi adat nagyjából az éves nyugdíjak kifize-tésével, vagy éppen az általános forgalmi adóból származó bevétellel egyezik meg.
NETTÓBAN IS SZÉP
A csaknem 48 000 milliárdos pénzügyi vagyon durván 17 százalékát teszik ki a kötelezettségek: a banki hitelek, a különböző kölcsönök, a lízingek. Ugyanakkor ha még ezzel a cirka 8000 milliárdos tétellel is csökkentjük a háztartások megtakarításait, így is meghaladja az éves bruttó hazai termék értékét a „családi állomány”. Dacára annak, hogy folyamatosan növekszik a magyar gazdaság. Az MNB adataiból még az is kiderül, hogy a háztartások készpénzgyűjtögetők; miként az angolszász mondás tartja: cash is king. „A megtakarítások több mint negyede, megközelítőleg 13 000 milliárd forint készpénzben és látra szóló vagy egyéb betétekben állt a múlt év végén” – hívta fel a figyelmet Horváth András, a TakarékBank elemzője. A közgazdász részletezte azt is: a lakosság körében változatlanul népszerűek az államkötvények. Több mint százmilliárdos növekmény figyelhető meg az elmúlt év kapcsán mind a rövid, mind pedig a hosszú lejáratú állampapírok esetében, közben tőzsdei részvényt egymil-liárdért vettek a kisbefektetők.
FORTUNA IS BESEGÍTETT
Szerencsés esztendő volt a 2017-es abból a szempontból is, hogy az átértékelődések és az árfolyamnyereségek egyaránt jelentősen növelték a háztartások vagyonát. Például a tőzsdei részvényeken soha nem látott mértékben kerestek a lakossági befektetők. Horváth András érdekességként közölte azt is, hogy térségi összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A 2016-os Eurostat-adatok alapján a nettó pénzügyi vagyonuk az az évi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékkal nagyobb érték, mint az egy évvel korábbi. Az Európai Központi Bank a témával kapcsolatos összefoglalójában azt emeli ki: a pénzügyi adottságok vizsgálatában kiemelten fontos tényező, hogy a háztartások mekkora hányada képes a megkeresett jövedelemből rendszeresen takarékoskodni. Az EKB elemzése alapján azt lehet mondani, hogy a magyar háztartások mintegy huszonöt százaléka képes félretenni rendszeresen. Ez az arány hajszálnyival több, mint ami a kelet-közép-európai régió háztartásaira jellemző. A jelek szerint a Világbank más módszertannal számolja ki a lakossági vagyont, mint a jegybankok.
ÉLEN A SVÁJCIAK
A nemzetközi pénzügyi szervezet 2016-os összesítése szerint a bolgárok át-lagvagyona 16 000, a lengyeleké 24 000, a magyaroké 31 000, a cseheké pedig 42 000 dollár. Nem meglepő módon a vén kontinens legtehetősebb polgárai a svájciak, 567 000 dollárral. Őket az izlandiak követik, majd a norvégok, a britek, a svédek és a luxemburgiak jönnek. Úgy tűnik, Európa „legcsövesebb” nemzete az ukrán, fejenként ezer dollárral. Hozzájuk képest még a moldovaiak és az albánok is tehetősnek számítanak a maguk három-, illetve kilencezer dolláros vagyonával.
TAROLNAK AZ ÁLLAMPAPÍROK
A friss kimutatások szerint száz új megtakarított forintból 44-et állampapírba tettek, 22-t bankszámlára helyeztek, húszat pedig készpénzbe invesztáltak tavaly honfitársaink. A pénzügyi szektor továbbra sem tud az élmezőnybe kerülni, miután az új megtakarítások mintegy tizedét fektették csak az emberek befektetési alapba, nyugdíjpénztárba, életbiztosításba vagy vállalati részvénybe.
CÉGES LEÍRÁSOK
Még nem állnak rendelkezésre a 2017-es céges kimutatások, ám a két évvel ezelőtti összesítésből az derül ki, hogy hozzávetőleg 55 000 milliárd forintos pénzügyi vagyona van a magyarországi társas vállalkozásoknak. A szóban forgó összeg a korábbi kimutatásokhoz képest csökkenést takar, mintegy 5000 milliárd forintosat. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy egyes cégek más társaságokban lévő részesedései, „tulajdonai” leértékelődtek.
