NAGY GYULA
Tavaly hatalmas veszteség, az idén jelentős nyereség. Mi a titok?
– Nincs ebben semmi ördöngösség. Túl vagyunk a reorganizáción, ennek érződnek a pozitív hatásai. Megtisztítottuk a bankot a profiljába nem illő tevékenységektől. A csoportirányító és a back office funkciókat a TakarékBanknak adtuk át, a lakossági jelzálog-hitelezést pedig a többségi tulajdonunkban lévő Takarék Kereskedelmi Banknak. Csak ez utóbbi meg annak leánya, a Magyar Kártya maradt a portfóliónkban, a többi érdekeltségünket értékesítettük. Így ma már kizárólag arra fókuszálhatunk, ami a jelzálogbankot azzá teszi, ami.
– Vagyis?
– Jelzálogleveleket bocsátunk ki és a jelzáloghitel-állományokat refinanszírozzuk. Tulajdonképpen visszatértünk a kezdetekhez, hiszen a rendszerváltás után mi voltunk az elsők Magyarországon, akik az 1997-es alapítást követően elsőként jelzálogleveleket dobtunk a piacra.
– Akkor nézzünk részletesebben a számok mögé. Azok mit mutatnak?
– Ennek hátterében komoly költségcsökkentési tételek állnak, s a létszám-racionalizálásnak köszönhetően jelentősen sikerült mérsékelni a személyi kiadásokat is. Közben pedig a nyereség ugyancsak számottevő része különböző pénzügyi műveletekből, például kamatbevételekből adódott. Jelentősen belejátszott az eredmény növekedésébe, hogy a nem teljesítő hiteleink értékesítése miatt jelentős céltartalékot tudtunk felszabadítani. E hitelek aránya az összes kihelyezésen belül június végére hat százalék alá esett, ami jócskán csökkenti a Takarék Jelzálogbank sérülékenységét. Sajáttőke-arányos megtérülési mutatónk pedig az idei első fél év végére 16 százalékra ugrott az egy esztendővel korábbi 0,55-ról. Most úgy tűnik, túlteljesítettük a tervünket, ráadásul az év hátralévő részében is pozitív számokra rendezkedünk be.
– Mi az a plusz, amit fel tudnak mutatni?
– Aktívak voltunk a kihelyezésekben, így a saját hitelállományunk egy év alatt több mint tíz százalékkal nőtt. A refinanszírozott jelzáloghitelek állománya pedig több mint ötven százalékkal emelkedett tizenkét hónap alatt.
– Ebben mennyire segített a hazai finanszírozási környezet, a makrogazdasági klíma?
– A magyar gazdaság a rendszerváltás óta nem látott kedvező helyzetben van, ami értelemszerűen jól jön a gazdaság szereplőit finanszírozó bankoknak. Nemcsak a vállalatok beruházási kedve jött meg, hanem a háztartások is többet fogyasztanak, s egyre több hitelt vesznek fel.
– Utóbbi kapcsán sokan aggódnak is, hogy mi lesz akkor, ha beüt egy pénzügyi krach, amit mindannyian eladósodva „várunk.
– Ezt a félelmet több szempontból is alaptalannak érzem. A 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló helyzetbe már csak azért sem kerülhet Magyarország, mert egyrészt jelenleg a gazdaság összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint akkor, folyamatosan növekszik. Másrészt mára már se híre, se hamva a devizahiteleknek, amelyek akkor száz-ezreket küldtek padlóra. A hazai háztartások eladósodottsága jelenleg még alacsony szintű, az EU-átlagnak kevesebb mint a harmada, míg a közvetlen szomszédjainkénak a fele. Ami azt jelenti, hogy a lakossági hitelezésben még bőven van mozgástér. Ezért a következő két-három évben további dinamikus bővülésre látok lehetőséget mind a jelzálog-, mind a fogyasztási hitelek terén. Persze ezzel nem azt sugallom, hogy mindenki nyakló nélkül vegyen fel hitelt! Egyébként pont a válság egyik hozadéka volt, hogy a központi bankok szigorították a hitelezési szabályozást. Ez Magyarországra és a Magyar Nemzeti Bankra különösen igaz. Ráadásul még inkább csökkenhetnek a kockázatok, például azáltal, hogy október 1-jétől tovább szigorodik a jelzálog-hitelezés. Hasonlóan fontos intézkedés az MNB-től, hogy a hitelfelvevőket a fix kamatozású kölcsönök felé tereli.
– Ugyancsak aggódás övezi az ötszázalékos lakásáfa megszüntetését.
– Pedig ez az intézkedés várható volt. Amikor ugyanis a kormány az áfakulcsot öt százalékra csökkentette, azt is közölte, hogy ez a periódus 2019 végéig tart. Persze fontos e kedvezmény, de látni kell, hogy csak az egyik kiváltója az építőipari boomnak. A másik az állami beruházások, amelyek 2020 után is fontos hajtóerői lesznek az ágazatnak. Ami pedig a jelzálog-hitelezést illeti, abban most is a használt lakásokra felvett összegek dominálnak, ezek teszik ki a folyósított kölcsönök közel háromnegyedét. Az új otthonok vásárlásához és építéséhez igényelt hitelek aránya együttesen is alig húsz százalék volt 2017-ben. Vagyis nem kell attól tartani, hogy a lakásáfa 27 százalékra való visszaemelése visszavetné az új hitelkihelyezéseket.
– Ezermilliárdos a hazai jelzáloghitel-piac. Hol „tart a Takarék Jelzálogbank?
– Kétségtelenül jól hangzik ez az ezer milliárd, de ha megnézzük, hogy a hazai piac nagyságrendekkel kisebb, mint például a német vagy a dán, akkor látható, milyen hatalmas növekedési lehetőségek vannak előttünk. Amit természetesen a Takarék Jelzálogbank szeretne maximálisan kihasználni. Az ország második legnagyobb jelzáloglevél-kibocsátója vagyunk, minden ötödik magyarországi jelzáloglevelet mi dobjuk a piacra. Abban viszont mi vagyunk az elsők, hogy mi refinanszírozzuk a legtöbb hazai bank jelzáloghitel-állományát. Nemcsak a Takarék Csoport tagjaiét, hanem több mint tíz másik, tőlünk teljesen független hitelintézetét. E pozícióinkat a jövőben is szeretnénk megőrizni.
– S mennyire tartja fontosnak a tőzsdei jelenlétet?
– A Takarék Jelzálogbank tizenhét éve aktív szereplője a BÉT-nek, mármint jelzáloglevél-kibocsátó. De azért is fontos a tőzsdei jelenlét, mert ott csak transzparensen működő cégek szerepelhetnek, amelyeknek valamennyi adata publikus, nincs titkolnivalójuk. Márpedig a mi részvényeink már 2003 óta forognak a parketten, ami mind a jelzáloglevél-befektetők, mind az üzleti partnerek – esetünkben a refinanszírozott banki partnerek –, mind a részvényesek bizalmát erősítheti. Ugyanakkor jelentős a reklámértéke annak, hogy a tőkepiaci szereplők és befektetők folyamatosan találkoznak a Takarék és a Takarék JZB névvel. S végül, de nem utolsósorban a parkett egy nagyon fontos tőkebevonási lehetőség.
SZAJLAI CSABA
névjegy
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán diplomázott 1976-ban Ezt követően szakközgazdászi és közgazdaságtani egyetemi doktori címet is szerzett 1981-ben 1977-től a Ganz Árammérőgyár exportfőosztályának a vezetőjeként dolgozott, majd az Unicbank Rt. üzletkötője és a Citibank Hungary Rt. nagyvállalati partnerkapcsolatok osztályának az irányítója volt 1991 és 1995 között a BNP-Dresdner Bank Rt., 1995–99-ben a HVB Bank Hungary Rt. vállalati üzletágát vezette 1999 és 2001 között a HVB Bank Hungary Rt. vezérigazgató-helyettese és az igazgatótanács tagja volt, 2001 és 2007 között pedig az UniCredit Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója 2007 októberétől az FHB Nyrt. partnerrefinanszírozási és integrációs önálló osztályát vezette, ahol az FHB-csoport refinanszírozási tevékenységét irányította 2017 áprilisától a Jelzálogbank vezérigazgatója
