Az uniós források és a banki finanszírozás mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind több szerepet szánna a magyarországi tőkepiac fejlesztésére.
Az MNB által közzétett 330 pontos versenyképességi programban számos konkrétum szerepel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fejlesztésével kapcsolatosan. A cél, hogy a Magyarországon a vállalkozások körében preferált banki finanszírozás mellett a tőkepiac mind nagyobb szerepet kapjon. Egyúttal alternatívát is teremtsen a 2020-tól mintegy húsz százalékkal kevesebb európai uniós források ellentételezésére.
TŐZSDÉRE AZ ÁLLAMI CÉGEKKEL!
A jegybank szakértői által készített összefoglaló alapján a következő években az állami vállalatok tőzsdei bevezetése járna számtalan előnnyel. Megspékelve kisbefektetői részvényprogrammal. Az MNB szakemberei szerint ez kifejezetten sikeres lehetne, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat, egészen pontosan a kilencvenes évek azon privatizációit, amelyek tőzsdei „segédlettel” bonyolódtak le. Például az OTP, a Mol vagy éppen a Magyar Telekom üzleti szempontból nagyon jó konstrukciónak bizonyult. Nem pusztán az állam, az érintett társaságok, hanem a lakosság számára is. Aki emlékszik még azokra az időkre, annak „bekattannak” azok a pillanatok, mikor a háztartások részvényjegyzési lázban égtek. Állami céges oldalról nézve ez transzparenciát is jelent, ráadásul le sem kellene mondani a többségi, „központi” tulajdonról. Közben az értékpapír-kibocsátás jelentős költségvetési bevétellel is járna, a lakossági kereslet – ismeretes, hogy hatezer milliárd forint tartózkodik párnacihában, tehát elméletileg van fedezet – pedig fix, másodlagos finanszírozási hátteret is jelentene.
BANKOK A PARKETTEN
Közismert, hogy a kelet-közép-európai régió államai közül Lengyelországban a legerősebb és legelterjedtebb a tőkepiaci kultúra. Mind céges, mind pedig háztartási vonalon lekörözik a versenytársakat. A jegybank szakértői azért is érvelnek a lengyelekkel, mert a legnagyobb kereskedelmi bankok mindegyike a Varsói Értéktőzsde szereplője. Nem is akárhogyan, mind napi forgalomban, mind pedig kibocsátásban jelentős tényezői a lengyel tőkepiacnak.
FELPÖRGETNI A kÖTVÉNYEKET
Dacára annak, hogy az elmúlt években több sikeres vállalati kötvénykibocsátás is lezajlott a BÉT-en, ez a szegmens még nem talált magára. Sőt, évek óta olvad az állomány. Ezermilliárdos volt nyolc-kilenc évvel ezelőtt, jelenleg valamivel több mint a fele a szóban forgó összeg. A csúcson 2011-ben volt az állomány, melynek mostani többsége külföldi befektető birtokában van. Ugyanakkor az egyéves periódusra vonatkozó kötvények a banki kölcsönök mellett további forrásbevonási lehetőséget teremthetnek.
központi BELÉPéS
Bár a BÉT ötéves stratégiájában kiemelten szerepel az IPO (initial public offering), amely egy adott cég legelső nyilvános részvénykibocsátása, a jegybanki program tovább serkentené a nyilvános jegyezhetőséget. Állami részvétel mellett. A versenyképességi projekt alapján olyan befektetési alapokat kellene alapítani, amelyek a hazai tőzsdén jegyzett társaságokba fektetnének. Ezen a téren kifejezetten egy kkv-alap létrehozása szükségeltetik, amellyel szélesítenék ezen vállalkozói szegmens finanszírozási lehetőségeit. Kombinált konstrukció is szóba jöhet: állampapírok és a tőzsdére bevezetett részvények teremtenék elő ennek a fedezetét. Idetartozik, hogy a BÉT már elindította és működteti a magyar kkv-k számára kialakított piacát, az Xtendet. Ezt további állami ösztönzők támogatnák.
ADÓ- ÉS OSZTALÉKMENTESSÉG
Magyarországon közkedvelt a lakosság körében a tartós befektetési számla (TBSZ), amelynek a működtetését „újragondolták” a jegybanki szakértők. A mostani szabályozás alapján a TBSZ-re került tőzsdei részvények után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az MNB elképzelése szerint az új tőzsdei társaságok tranzakciói, ha a tartós befektetési számlára kerülnek, adómentességet élveznének. A TBSZ tulajdonosa csak akkor fizetne árfolyamnyereség-adót, ha valóban értékesítette a részvényeket. A jegybank azt is javasolja, hogy ezt az adókedvezményt a nyugdíj-előtakarékossági számlákra is terjesszék ki. A szakértők felvetik azt is, hogy ha a parkettre lépés közvetlen költségei leírhatók lennének a társaságiadó-alapból, az könnyítene a társaságok terhein. Idetartozik még, hogy a hazai háztartások tulajdonosi bázisának erősítését segíthetné a BÉT-en megvásárolt részvények osztalékkifizetése után fizetendő adó eltörlése – természetes személyek számára.
MÁJUSBAN MEGY börzére AZ MKB
Értesüléseink szerint az MKB Bank májusban viszi parkettre részvényeinek mintegy húsz-harminc százalékát. Ennek hátterében pedig az áll: a cégstratégia része, hogy – az Európai Bizottság felé tett vállalásokkal összhangban – megtörténjen az MKB papírjainak sikeres tőzsdei bevezetése.
LONDONI KOOPERÁCIÓ
Oktatási együttműködést kötött a Budapest Institute of Banking (BIB) és a London Stock Exchange Group Akadémia – derül ki a BIB friss közleményéből. A Budapest Institute of Bankingnél az elmúlt évben a kurzusok tíz százaléka volt angol nyelvű, az idei kínálatban pedig ez az arány megduplázódik. Az ez évi angol nyelvű kurzusok közül kiemelkednek a London Stock Exchange Group Akadémia és a BIB közösen szervezett tanfolyamai. A két cég között március elején megkötött hosszú távú partnerségi megállapodást Fábián Gergely, a BIB vezérigazgatója és Daniela Biagi, a LSEG Academy vezetője írta alá. Utóbbi intézmény a londoni tőzsde oktatási központja, ügyfeleit Nagy-Britanniában, Olaszországban és nemzetközi szinten is kiszolgálja.
Borítófotó: A rettenthetetlen lány szobra a new york-i tőzsde kivetítőin. felkapott látnivaló és rali a részvénypiacon
