A sajtó ugyan tele van különféle részinformációkkal, de fontos kihangsúlyozni, hogy az igen jelentős támogatási csomag elsősorban a dolgos középosztály megerősítéséről szól, és nem az a célja, hogy a szegény, szerencsétlen sorsú gyermekek számát növelje országszerte. Erre pedig számos garancia van és lesz a rendszerbe építve. Főként, hogy hitelképes, egyúttal folyamatos (legalább hároméves) munkaviszonyban lévő nők, illetve családok a támogatások által megcélzottak. Fontos az is, hogy nem kell előre nyilatkozni arról, hány gyermeket szeretne a pár, de ha öt éven belül nem születik meg az első, akkor piaci kamatozásúvá alakul a hétpontos csomag talán legfontosabb eleme, a negyven év alatti nők tízmilliós szabad felhasználású kölcsöne.
Mivel pedig a csomag a stabil jövedelmű középrétegeket célozza, így a piacra gyakorolt hatása is jelentős lehet, főként persze az ingatlanszektor esetében. Az első felmérések szerint a negyven év alatti, gyermeket (még) tervező hölgyek legalább harmada költené ingatlanra ezt az ingyenhitelt. (Ennek fennmaradó tőkerésze ugye a második gyermek születése után harminc százalékkal csökken, a harmadik világrajövetelét követően pedig a hátralévőt elengedi az állam, de csak az ez év júliusa után születettekre érvényes ez a számítás.)
Jelenleg ötvenezer felett van a házasságkötések éves száma, de az elmúlt esztendőkben harminc-ötven százalékkal nőtt évente, a CSOK-ot pedig eddig közel százezer család vette igénybe, zömmel használt lakás megvételére. Vagyis az intézkedés bejelentése révén szinte azonnal több tízezer új ingatlanvásárló jelenhet meg.
INGATLANHATÁSOK
Rövid távon tehát leginkább természetesen az ingatlanszektor „árazhatja be” ezt a támogatást, de persze a nagycsaládos, legalább hétszemélyes autók részpiaca is nyilván megérzi a 2,5 millió forintos plafonú állami hozzájárulás jótékony hatását. Mivel a támogatási programok részletei csak a napokban, folyamatosan kerülnek nyilvánosságra (lapzártánkkor például a kistelepüléseken élőknek szánt „falusi CSOK-ról” is keveset tudunk), nem könnyű modellezni a várható piaci hatásokat.
Az bizonyos, hogy az ingatlanpiacon a negyven év alatti anyáknak járó tízmilliós ingyenhitel lesz az egyik legjelentősebb változás. Még akkor is, ha, mint említettük, értelemszerűen elsősorban a stabil egzisztenciájúak élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Azokon a területeken, ahol a lakóingatlanok iránt érdemi pluszkereslet van, ott minden bizonnyal részben „beépülhetnek” a lakásárakba a kedvezőbb hitellehetőségek. Ilyen mindenekelőtt Budapest, a nyugat-magyarországi nagyvárosok, a kiemelt nyaralóhelyek, agglomerációk, valamint azok a nagyobb városok, amelyek kiemelkedő iparral, sok új munkahellyel számolhatnak, főként nagy cégek betelepülése miatt.
Fontos kérdés persze a további lakóingatlan-drágulás mértéke, aránya, hiszen a nagy családok (legalább két-három gyerekesek) számára szükséges lakásméretek a fővárosban már nem olcsók. Használtan harmincmillió, újonnan 45-50 millió forinttól kezdődnek az átlagos otthonok még akkor is, ha különösebben extra környékekről nem is beszélhetünk. A belsőbb városrészekben ennyiért inkább egy-, legfeljebb kétszobás lakások akadnak. A népszerűbb kerületek, városrészek nagy lakásai tehát használtan is igen drágák. Ilyen magas árak mellett azért sem képzelhető el további jelentős növekedés, mert az újlakás-kínálat 2019-ben és 2020-ban különösen nagy lesz a kedvezményes áfa lehetőségének kifutása miatt.
Ha sok új otthont adnak át, akkor sok használt lakás is felszabadul, hiszen a népesség nem igazán nő most – éppen ezért van szükség a gyerekvállalás újabb ösztönzőire. Persze a születésszám bővülése mellett beköltözés révén is nőhet Budapest és más nagyvárosok népessége, de ennek éppen az szab gátat, hogy a vidéki és a fővárosi-nagyvárosi lakásárak nagyon elszakadtak egymástól.
Ha el is adja vidéki házát-lakását egy család, akkor sem nagyon tud vásárolni Budapesten, legfeljebb nagyon nagy hitellel. Azaz további tömeges munkaerő-beáramlás ilyen módon sem várható. Ez pedig a már emlegetett drágasággal karöltve megint csak limitálja az új hitelek lakáspiaci árnövelő hatását. Aki ugyanis lakást ad el jó áron, annak valószínűleg vennie is kell, hacsak nem költözne a drága nagyvárosból az olcsóbb vidéki régiókba.
AUTÓPIAC
A szakértői becslések szerint a Magyarországon élő mintegy 160 ezer három vagy több gyereket nevelő nagy család közül első körben húsz-harmincezer számára jelenthet érdemi lehetőséget a legalább hétszemélyes autókra érkező, legfeljebb az ár felét, de maximum 2,5 millió forintot kitevő új támogatás.
Ez rengeteg família, viszont az elmúlt évben az újautó-piac is elképesztő módon felpörgött: elérte a tíz esztendővel ezelőtti, igen magas szintet 136,6 ezer személygépjárművel. Nyilvánvaló, hogy ezek körében pár százalékos arányú, azaz néhány ezer darabos a hétszemélyes autók száma, és az is kimondható, hogy húsz-harmincezer nagycsaládos aligha rohanja meg egyszerre a kereskedéseket. Már csak azért sem, mert a nagy családoknál általában egy kereső van, így a hitelképességük, anyagi helyzetük kevéssé jó. De az is látható: ha akár öt-tízezer hétszemélyes gépkocsira is lesz nyártól pótlólagos kereslet, az sem rengeti meg alapjaiban az újautó-piacot. Persze nyilván minden gyártó előtérbe helyezi majd ezen modelljeit, s az árak emelése sem lenne meglepő részükről…
Az már más kérdés, hogy ha mondjuk ez az öt-tízezer nagycsaládos levetett autó egyszerre jelenik majd meg a piacon, az kissé lenyomhatja a használt gépkocsik árait. Különösen a manapság amúgy is nagyon népszerűtlen dízelmodellekét.
PÉNZPIACI HATÁSOK
Miközben a pénzpiaci szakértők azzal kalkuláltak, hogy gazdaságvédelmi vagy versenyképességi intézkedésekkel áll elő a kormányfő, addig „cserébe” egy demog-
ráfiai akciótervet kaptak. Ám akkora a családvédelmi projekt mérete, hogy akár gazdaságélénkítő csomagnak is fel lehet fogni. Makrogazdasági szempontból természetesen a legfontosabb rövid távú kérdés a költségvetési hatás. Szakértői számítások szerint 200-300 milliárd forintos az akcióterv pénzügyi mérete, amelynek azonban – elsősorban a hitelösztönzés terén – multiplikátorhatása is van. Elmondható, hogy egy ilyen program tipikusan a belső keresletet pörgeti fel. Ennek következménye a lakossági fogyasztás (és a beruházások) növekedése, amellyel párhuzamosan a GDP, az infláció és az import is kaphat egy lökést. Miként fentebb ismertettük, éves szinten ötvenezer házasság köttetik. A tízmillió forintos hitel – ha „mindenki” igénybe veszi – 500 milliárdos összeget jelentene – évente. Az állam költsége a kamatelengedés és a kockázati kiadás lenne. Ez még akkor is nagyon sok pénz a gazdaságban, ha felső becslésnek számít. A pénzügyi kondíci-
kon szintén sok múlik majd: a kölcsön mire fordítható, milyen futamidővel, kamattal ketyeg. Ez az ösztönzés szempontjából is fontos: a lényeg, hogy sokak számára legyen csábító a hitel.
