Magyarország az új infrastruktúra kialakításában a gazdasági teljesítményhez viszonyítva az OECD élvonalában van, míg a felújítási kiadások terén a középmezőnyben kap helyet. Pozíciónk tovább javulhat.
Készült a napokban egy elemzés, amelyből kiderül, hogy a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD-országokban ki mennyit költ új utak építésére, illetve mennyit javításra, állagmegóvásra. A párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) számai alapján az is látszik, hogy az új beruházások a 2007–08-as pénzügyi válságot követően estek vissza, az utak építésére elkülönített források 2007 és 2015 között több mint hatvan százalékkal csökkentek. A szakértők a gazdasági teljesítmény arányában, vagyis a GDP-hez igazítva osztottak, szoroztak. Szembetűnő, hogy milyen jelentős különbségek vannak az egyes országok kiadásai között: a felújítás terén a GDP 0,1 és 0,7, míg az új építéseket tekintve 0,2 és 1,4 százaléka között szóródnak az értékek.
Ugyanakkor hazánk „jól jött ki” az összefoglalóból. Tudniillik Magyarország az új infrastruktúra kialakításában GDP-arányosan az OECD élvonalában, míg a felújítási kiadások terén a középmezőnyben kap helyet. A genovai tragédia kapcsán „negatív érdekesség”, hogy Olaszország keveset költ, és azt is inkább javításra. Az olaszok állagmegóvásra a GDP 0,5-0,6, míg új utak építésére mindössze 0,3 százalékát szánták a 2015-ös adatok alapján.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért is felelős államtitkára lapunknak kifejtette: 2017 és 2022 között több mint húszezer milliárd forintnyi infrastrukturális beruházás valósul meg Magyarországon. Ebből tizenötezer milliárd forint értékű fejlesztést a kormány kezdeményez. A szakember úgy vélte, hogy a szektor jelenlegi kapacitásait figyelembe véve az invesztíciók megvalósításához még körülbelül négyezer milliárd forint hiányzik. Az építőipar kapacitáshiányának a kezelésére a szaktárca az innovatív megoldások alkalmazását szorgalmazza, ennek szellemében dolgozta ki a javaslatait. Az ajánlások közül kiemelte az ágazatra jellemző elaprózódott cégstruktúra megszüntetését: tíz, de inkább húsz dolgozót foglalkoztató vállalatok jöjjenek létre, miután csak nagyobb társaságok tudnak félkész, kész elemek mozgatására alkalmas eszközökbe beruházni. György László szólt arról is, hogy az építőipar kisebb szereplőinek meg kell tanulniuk a nagyoktól a beruházásmenedzsmentet. Fontosnak nevezte, hogy a kkv-k már a tervezésnél is modern eljárásokat és eszközöket használjanak. Az államtitkár aláhúzta: a kormány a magyar vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni, ezért olyan megoldások alkalmazására ösztönzi a cégeket, amelyek növelik a termelékenységüket, felszámolják a kapacitáskorlátaikat és hozzájárulnak az ágazatban dolgozók bérének emelkedéséhez.
