Minnesotában egy nőt 220 ezer dollár (vagyis 58 millió forint) bírságra ítéltek pusztán azért, mert illegálisan letöltött 24 zeneszámot, Bostonban pedig egy diáknak 30 dal után 675 ezer dollárt (178 millió forintot) kellett volna kipengetnie. A hasonló drákói szigorral meghozott pénzbüntetések azonban ritkák, mint a fehér holló. A netes kalózkodás pont azért tudott népszerűvé válni, mert az esetek túlnyomó részében a törvényszegés nem jár büntetéssel. Jellemző, hogy az Alexa.com információi szerint az nCore nevű film-, játék- és zeneletöltő oldal ott van Magyarország tíz legnépszerűbb netes portálja között. Az üzemeltetők korábban azt mondták: a rendszerük szerint az oldalukat még a rendőrök is használják. Itthon a hasonló
site-ok látogatása annyira magától értetődő lett, hogy Szenes Andrea például az idén a Facebook-oldalán kérdezte az ismerőseit, hogy hol tudja leszedni a Kincsem című 2017-es magyar produkciót. Amikor páran jelezték neki, hogy a jogvédett tartalmak letöltése illegális, a producer-dalszerző közölte: „Totál normális bárhol a világon, hogy letöltünk és megnézünk filmeket. Néha pénzért, aki ügyesebb, az meg ingyen.” A jelek szerint az ország nagyobbik fele hasonló nézeteket vall. Elvégre már arra is volt példa, hogy egy országos rádió reggeli műsorvezetője a letöltött sorozatairól értekezett.
Aki csak saját használatra szed le jogvédett tartalmakat, annak a tapasztalatok szerint tényleg nincs mitől félnie. A rendőrség inkább a terjesztők lekapcsolására állt rá. Bár nem túl eredményesek, de ebben az is közrejátszik, hogy az illegálisan működtetett szerverparkok sokszor nem Európában vannak, ezért a lekapcsolásuk nemcsak hogy körülményes, de sokszor egyenesen kivitelezhetetlen.
A hatóságok ezzel a problémával világszerte küszködnek. A hollandok azonban, úgy tűnik, megtalálták a megoldást. Először is tudni kell, hogy a felhasználók legtöbbje a nagy amerikai produkciókra kíváncsi, viszont az öreg kontinensen a „kalózok” jelentős része nem tud angolul, ezért a filmeket csak akkor tudják élvezni, ha valaki a hőn áhított alkotáshoz ingyen, a szabadidejében készít egy profi feliratot. A hollandok ezért a hobbifordítókra csaptak le: egy új törvény értelmében a jogvédett tartalmakhoz készült feliratoknak még a terjesztése is illegális. Nem csak ők keményítettek be: a briteknél például hamarosan akár tíz év börtönbüntetés is járhat az illegális töltögetésért (bár kiemelték: ilyen súlyos ítéletet csak extrém esetekben lehet majd kiszabni).
De a kalózkodás tényleg olyan ártalmas lenne? Erről nincs mindenki meggyőződve. Az HBO volt programigazgatója, Michael Lombardo például azt mondta: a Trónok harca sikerének kifejezetten jót tett a sok letöltés, hisz az illegális megosztásoknak hála a fantasysorozatukat óriási tömegek ismerték meg. Jellemző, hogy az idei évadzárót 120 millióan szedték le „tiltott forrásból”, az epizód azonban így is a széria eddigi legnézettebb része volt.
Hogy a kalózkodás negatív hatásait a forgalmazók gyakran eltúlozták, azt most már egy EU-s kutatás is sejteti. Az Európai Bizottság az illegális letöltések gazdasági hatásairól még 2014-ben rendelt meg egy elemzést. A 360 ezer eurós (112 millió forintos) tanulmány eredményei azonban a jelek szerint nem nyerték el az EB tetszését, az elkészült anyagot ugyanis inkább elsüllyesztették. Most is csak azért látott napvilágot, mert a szabad információáramlásra hivatkozva egy német európai parlamenti képviselő, Julia Reda kikérte a dokumentumot. Mint az anyagból kiderül: nincs rá bizonyíték, hogy a filmek értékesítésére komoly negatív hatással lenne a kalózkodás, kivételt egyedül a friss, nagyszabású (blockbuster) produkciók képeznek.
Egy biztos: a töltögetéseket egyre nehezebb visszaszorítani. Részben épp azért, mert a terjesztők gyakran már a legális oldalakat is a saját szolgálatukba állítják: a friss szinkronos mozifilmek például tömegével kerülnek fel a YouTube-ra. Néhány közülük már a százezres nézettséget is túllépte. A Google megosztóján ugyan van egy jól bevett gyakorlat az illegális tartalmak eltávolítására, ám a probléma az, hogy a törlést csak a jogtulajdonos kérheti, aki viszont a feltöltések alakulását általában nem követi naprakészen. Mint a szeptemberben megtartott Internet Hungary konferencián kiderült: az említett jelenség mára a magyar videómegosztókat – így például a Videát – is elérte.
