Teljes körű átvilágítás a Magyar Postánál

Pénz beszél
A Magyar Postának – függetlenül attól, hogy állami vállalat  – versenyképes társasággá szükséges válnia, s tudnia kell versenyeznie a logisztikai piacon. Ezen az úton haladva tőzsdeképes céggé is fel kell, hogy fejlődjünk – jelentette ki lapunknak adott interjújában Schamschula György, az intézmény vezérigazgatója.

– Korábban pénzügyi területen dolgozott. Hogyan került a Magyar Posta élére?

– A felkérés váratlanul jött, de örömmel igent mondtam. Bár van vezetői tapasztalatom, azzal tisztában vagyok, hogy az intézmény irányítása nagy kihívás. 

– Össze szokták keverni az édesapjával, aki korábban aktív gazdaságpolitikus volt?  

– Édesapám 1998-ban visszavonult az aktív politizálástól, de alkalmanként előfordul, hogy rá gondolnak a név hallatán. Nem is csoda: Magyarországon csak ketten viseljük a Schamschula György nevet. Ezért nem lepett meg, hogy amikor kineveztek a Magyar Posta élére, két médium is lehozta édesapám portréját az én önéletrajzom mellett. 

– Nálunk viszonylag hamar lejár az állami cégvezetők „szavatossága”: mennyi időre tervez? 

– Szerencsésebbnek tartom, ha hosszabb távra szól az állami tulajdonú társaságok vezetőinek a megbízatása, a vállalat szempontjából is előnyösebb a kiszámíthatóság. Egyébként én magam hosszú időre tervezek. 

– Megosztaná velünk a terveit?

– Hosszabb távon szeretném a Magyar Posta nyereségességét biztosítani, amelyhez természetesen átalakítások is kellenek, különös tekintettel az új kihívások, a digitalizáció, a robotizáció fejlődése miatt.

Zajlik a vállalat teljes körű átvilágítása, de már világossá vált, hogy felkészült és elkötelezett munkatársak dolgoznak a társaságnál.

A Magyar Posta – függetlenül attól, hogy állami vállalat – még versenyképesebb társasággá fog válni. Tőzsdeképes céggé kell fejlődnünk, hogy gazdálkodásunk prudens legyen a pénz- és tőkepiaci szereplők felé is. Minden gazdasági szereplőben tudatosítanunk kell: kiszámítható, felelősen gazdálkodó, transzparens cég vagyunk. 

– És mit vár el a tulajdonos? 

– Soroljam? Hatékonyságot, eredményességet, megfelelő szolgáltatási színvonalat, elégedett ügyfeleket… Egyébként pedig azt, hogy a Magyar Posta üzletileg és a szolgáltatásait illetően is az élvonalban legyen. A minket felügyelő tárcával közösen dolgozunk egy ennek megfelelő jövőkép kialakításán.

– Van-e „királyi út” vagy esetleg példakép az önök számára? 

– Az osztrák posta példakép lehet. Bár az ország területe és lakosainak a száma tíz százalékkal kisebb, számos hasonlóság fedezhető fel velünk összevetve, például régiós vagy fővárosi viszonylatban. Az osztrák kollégák tudják tartani a versenyt a piaci társakkal. Az ausztriai társaság ottani megítélése – valljuk be – jobb, mint a mi cégünké itthon, továbbá az az intézmény tőzsdei szereplő is. Szakmai kapcsolatunk persze nem pusztán vele van, hanem például a finnekkel, a németekkel és a régiós országok postáival is, például épp a közeljövőben utazunk a csehekhez.

– Mennyien dolgoznak a Magyar Postánál? Miként oldják meg a létszám-, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémáikat? 

– Mi vagyunk a második legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, ami óriási felelősség. Közel harmincezren dolgoznak nálunk. A munkaerőhiány természetesen bennünket is elért, hiszen ez egy országosan megoldandó feladat. Mintegy két-háromszáz betöltetlen állásunk van, ami arányában nem sok, de hamar megérzik az ügyfelek, ha hiányzik a postás. Igyekszünk orvosolni ezt a problémát, aktívabban toborzunk, minden csatornát kihasználunk a munkaerő felkutatására és megnyerésére, digitálisat és hagyományosat egyaránt.

– Nem az a gond, hogy állami vállalatként képtelenek versenyképes fizetést adni a dolgozóknak? 

– Ezen a területen is zajlik a felzárkózás. Ne felejtsük el, hogy 2017 és 2019 között összesen 32 százalékos bérfejlesztést ígértünk, ebből eddig 26 már teljesült. Az idei mértékről jelenleg zajlanak a tárgyalások. 

– Két éve attól volt hangos a közélet, hogy lefagyott a postai rendszer Magyarországon.  Miként „úszták meg” az idei téli ünnepeket?

– Szó sincs megúszásról! Ne felejtsük el, hogy az elmúlt pár évben folyamatosan növekvő csomagszámot tapasztaltunk. 2017-ben és 2018-ban egyaránt jól kezeltük a beérkező csúcsmennyiséget. Tavaly még tudatosabban, még több tapasztalattal készültünk az év végi megnövekedett forgalomra. Gondoljon csak bele, hogy az e-kereskedelem minden esztendőben jobban bővül itthon, mint az európai átlag, ezáltal a csomagszállítási piacra nehezedő nyomás is nagyobb. A felmérésünk szerint a Magyar Posta a leggyakrabban igénybe vett csomagszolgáltató, tehát a teher nálunk a legnagyobb, mégis sikerült megőrizni a szolgáltatási színvonalat, és bizonyos területeken javulni is tudtunk.

– Mi volt a legnehezebb feladat tavaly?

– Az már nem újdonság, hogy évről évre több a csomag, de szintén erősödő trend, hogy bátrabbak a magyarok, egyre többet rendelnek külföldről, főleg ázsiai országokból. Az International Post Corporation nemrég közzétett globális felmérése szerint a nemzetközi online rendelések 38 százalékában Kína az exportország. Ezt mi is érezzük: az onnan érkező küldemények mennyisége harminc százalékkal növekedett egy év alatt, és a rendelések zöme az esztendő utolsó negyedére esik. Ez jelenti számunkra az egyik legnagyobb kihívást. Egyrészt azért, mert az ázsiai országokból induló küldemények érkezésének ideje nem kiszámítható, másrészt Európai Unión kívüli termékekről van szó, amelyek vám- és adókötelesek 22, illetve 150 euró fölötti érték esetén. A helyzetet jól jellemzi, hogy január elsejével a kínai áruk vámkezeléséért felelős miniszteri biztost nevezett ki a Pénzügyminisztérium.

– Apropó, vám: a minap olvastam, hogy 2021-től már minden EU-n kívülről érkező áru kötelező vámeljáráson esik majd át…

– Igen, már most készülünk erre a dátumra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) közösen. A cél, hogy lényegesen gyorsabb legyen a vámeljárás. 

– Rendelkezésre állnak már a 2018-as számok? Mit produkáltak tavaly? 

– A 2018-as gazdálkodási év számait május végén tesszük közzé. Annyit elárulhatok, hogy az árbevételünk valamelyest nőtt 2017-hez képest.

– Ha üzletágakra bontjuk az óévet, mennyire voltak attraktívak? 

– Nagyságrendeket tudok mondani: hozzávetőleg hatszázmillió levelet kézbesítettünk, kétszázmillió csekkbefizetés történt a fiókjainkban, s meghaladta a negyvenmilliót a csomagok és csomagszerű küldemények kézbesítése. Csak az utolsó negyedévben több mint tizenkétmillió csomag jutott el a címzettekhez. 

– Az eredményekben szerepet játszottak az országgyűlési választások? 

– Minden választási év kiemelkedő a számunkra. Gondoljunk csak arra, hogy az értesítők, az eseménnyel kapcsolatos dokumentációk, szórólapok, pártok választási anyagainak a „terítése” mind-mind lendít a forgalmunkon. 

– Akárhogyan is: a Magyar Postának könnyű, miután nincs versenytársa! 

– Már hogy ne volna! Kétségtelen: a levélkézbesítésben nincs igazi piaci versenytárs, de például a csomagszállítási szegmensben Magyarországon is jelen vannak a konkurensek. Egyébként pont ez a terület fejlődik a legjobban, évről évre két számjegyű a növekedési ütem. 

– Postásnak lenni régebben presztízs volt. Ügyelnek arra, hogy vonzó maradjon ez a szakma? 

– Kétségtelen, hogy a postásnak volt és van társadalmi szerepe, felelőssége. Volt idő, amikor Magyarországon postásdinasztiák voltak, apáról fiúra vagy lányra szállt a szakma szeretete. Ne felejtsük el, a posta még mindig minden településen elérhető, ezért kiemelten fontos, hogy tudjunk karriert kínálni, s vonzó munkahellyé váljon a vállalat.

 

NÉVJEGY

44 éves, közgazdász, pénzügyi szakember.

Házas, két lánygyermek apja.

2005–2012-ig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott a Landmark Group pénzügyi vezetőjeként, majd a Deloitte nemzetközi tanácsadó projektmenedzsereként.

2012-től az Eximbank tőkefinanszírozási programjáért és a nemzetközi alapok szakmai felügyeletéért felelt.

2017–18-ban a Takarék Lízing Zrt. vezérigazgatója.

2018 augusztusától a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

 

Fotós: Váradi Iván

Ezek is érdekelhetnek

További híreink