Abban sokan egyetértenek, hogy minél inkább belföldi, leginkább lakossági kézben van az államadósság, annál kevésbé kiszolgáltatott az ország a globális pénzpiaci ingadozásnak. Azonban kialakulhat olyan kedvező nemzetközi környezet, amikor érdemes külföldről is bevonni forrást.
A több lábon állás érdekében célszerű az országnak szamurájkötvényekkel is megjelenni a piacon Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint. Ha ehhez hozzávesszük, hogy hazánk tavaly – elsősorban presztízsből – pandakötvényeket is kibocsátott a kínai belső piacon, látható, hogy a gazdasági döntéshozók – piaci helyzettől függően – nyitottak az egzotikusabbnak számító források bevonásának irányába is.
Ennek megfelelően nem csoda, hogy a forrásbevonási eszközökön is újítanának: az ÁKK új belföldi eurókötvény piacra dobását tervezi. Az intézmények, bankok, magánszemélyek számára is elérhető kötvényeket a tervek szerint 2-5 éves futamidővel, éves szinten néhány 100 millió eurós nagyságrendben bocsátanák ki.
Kérdés, lesz-e szükség rá. Az idén 2,3 milliárd eurónyi devizaadóssága jár le az országnak, ami meghaladja a tervezett 1,2 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátást, így jó esély van arra, hogy az év végére akár a húszszázalékos küszöb alá is benézzen a tartozás részaránya az államadósságon belül. Ez jelentős csökkenés a nyolc évvel ezelőtti ötven százalék körüli értékhez képest.
Továbbra is számít a lakosságra az államadósság finanszírozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kedvező, hogy egyre hosszabb futamidőre fektetnek be magánszemélyek, de például a japán vagy az olasz lakossági állampapírpiachoz képest van még tér a fejlődésre. Mindenesetre biztató, hogy tavaly több mint harmadával, 6803 milliárd forintra bővült a lakossági forintállampapírok állománya, ami mintegy tizenötszöröse a 2010-es értéknek. Ettől némileg eltérő utat látnak helyesnek a Magyar Nemzeti Bank szakértői a devizakötvények kibocsátásával kapcsolatban. A jegybank kitartóan érvel a mellett, hogy elsődleges fontosságú a devizaadósság állományának további csökkentése, hogy ne nőjön az ország külső sérülékenysége.
