Innét nehéz „győzni”. Miután tavaly a Pénzügyminisztérium becslése alapján 4,6 százalékos gazdasági bővüléssel zárhatott a magyar gazdaság, ezt az ütemet fenntartani nem akármilyen teljesítmény lesz. Márpedig a kormány Brüsszelnek elküldött konvergencia-programjában tartósan négy százalék körüli növekedést tüntetett fel a pénzügyi tárca. Még pontosabban: 2019 vonatkozásában 4,1 a gyarapodási célszám. Orbán Viktor miniszterelnök minapi sajtótájékoztatóján pedig kiderült, hogy a kormány rájött arra: amennyiben nem hoznak mielőbb a bővülést serkentő döntéseket, akkor bizony négy százalék alá esünk vissza.
Úgy tudjuk, lapunk megjelenésekor egyeztetnek a lépésekről egy a témára szakosodott tanács ülésén. Közben elkészült a versenyképességi vitaanyag is, amelyet már első körben a kabinet is megtárgyalt – értesültünk. Ez a koncepció viszont nem teljesen a „mixe” az MNB, az MKIK és az MGYOSZ javaslatainak, hanem sokkal inkább a Nemzeti Versenyképességi Tanács „sajátja”. Ami pedig a növekedésösztönző program részleteit illeti, további állami infrastrukturális beruházások lesznek terítéken, valamint a falusi CSOK felturbózása, turisztikai fejlesztések, az informatikai szegmens megerősítése, adócsökkentések, azonkívül a külföldi működő tőke idevonzásának a felpörgetése.
Ez mind szép, de honnét lesz erre forrás? A Pénzügyminisztérium szabad mozgástere hozzávetőleg hatvanmilliárd forint – ami gyakorlatilag az adócsökkentési és fejlesztési alap „sora” a büdzsében. De ez csak a tavalyi kalkuláció, időközben ugyanis kiderült, hogy a múlt évben a hiány kisebb lett a tervezettnél, a GDP-bővülés pedig nagyobb.
Aggodalomra semmi ok, miután ezen túlmenően nőtt az áfabevétel, s az online számlák tavaly nyári bevezetésének köszönhetően is többlet érkezik a közös kasszába. Ha a trend tartós marad, ez kellő fedezetet nyújthat, csakúgy, mint az, hogy uniós pénzekből szintén tetemes összeg jöhet. Ráadásul hatalmas a költségvetési tartalék – a múltkori számunkban írtunk arról, hogy mintegy 360 milliárdos ez a „tétel”. A lapunk által megkérdezett piaci szakértők szerint Orbán Viktor bejelentése valószínűleg a beígért demográfiai fordulatot célzó családtámogatás-bővítésekkel lehet összefüggésben. Ugyanakkor a legjobb egy adócsökkentés lenne, a beruházásokat nem szükséges még jobban megnyomni, mert azok így is évekig szárnyalnak majd.
Azonfelül a munkaerő- és kapacitáshiány miatt amúgy sem nagyon lehet gyorsítani ezen a téren, mivel szinte minden csúszik. Elemzői vélekedések alapján a növekedésösztönzés fedezete egyrészt a költségvetési tartalékokban van, másrészt a jóval magasabb tavalyi bázis miatt a tavaly tavasszal ez évre tervezett adóbevételek bőven túlteljesülhetnek.
