Múlt szerdán publikálta második negyedéves gyorsjelentését a német RWE energiakonszern, ezzel a frankfurti DAX index 30 társasága lezárta a jelentési szezont, így összegezni lehet a teljesítményüket. A beszámolókból kitetszik, hogy bizony nehezebb idők jöttek a német tőzsde legnagyobb részvénytársaságaira. A második negyedévben a harminc Dax-konszern üzemi eredménye együttesen 30 százalékkal, 25,4 milliárd euróra esett az előző év azonos időszakához viszonyítva – állapította meg a könyvvizsgálattal és üzleti tanácsadással foglalkozó EY tanulmánya. Éppen a frankfurti tőzsdén kulcsszerepet játszó iparvállalatoknál látjuk a legnagyobb „lefordulást”, az árharc egyre élesedik, az új rendelések csökkennek – tette hozzá Huberth Barth, az EY ügyvezetője. Különösen keményen érintették a német részvénypiac kiemelkedő társaságait az újra meg újra fellángoló kereskedelmi feszültségek és a globális – különösen az autóipari – konjunktúra visszaesése. Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. piaci elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az amerikai importvámok hatására a kínai gyártók nagyobb mennyiségben próbálják alapanyagaikat Európába exportálni, ha kell, alacsonyabb áron is, és ez nagy problémát okoz például a Thyssenkrupp acélgyártó üzletágának. Az Erste elemzője szerint a DAX-vállalatok összesített eredménye ugyanakkor felülmúlta a várakozásokat, és például a 30 cég összforgalma 4,5 százalékkal még nőtt is. Ám a nyereségcsökkenés arra is rávilágít, hogy olvadoznak a német cégek profitmarzsai.
Csupán tizenegy konszern tudta növelni az üzemi eredményét (EBIT) a bázisidőszakhoz képest. Az 58 százalékos bővülést produkáló Merck gyógyszergyártó tűnt ki a leginkább a mezőnyből. Egy hajszállal maradt el tőle a Munich Re viszontbiztosító, amelynek működési eredménye 57 százalékkal hízott. Őket követi a Financial Times üzleti napilap által az elmúlt fél évben több ízben számviteli szabálytalanságokkal, sőt csalással is megvádolt Wirecard digitális pénzügyi szolgáltató, 39 százalékos javulással. A német autóipar előtt tornyosuló egyre nagyobb kihívások dacára a jól szereplő társaságok közé került 30 százalékos bővüléssel a Volkswagen is. Nagy András az autógyártó előkelő helyezését egyrészt SUV modelljei sikerének, másfelől az amerikai piacon kivívott piaci részesedésének tulajdonítja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint emellett az is szépítette a VW eredményét, hogy a bázisidőszakban a dízelbotrány miatt nagyon rosszul ment a legnagyobb európai autógyártónak. A sikeresebb cégek közé tartozik még a frankfurti tőzsdét üzemeltető Deutsche Börse 21, az RWE 18, valamint az Adidas 9 százalékos EBIT-emelkedéssel.
Ezzel szemben szinte összeomlásszerűen, 70 százalékkal zuhant a műanyagok áresését megszenvedő BASF vegyipari holding és a Covestro polimergyártó üzemi eredménye. A piaci elemzők szerint a műanyaggyártás profitzuhanása szintén az autóipar megrendeléseinek a visszaesésére vezethető vissza. A FAZ hozzáteszi, hogy a jelentési szezon már eleve nagy csalódással indult, hiszen az elsőként jelentő, és egyébként az egyik legígéretesebb német cég, az SAP szoftverház azonnal sokkolta a befektetőket, amikor közzétette, hogy a nyeresége 20, a profitrátája pedig 12 százalékkal zsugorodott. A Deutsche Bank és a Daimler pedig egyenesen veszteséges gazdálkodásról adott számot. A két vállalattal kapcsolatban viszont ki kell emelni, hogy egyik sem üzemi szinten lett veszteséges. A Daimlernél a jogi kockázatok és a céltartalékképzés söpörte ki a profitot, míg a Deutsche Bank nyereségét a pénzintézetnél elhatározott átfogó szerkezeti átalakítás költségei tüntették el.
Ugyanakkor a cégek, az üzemieredmény-szint csökkenésére reagálva, egyre-másra jelentik be az átfogó költségcsökkentési programokat, amelyek a legtöbb esetben munkaerő-leépítéssel is járnak. Bár a június végén lezárt három hónapban még 60 ezer fővel, 3,85 millióra nőtt a 30 vállalat alkalmazottjainak a létszáma, a bővülés dinamikája már megtört, hiszen az előző év azonos időszakában még 100 ezer új állást hoztak létre az elitvállalatok. A költségcsökkentéseknek azonban továbbgyűrűző hatása is van, a Siemensnél például meglepő módon éppen az iparautomatizálási üzletág szenved a leginkább. Ez a jelenség – az SAP gyenge számaival együtt – arra enged következtetni, hogy a vállalatok a romló feltételek közepette még a digitális átalakulással is csínján bánnak.
Voltak azért elismerésre méltó teljesítmények is a második negyedévben, sok tekintetben állták a sarat a német cégek. A BASF és a Covestro kivételével az összes vállalat hozta a referencia-időszak árbevételét, sőt, néhány esetben jelentősen bővíteni is tudták. A Wirecard például 37 százalékkal növelte a forgalmát is. Összességében a harminc vállalat 4,5 százalékkal, 354 milliárd euróra bővítette a bevételeit. Ha pedig közelebbről vizsgáljuk a forgalmukat növelő társaságokat, szembeötlővé válik, hogy ezen a téren főként azok a konszernek voltak eredményesek, amelyek Amerikában vagy Ázsiában stabil piaci részesedést harcoltak ki maguknak, míg a főleg az európai működésre fókuszáló cégek értékesítései kevésbé emelkedtek. Az Egyesült Államokban a 30 német vállalat 15 százalékkal magasabb bevételre tett szert. Szintén kedvező fejlemény, hogy amíg a harminc cég összesített üzemi eredménye látványosan csökkent, az üzemi tevékenység cash-flow termelése mindössze egy százalékkal csúszott vissza, azaz gyakorlatilag stagnált.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a pozitívumok közt említi, hogy új munkahelyeket teremtettek a DAX-vállalatok. Szintén némi optimizmusra ad okot, hogy a k+f kiadások éves bázison 4 százalékkal gyarapodtak.
